Könyvelés külföldről magyar ügyfeleknek

Megosztás Tetszik

Az Adózóna olvasója Ausztriába költözne és könyvelői tevékenységét egy általa alapítandó külföldi céggel bonyolítaná magyar ügyfelei megtartásával. Mire kell ügyelnie? Antretter Erzsébet adószakértő, mérlegképes könyvelő, a Niveus Consulting Group Kft. szakembere válaszolt a kérdéseire.

A kérdések konkrétan így szóltak: "Ausztriába szeretnék költözni, és ott ingatlant vásárolni, céget alapítani. Kezdetben mindkét országban rendelkeznék bejelentett címmel. A könyvelői tevékenységemet a külföldi céggel bonyolítanám tovább. A tevékenységemet online tudom végezni, az iratanyagot szkennelve kapom meg az ügyfeleimtől. A munkámat így gyakorlatilag bármely országban tudom végezni. Az itthoni, illetve a külföldi tartózkodási napok számát nem tudom meghatározni, egyéb családi kötelezettségek miatt Magyarországon is sokat kell tartózkodnom. Kérdéseim a következők: 1.) Biztosítási kötelezettségeimnek hol kell eleget tennem? 2.) Külföldi társaság végezhet-e könyvviteli szolgáltatást magyar társaságnak? 3.) Ha igen, annak milyen előírásai vannak? 4.) A külföldi jövedelmemről kell-e Magyarországon bevallást adnom? 5.) Ha a magyarországi lakcímemről kijelentkeznék, akkor hogyan változnának az előbbiekre adott válaszok? 6.) Mi lenne a helyzet akkor, ha munkavállalóként távmunkában végezném a könyvelési tevékenységet Ausztriában, egy magyarországi cégnél? Ekkor hol kell adóznom és hogyan?"

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Előzetesen szeretném megjegyezni, hogy a feltett kérdések elég összetettek és csak a körülmények teljeskörű ismeretében lehet pontos választ adni. Általánosságban az alábbiakról tudom tájékoztatni. 

Az 1., 4. és 5. kérdés esetében a válaszadás során azzal a feltételezéssel élek, hogy kizárólag Ausztriában – az osztrák szabályok szerint bejegyzett cégben – végezné a könyvelői tevékenységet, és magánszemélyként csak ebből a cégből szerezne jövedelmet. Magyarországról magánszemélyként nem származna semmiféle jövedelme, illetve nem állna semmilyen magyar munkáltatóval, kifizetővel jövedelemszerzésre irányuló jogviszonyban. 

1.)  Biztosítási kötelezettségeimnek hol kell eleget tennem? 

A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet (a továbbiakban: Rendelet, amely mind Magyarországon, mind Ausztriában kötelezően alkalmazandó) 11. cikk (1) bekezdés és (3a) bekezdés alapján a Rendelet hatálya alá tartozó személyekre csak egy tagállam jogszabályai alkalmazandóak, továbbá a munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként egy tagállamban tevékenységet folytató személyek az adott tagállam jogszabályainak hatálya alá tartoznak.

Mindezek alapján nagy valószínűséggel Ausztriában lesz biztosított és ezzel kapcsolatos kötelezettségeinek az osztrák szabályok szerint kell majd eleget tennie. 

Ebben az esetben fontos teendő, hogy a létrejött biztosítást (és annak megszűnését is) 15 napon belül be kell jelenteni az egészségbiztosítás ellátásaira jogosultakról vezetett nyilvántartásba. A kapcsolódó részletszabályok ITT érhetőek el.

2.)  Külföldi társaság végezhet-e könyvviteli szolgáltatást magyar társaságnak? 3.)  Ha igen, annak milyen előírásai vannak?

Tudomásom szerint nincs olyan jogszabályi rendelkezés, amely tiltaná, hogy egy magyar cég könyvelését egy osztrák cég végezze. Természetesen a könyvelést teljes mértékben a vonatkozó magyar szabályozással összhangban (elsősorban a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény rendelkezései alapján) kell végezni, így a megfelelő szaktudás és kompetencia nélkülözhetetlen. 

4.)  A külföldi jövedelmemről kell-e Magyarországon bevallást adnom? 

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 11. paragrafus (3) bekezdés g) pontja alapján nem kell bevallani azt a bevételt, amely nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján Magyarországon nem adóztatható. A bevallási kötelezettség tehát attól függ, hogy az adott jövedelem Magyarországon lesz-e adóköteles. 

Azt, hogy az egyes jövedelemtípusokat mely állam jogosult megadóztatni, a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem-, a hozadéki és a vagyonadó területén Bécsben, 1975. február 25-én aláírt egyezmény kihirdetéséről szóló 1976. évi 2. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Egyezmény) adott jövedelemtípusnak megfelelő cikke alapján kell eldönteni. 

Az Egyezmény 7. cikke alapján a vállalkozási nyereség például fő szabály szerint csak a vállalkozás illetősége szerinti államban (Ausztria) adóztatható. Ez alól kivétel, ha a vállalkozás tevékenységét a másik szerződő államban egy ott levő telephely útján fejti ki. Ekkor a jövedelem telephelynek betudható része a másik államban adóztatható. A telephely kifejezés állandó üzleti, illetőleg termelőberendezést jelent, amelyben a vállalkozás tevékenységét egészben vagy részben kifejti. 

Ehhez hasonlóan alakul a szabad foglalkozásból, vagy más ehhez hasonló önálló tevékenységből származó jövedelem adózása is az Egyezmény 14. cikke alapján. Az ilyen típusú jövedelem csak a tevékenység végzésének államában adóztatható (Ausztria), kivéve, ha a személy tevékenységének kifejtéséhez a másik szerződő államban rendszeresen állandó berendezéssel rendelkezik. Ebben az esetben az állandó berendezésnek betudható jövedelem a másik szerződő államban adózik. 

