Kemény évek várnak a görögökre

Megosztás Tetszik

A görög kormány által vállalt jelentős mértékű pótlólagos erőfeszítések és garanciák fejében az eurózóna tagállamainak vezetői hétfőn hozzájárultak egy három évre szóló új, 82-86 milliárd euró összegre becsült hitelcsomag nyújtásához Görögországnak. Az eurózónából való görög kilépés, a Grexit közvetlen veszélye ezzel elhárulni látszik, bár előbb a görög törvényhozásnak, majd minimum hat tagország parlamentjének még jóvá kell hagynia a megállapodást, mielőtt egyáltalán elkezdődhetnek a tárgyalások.

Európa jelentős részében nagy megkönnyebbüléssel fogadták Donald Tusknak, az eurócsúcs elnökének hétfő délelőtti bejelentését, miszerint az egységes valutát használó országok vezetőinek 17 órán tartó tanácskozása után nyélbe ütötték az elvi megállapodást egy három évre szóló új görög pénzügyi mentőcsomag és program kitárgyalásáról, amelynek keretében az elmúlt öt évben folyósított körülbelül 240 milliárdon felül további 82-86 milliárd euró kölcsönt nyújtanának az államcsőd és az eurózónából való kilépés elkerülése érdekében Görögországnak.

"Nincs Grexit. Elégedettek vagyunk a megállapodás formai elemeivel és tartalmával" – szögezte le Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a maratoni hosszúságú tanácskozás után.

A tárgyalások tényleges megkezdéséhez azonban még több akadályt is át kell ugrani. Első lépésként az eurózóna tagjai a megrendült bizalom helyreállítása érdekében július 15-éig, vagyis szerdáig azt várják a görög parlamenttől, hogy hagyja jóvá az Alekszisz Ciprasz kormányfő által elfogadott teljes csomagot, és sebesen iktasson törvénybe több olyan reformot (az áfa-rendszer áramvonalasításáról, a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságának javításáról, a görög statisztikai hivatal jogi függetlenségének biztosításáról és a fiskális tanács érdemi tevékenységének útjában álló akadályok megszüntetéséről), amelyek a görög gazdasági reformprogram pilléreinek számítanak.

Ha úgy tetszik ez a görög belépőjegy a következő körbe. Ha minden terv szerint halad, akkor az Eurócsoport (az eurózóna pénzügyminiszterei) szerdán telekonferencián hivatalos mandátumot adhatnak az intézményeknek (a Bizottságnak, az EKB-nak és az IMF-nek) az ESM-hitelprogramról szóló tárgyalások megkezdésére. A tárgyalások megkezdéséhez azonban még minimum hat euróövezeti tagállamban (Németországban, Hollandiában, Finnországban, Ausztriában, Szlovákiában és Szlovéniában) a parlamenteknek szavazniuk kell.

Angela Merkel német kancellár, aki pénzügyminiszterével Wolfgang Schaubléval együtt kőkemény feltételeket támasztott a görög kormánynak az újabb mentőcsomagért cserébe és még az átmeneti Grexit lehetőségét is belengette, sajtótájékoztatóján úgy vélte, hogy a megállapodás ebben a formában joggal formálhat igényt a felettébb szkeptikus Bundestag jóváhagyására.

A görög házi feladatoknak azonban ezzel még nincs vége: az athéni parlamentnek július 22-éig (vagyis jövő szerdáig) még két fontos törvényt meg kellene szavaznia. Az egyik a polgárjogi eljárásokról szóló kódex a polgárjogi ügyekben indított perek felgyorsítására, a másik pedig a bankok szerkezetátalakítására és szanálására vonatkozó uniós irányelv (BRRD) átültetése. Érdekesség, hogy ezen utóbbi jogszabály átvételével – aminek már lejárt a határideje – 11 uniós tagállam még adós.

De, ez még nem minden. Athén partnerei és hitelezői a görög reformcsomagban jelzett intézkedéseknél jóval többet tartanak szükségesnek tekintettel arra, hogy az ország gazdasági és pénzügyi helyzete számottevően romlott az elmúlt egy évben. Ezért Ciprasznak és kormányának formálisan kötelezettséget kellett vállalnia egy sor területen (például a második csomag felülvizsgálata keretében nem érintett árupiaci- és munkaerő-piaci reformokat illetően) további intézkedésekre, az elfogadásukra és a végrehajtásukra vonatkozó világos ütemtervvel, strukturális és mennyiségi mérőszámokkal. A teljes listát lásd alább.

Német javaslatra az eurózóna tagjai – ugyancsak a tárgyalások megkezdésének előfeltételeként – elfogadtatták a görög miniszterelnökkel egy új privatizációs alap létrehozását, amelynek a program három éves időtartama alatt mintegy 50 milliárd euró bevételt kellene felhalmoznia görög állami javak értékesítéséből és/vagy hatékony kezelése révén. A privatizációból előálló összeggel a tagállamok csökkenteni szeretnék azt a számlát, amit az új görög pénzügyi mentőcsomag finanszírozási fog jelenteni a költségvetésüknek.

