Nem zárult le a 7-ik cikk szerinti eljárás Magyarországgal szemben

Megosztás Tetszik

Charles Michel, európai tanácsi elnök egyik munkatársának koronavírusos megbetegedése miatt egy héttel elhalasztják az e hétre tervezett uniós csúcstalálkozót. Az EU soros német elnöksége és az Európai Bizottság szerint sem értek meg a feltételei a 7-ik cikk szerinti eljárás lezárásának Magyarországgal és Lengyelországgal szemben, ezért Berlin további meghallgatásokat tervez. Varga Judit, igazságügyi miniszter viszont az általános ügyek tanácsának keddi ülésén arra szólított fel, hogy mielőbb bocsássák szavazásra a Tanácsban a kérdést, olvasható a Bruxinfo oldalán.

Alig ért véget a csütörtöki és pénteki rendkívüli uniós csúcstalálkozót előkészítő miniszteri ülés, Charles Michel, az Európai Tanács elnöke twitteren közölte, hogy a biztonságért felelős stáb egyik tagjának pozitív lett a koronavírus-tesztje, ezért ő a következő 10 napban karanténba kényszerül, amiért is egy héttel október 1–2-re el kell halasztani az állam- és kormányfők tárgyalását. Az e hétre tervezett csúcstalálkozó, amelynek középpontjában a török politika állt volna, tehát kútba esett.

Az Általános Ügyek Tanácsát követő sajtótájékoztatón, Michael Roth, német EU-ügyi államtitkár közölte, hogy a miniszterek meghallgatták az Európai Bizottság részletes beszámolóját a Magyarország és Lengyelország ellen folyó EU-szerződés 7-ik cikk szerinti eljárásról, és a soros elnökség ez alapján arra a következtetésre jutott, hogy a feltételek még nem teljesültek az eljárás lezárására, ezért annak folytatódnia kell.

„Még mindig számos aggodalomra okot adó téma van” – tette hozzá Maros Sefcovic, az Európai Bizottság alelnöke. Michael Roth elmondta, hogy a soros elnökség a hátralevő hónapokban ezért további meghallgatásokat tervez a két országgal (az utolsó ilyet a magyar kormánnyal tavaly decemberben ejtették meg, azóta a Covid-19 miatt a miniszterek február óta nem tudtak személyesen találkozni). A meghallgatások lehetőséget biztosítanak a budapesti és a varsói kormánynak arra, hogy részletesebben is kifejtsék álláspontjukat „a Bizottság folytatólagos aggályaira” – szögezte le a német EU-ügyi államtitkár.

A magyar igazságügyminiszter ezzel szemben az ülésen és tudósítóknak nyilatkozva az eljárás mielőbbi lezárását sürgette, jelesül a szavazás megtartását a Tanácsban arról, hogy valóban fennáll-e a jogállamiság súlyos megsértésének veszélye a két országban. Varga Judit emlékeztetett rá, hogy Merkel kancellár a nyáron tett egy ígéretet arra, hogy minden tőle telhetőt megtesz majd az eljárás lezárása érdekében. A magyar miniszter úgy látja, hogy a 7-ik cikk szerinti eljárást is egyfajta fásultság, kifáradás jellemzi, mégsem látja a jelét annak, hogy a kérdést napirenden tartó tagállamok elengednék a témát.

„Kezd károssá válni ez az egy ország méltóságát is bántó eljárás” – vélekedett a magyar igazságügyminiszter, aki hozzátette, hogy ha a következő tanácsülésen sem lesz készség a szavazásra, akkor rá fog világítani a kritikus országokban előforduló problémákra, „a kettős mérce problémájára”.

Az uniós szerződés értelmében az eljárás első szakaszában a Tanács tagjainak négyötödös többségével állapíthatja meg, hogy egy tagállamban valóban komoly kockázatoknak van kitéve a jogállam. Az eljárás folytatásához négyötödös többség kell, különben az megszűnik.

Magyarországgal szemben két éve indult meg a 7-ik cikk szerinti eljárás, miután az Európai Parlament nagy többséggel megszavazta a Sargentini-jelentést. A Tanács ezt követően párbeszéd formájában próbál a végére jutni a dolognak, de a tagállamok a két év alatt mindössze két hivatalos meghallgatást tartottak a kormány képviselőjével.

Bár a keddi tanácsülés formailag nem meghallgatás volt, csupán egy fél–fél órás helyzetjelentés a Bizottság részéről, Varga Judit az ülésen és utána arra panaszkodott, hogy a Sargentini-jelentés által felhozott bírálatok helyett az azóta eltelt időben „elkövetett bűnöket” próbálta elsősorban Vera Jourová, alapértékekért és átláthatóságért felelős bizottsági alelnök a magyar kormány szemére olvasni.

Az is bebizonyosodott, hogy továbbra is fényévnyire áll egymástól a július 21-i MMF-alku részeként a jogállami feltételrendszerről elfogadott szöveg egyfelől magyar-lengyel, másfelől nyugat-európai értelmezése.

Miközben a keddi ülésen a finn, a dán, a svéd, a holland és a francia miniszterek már-már kórusban a kifizetések jogállami feltételekhez való kötésének fontosságát hangsúlyozták, addig magyar kollégájuk tartotta magát a csúcson 4 órás vita után kitárgyalt szöveg budapesti (és varsói) értelmezéséhez, miszerint jogállami kondicionalitás nincs, helyette költségvetési kondicionalitás van, ami kifejezetten a büdzsé védelmére fog létrejönni. „Mindenki, aki ennél többet akar, az veszélyezteti ezt az érzékeny megállapodást” – figyelmeztetett Varga Judit, aki egyúttal cáfolta azokat a korábbi sajtójelentéseket, melyek szerint a kérdést Magyarország közvetlenül összekötné a sokmilliárd eurós gazdasági helyreállítási csomag ratifikálásával.