Osztalék esetében pedig az Egyezmény 10. cikke alapján az osztalékban részesülő magánszemély adóügyi illetősége a meghatározó, mivel fő szabály szerint az osztalék, amelyet az egyik szerződő államban (Ausztria) illetőséggel bíró jogi személy a másik szerződő államban (Magyarország?) illetőséggel bíró személynek fizet, a másik államban (Magyarország?) adóztatható. Ez az osztalék mindamellett abban a szerződő államban, amelyben az osztalékot fizető jogi személy illetőséggel bír (Ausztria), ennek az államnak a joga szerint megadóztatható; az adó azonban az osztalék bruttó összegének 10%-át nem haladhatja meg.

Ha pedig magánszemélyként osztrák cégétől bérjövedelmet kapna, az az alábbiakban részlezettek szerint az Egyezmény 15. cikke alapján adózna, és tekintettel arra, hogy osztrák cég Ausztriában végzett munkáért fizetné, nagy valószínűséggel Ausztriában adózna.

5.)  Ha a magyarországi lakcímemről kijelentkeznék, akkor hogyan változnának az előbbiekre adott válaszok? 

A magyar lakcímről történő kijelentkezés a magyar adóügyi illetőséget gyengítené, így az Ausztriában történő adózást erősítené. Bár a fent említett esetekben (kivéve az osztalékot) az adózás enélkül is nagy valószínűséggel Ausztriában történne.  

6.)  Mi lenne a helyzet akkor, ha munkavállalóként távmunkában végezném a könyvelési tevékenységet Ausztriában, egy magyarországi cégnél? Ekkor hol kell adóznom, és hogyan?

Ebben az esetben azt feltételezem, hogy a magyar céget nem ön alapítaná, annak nem lenne tagja, vezető tisztségviselője, csak mint a cég alkalmazottja végezné osztrák lakóhelyén távmunkában a könyvelési tevékenységét.

Az Szja tv. 24. paragrafus (1) bekezdése értelmében a munkaviszonyban folytatott tevékenység – ide értve a munkaviszonyban végzett távmunkát is – nem önálló tevékenységnek minősül.

Az Egyezmény 15. cikke alapján a bér és más hasonló térítés, amelyet az egyik szerződő államban (Magyarország?) illetőséggel bíró személy nem önálló munkáért kap, csak ebben az államban (Magyarország?) adóztatható, kivéve, ha a munkát a másik államban (Ausztria) végzik. Amennyiben a munkát ott végzik, úgy az ezért kapott térítés a másik államban (Ausztria) adóztatható.

Azonban az a térítés, amelyet az egyik szerződő államban (Magyarország?) illetőséggel bíró személy a másik szerződő államban (Ausztria) végzett nem önálló munkáért kap, csak az először említett államban (Magyarország) adóztatható, ha 

a)    a térítést olyan munkaadó fizeti vagy olyan munkaadó nevében fizetik, aki nem bír illetőséggel a másik államban (Ausztria), és 

b)    a térítést nem a munkaadónak a másik államban (Ausztria) levő telephelye vagy állandó berendezése viseli és 

c)    a kedvezményezett a másik államban a vonatkozó adózási évben összesen nem tartózkodik hosszabb ideig, mint 183 nap. 

Az Egyezmény rendelkezései szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bír a magánszemély adóügyi illetősége. 

Az Egyezmény 4. cikke alapján az „egyik szerződő államban illetőséggel bíró személy” kifejezés olyan személyt jelent, aki ennek az államnak a joga szerint ott lakóhelye, állandó tartózkodási helye, üzletvezetésének helye, vagy más hasonló ismérv alapján, adóköteles. 

Amennyiben egy természetes személy mindkét szerződő államban illetőséggel bír, úgy a következők érvényesek: 

a) A személy abban a szerződő államban tekintendő illetőséggel bírónak, amelyben állandó lakóhellyel rendelkezik. Ha mindkét szerződő államban rendelkezik állandó lakóhellyel, úgy abban a szerződő államban tekintendő illetőséggel bírónak, amelyhez szorosabb családi és gazdasági kapcsolatok fűzik (a létérdekek központja). 

b) Amennyiben nem határozható meg, hogy a személy létérdekeinek központja melyik Szerződő Államban van, vagy a Szerződő Államok egyikében sem rendelkezik állandó lakóhellyel, úgy abban a Szerződő Államban tekintendő illetőséggel bírónak, amelyben szokásos tartózkodási helye van. 

c) Abban az esetben, ha a személynek mindkét szerződő államban van, vagy a szerződő államok egyikében sincs szokásos tartózkodási helye, úgy abban a szerződő államban tekinthető illetőséggel bírónak, amelynek állampolgára. 

A kapott információk alapján feltételezem, hogy amennyiben a magyarországi állandó lakóhelyét nem szüntetné meg és a családi kötelék miatt gyakran hazajárna, akkor inkább magyar adóügyi illetőségűnek minősülne, ha viszont nem rendelkezne Magyarországon állandó lakóhellyel, Ausztriában viszont igen, akkor inkább Ausztriában fog adóügyi illetőséggel bírni. Ezt azonban a releváns körülmények teljes körű ismeretében lehet csak egyértelműen eldönteni. 

Mivel viszont a tényleges tevékenységet kizárólag Ausztriában végezné, továbbá meglátásom szerint a Rendelet 11. cikkében foglaltakat kell a távmunka esetében is figyelembe venni (tehát munkavállalóként egy tagállamban tevékenységet folytató személyek az adott tagállam jogszabályainak a hatálya alá tartoznak), a biztosítási kötelezettség – az adókötelezettségtől függetlenül – valószínűleg Ausztriában fog fennállni.