Az 50 milliárd euróra tervezett keretből 25 milliárd euró a bankok és más vagyoneszközök feltőkésítésére fordított kölcsönök visszafizetésére megy majd. 12,5 milliárd euróval kívánják csökkenteni a görög államadósságot (az adósság fenntarthatóságának biztosítására), a fennmaradó 12,5 milliárd eurót pedig növekedést gerjesztő beruházásokra fordítják majd.

Egyes megfigyelők a görög kormány megalázásaként tekintettek az eredetileg a német pénzügyminiszter által köröztetett és nagy port felvert papírban felvetett privatizációs alapról szóló javaslatra. A német kormány eredetileg egy luxemburgi központú cégre bízta volna az alap kezelését, azaz teljesen kivette volna a megbízhatatlannak számító görög kormány kezéből.

Ciprasz végül az általa elért kevés engedmények egyikeként elérte, hogy a vagyonkezelő alapot Görögországban hozzák létre és görög irányítás alá tartozik majd, igaz "a releváns európai intézmények felügyelete alatt". Francois Hollande francia köztársasági elnök sajtótájékoztatóján teljesen legitimnek és érthetőnek nevezte görög kollégájának az alap külföldre történő kiszervezését ellenző álláspontját.

Az Athénnek tett másik engedmény, hogy a remélt privatizációs bevételek 25 százalékát (12,5 milliárd eurót) a gazdasági növekedést elősegítő beruházásokra fordítják majd, mintegy kiegészítendő a Bizottság által beígért 35 milliárd eurós "növekedési" csomagot, ami a görögöknek az EU-költségvetésből 2014 és 2020 között járó támogatások újrapántlikázását és felhasználásának megkönnyítését jelenti.

Ciprasznak viszont nem sikerült kitúrnia az IMF-et a hitelezők közül, pedig kitartóan, szinte az utolsó pillanatig próbálkozott vele. Berlin és partnerei azonban hajthatatlanok voltak és közölték a kormányfővel, hogy az IMF-program 2016 márciusi lejárta után is kérnie kell a Nemzetközi Valutaalap részvételét a következő görög mentőcsomagban.

A csomag része még a görög állami apparátus modernizálása és politikai befolyástól való mentesítése, amivel kapcsolatos munkát – miként eddig is – az Európai Bizottság koordinálja majd.

A hitelezők azt is feltételként szabták a pénzügyi segítséghez, hogy a görög kormánynak "a releváns politikai területeken" minden törvénytervezetről előzetesen konzultálnia kell az intézményekkel, és egyetértésre kell jutniuk velük(!), még a társadalmi konzultációk megkezdése vagy a parlamenti benyújtás előtt megfelelő időben.

Athénnak az intézményekkel való párbeszéd során alkalmazott munkamódszereket is teljesen normális mederbe kell terelnie, Athénba is be kell engednie az intézmények (a korábbi Trojka) képviselőit, akik az új kormány hivatalba lépése óta kvázi nemkívánatos személyek voltak a görög minisztériumokban.

Ciprasznak arra is ígéretet kellett tennie, hogy a humanitárius válság enyhítését célzó intézkedések kivételével felül kell vizsgálnia és módosítania azokat a február 20. után elfogadott jogszabályokat, amelyek eltávolodnak a korábbi programban tett kötelezettségvállalásoktól.

Az eurócsúcson elfogadott dokumentum világossá teszi, hogy "a fent felsorolt kötelezettségvállalások minimális követelmények a görög hatóságokkal való tárgyalások megkezdéséhez". Azt is hozzáteszik, hogy a tárgyalások megkezdése még nem előlegezi meg a végleges megállapodást egy új ESM-által finanszírozott hitelprogramról, aminek "a teljes csomagról szóló döntésen kell alapulnia".

Az eurócsúcs abból kiindulva, hogy a harmadik program kitárgyalása valószínűleg több hetet vehet igénybe, a görög állam sürgős, rövid távú finanszírozási igényeire is kitér. A július 20-án, tehát egy héten belül lejáró tartozások rendezéséhez (az EKB-nál és az IMF-nél járnak le adósságok) szükséges összeget 7 milliárd euróra, az augusztusi pénzügyi igényeket pedig 5 milliárd euróra becsülik az intézmények. Azaz mindösszesen akár a 100 milliárd eurót is elérheti az újabb görög számla. (Eddig becslések szerint nettó 325 milliárd eurót kapott különböző csomagok formájában a hellén állam).

Jeroen Dijsselbloem, az Eurócsoport elnöke közölte, hogy az Eurócsoport hétfői, illetve az EU pénzügyminiszteri tanács keddi ülésén azt is megvitatják, hogy honnan szerezzenek áthidaló kölcsönt Athénnek. Arra a kérdésre azonban nem adott választ, hogy a 60 milliárd eurós kerettel rendelkező európai stabilitási pénzügyi mechanizmus (EFSM) lehet-e a pénz forrása. Az EFSM gyakorlatilag az EU-költségvetés által nyújtott garanciával vehet fel kedvezmények hiteleket és azt továbbíthatja a rászoruló eurózóna tagoknak.

"A tárgyalások elhúzódásának kockázata teljes egészében Görögországot terheli" – mutat rá az eurócsúcs által elfogadott 7 oldalas dokumentum.

Az ESM-csomag részeként az euróövezet 10-25 milliárd euró közötti pénzügyi puffert is képezni kíván a görög bankok feltőkésítési igényeinek a fedezésére. Ebből 10 milliárd euró egy, az ESM-nél elkülönített számlán azonnal hozzáférhetővé tennének.

A hétfői megállapodás utolsó része a görög államadósság fenntarthatóságával foglalkozik, komoly aggodalmakat jelezve e tekintetben, amit az utolsó 12 hónapban bekövetkezett lazításnak tudnak be.

Egyes várakozásokkal ellentétben a hitelezők az adósságkönnyítés terén szinte semmi újat nem ajánlanak Athénnek. Az Eurócsoport 2012 novemberi nyilatkozatára visszautalva szükség esetén készséget jeleznek "esetleges pótlólagos intézkedésekre" az adósság visszafizetésére adott idő meghosszabbításával annak érdekében, hogy a bruttófinanszírozási igények fenntartható szinten maradjanak. Az adósságkönnyítő intézkedéseknek azonban előfeltétele lesz a leendő új programban megállapított intézkedések maradéktalan végrehajtása, és csak a program első sikeres felülvizsgálatát követően vehetik majd fontolóra.

Az eurócsúcs résztvevői azt is világossá tették, hogy a görög adósság névértéken történő csökkentésére nincs lehetőség, és a görög hatóságok úgymond megismétlik arra vonatkozó kötelezettségvállalásukat, hogy valamennyi hitelezőjüknek teljes egészében és időben fizetnek.

Az eurózóna által Görögországtól kért pótlólagos erőfeszítések listája

– a GDP-arányosan 3,5 százalékos elsődleges költségvetési többlet felmutatása 2018-ban az intézményekkel egyeztetendő évekre lebontott ütemtervvel összhangban;

– ambiciózus nyugdíjreform és specifikus intézkedések végrehajtása az alkotmánybíróság nyugdíjreformról szóló 2012-es ítéletéből származó költségvetési hatások semlegesítése érdekébe, továbbá a nulla deficit záradék végrehajtása;

– ambiciózusabb árupiaci reformok elfogadása egy pontos menetrenddel valamennyi OECD által tett ajánlás végrehajtásával, ideértve a boltok vasárnapi nyitvatartására, a kiárusítási időszakokra, a recept nélkül kapható gyógyszerek árusítására, a patikák tulajdonlására, a tejtermékek árusítására és a pékségekre vonatkozó ajánlásokat. Ugyancsak az OECD-csomagból a gyártóipart is be kell vonni az úgynevezett prioritási akciók közé;

– az energia piacokat illetően a villamos áram rendszerirányító (ADMIE) privatizációját végre kell hajtani, ha csak nem sikerül olyan intézkedésekkel helyettesíteni, amelyek ugyanakkora költségvetési hatással járnak;

– a munkaerőpiacokat illetően a görög hatóságok vessék szigorú felülvizsgálat alá a szociális párbeszédet, a munkahelyi akciókat és a kollektív elbocsátásokat az intézmények által javasolt menetrenddel és megközelítéssel összhangban. Mindenféle változtatásnak a legjobb nemzetközi és európai gyakorlatokon kell alapulnia, és nem eredményezheti a régi, meghaladott politikai mintákhoz való visszatérést, amelyek összeegyeztethetetlenek a fenntartha és befogadó növekedés előmiozdításának céljaival;

– maradéktalanul hajtsa végre a fiskális paktum vonatkozó rendelkezéseit, és mindenekelőtt biztosítsa a fiskális tanács teljes működőképességét;

– fogadja el a szükséges lépéseket a pénzügyi szektor megerősítésére, ideértve a rosszul teljesítő hitelek problémájának kezelését, a bankok rendezett felszámolásáról és szerekezetváltásáról szóló irányelv (BRRD) átültetését; és a hellén pénzügyi stabilitási alap (HFSF), valamint a bankok irányításának a megerősítését célzó intézkedéseket;

– fogadjon el egy jóval nagyobb volumenű privatizációs programot a jelenleginél jobb menedzsmenttel;

– módosítsa (vagy megfelelő intézkedésekkel helyettesítse) azokat a 2015-ben meghozott jogszabályokat, amelyeket nem egyeztettek az intézményekkel és szembemennek a programban vállalt kötelezettségekkel;

– hajtsa végre a második gazdasági kiigazító program maradék kulcselemeit az ötödik program-felöülvizsgálat 2014 decemberi állásával összhangban.