Jelzáloghitelesek, figyelem! Nem adhatják el a bankok áron alul az ingatlanokat

Megosztás Tetszik

Megszavazta az Országgyűlés a bírósági végrehajtási törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot, mely szerint a jövőben alapesetben nem lehet a becsérték alatt elárverezni a jelzáloghitellel terhelt ingatlanokat. A bankok megállapodhatnak a tulajdonosokkal abban, hogy mégis alacsonyabb áron értékesítik az ingatlanokat, de ebben az esetben megszűnne a tulajdonos esetlegesen fennmaradó hiteladóssága.

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) kezdeményezte azt a törvénymódosítást, amely szerint a jövőben nem lehet elárverezni ingatlanokat becsérték alatt. Tarthatatlannak tartották, hogy az eddigi gyakorlat szerint általában az ingatlan becsült értékének 70 százaléka volt a kikiáltási ár. Eredetileg azt kezdeményezték, hogy egy év sikertelen árverezés után is csak a becsült érték legfeljebb 80 százalékáig lehessen engedni az árból. a szavazás előtt a törvényalkotási bizottság 90 százalékra emelte fel ezt a mértéket.

Mindez csak azokra vonatkozik, akiknek csak egy ingatlanuk van, és a végrehajtást megelőzően legalább hat hónapig folyamatosan az árverezendő házban vagy lakásban éltek.

A felek közös megállapodása esetén el lehet térni ettől a kikötéstől, azaz meg lehet állapodni alacsonyabb árban is, ám ezután nem maradhat fenn több adósság. Így nem fordulhat elő többé az, hogy egy család elveszíti a lakását, és még tartozása is marad – magyarázta a módosítást a KDNP.

A kereszténydemokraták szerint a bankokat is segíti az új jogszabály, mivel biztosabban juthatnak a pénzükhöz.

A Bankszövetségnél ugyanakkor úgy vélik, hogy az adminisztratívan megemelt kikiáltási ár időben jelentősen elhúzhatja az ingatlanárveréseket, a vevő megtalálását, ezalatt a késedelmi kamatok tovább növelik a tulajdonos tartozását. Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára az MTI megkeresésére kiemelte: a legkevésbé forgalomképes, lemaradó vidéki régiókban a kikiáltási árnak a kereslet fölé emelése akár el is lehetetlenítheti az adósok fizetőképességének helyreállítását, illetve pont ezekben a fejlesztésekre szoruló régiókban általánosan is visszafogó hatást gyakorolhat a banki hitelezés számos formájára.

 A lakossági jelzálogjog érvényesítésének korlátozása egyrészt emelheti a jelzáloghitelek kamatát, másrészt a fedezetlen, drágább hitelek felé tolja el a kölcsönnyújtást. Így végső soron az újonnan hitelt felvevők számára drágítja meg a hiteleket – mutatott rá.

A főtitkár hozzátette: a végrehajtási eljárások jelentős részét hagyományosan nem a pénzügyi intézmények, hanem egyéb szervezetek – például a közműszolgáltatók, az adóhivatal, a társasházak – indítják. Ezek az intézmények a saját gyakorlatuk, illetve jogszabályi kötelezettségeik miatt a bankszektornál kevésbé türelmesek, amikor végrehajtást kezdeményeznek, azaz gyakran elenyésző összegű, nem bankhitel eredetű tartozások vezetnek a lakóingatlanok kényszerű végrehajtás alá vonásához.

A Bankszövetség minden esetben és minden típusú tartozás esetén a folyamatos párbeszéd és a minden lehetséges módon felajánlott együttműködés híve; erre kéri minden tagját, valamint a végrehajtásokat kezdeményező egyéb szervezeteket is – szögezte le Kovács Levente. Tapasztalataik szerint a banki ügyfelek döntő többsége nyitott az együttműködésre és a közösen kialakított megoldásra, ezért jelenthetett kibontakozást az adósok túlnyomó többsége számára a kormányzat és a bankok által felkínált lehetőségek széles skálája.

Arra is rámutatott ugyanakkor, hogy már hosszú időszak tapasztalatai bizonyítják, vannak adósok, akik nem a lehetőségeik híján nem teljesítenek. Az utóbbi években számos fennmaradó problémás esetben a bankok munkatársai gyakran azzal szembesülnek, hogy bizonyos ügyfelek fizetési készsége az idő múlásával végletesen meggyöngült, a kapcsolatfelvételt is elutasítják. Amennyiben a kötelezettségek semmilyen más módon nem hajthatók be, akkor a bankszektor is rákényszerül a végrehajtás kezdeményezésére – jelezte a bankszövetség főtitkára.

Kovács Levente állítja: minden eszközzel és figyelemfelhívással azt támogatják, hogy az árverésekre a lehető legnagyobb nyilvánossággal, visszaélésektől mentesen kerüljön sor. Tapasztalataik szerint az átláthatósággal és a nyilvánossággal biztosítható az árveréseken a legmagasabb ár elérése.

Az  ingatlan.com adatai szerint a bankok több mint 1000 lakóingatlant hirdettek meg eladásra az elmúlt évben. A bankok a meghirdetett ingatlanokat piaci áron próbálják értékesíteni. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint a végrehajtási törvény ma elfogadott módosítása javíthatja a törlesztőrészletét fizetni nem tudó adósok helyzetét. Közleményében hangsúlyozta: fontos, hogy a bajba került adósok először próbáljanak a bankkal megegyezni, mert így mindkét fél jobban járhat annál, mintha egy költséges végrehajtás során kelne el az ingatlan.

A végrehajtási törvényt rohamvágtában módosította az Országgyűlés. Németh Szilárd egykori rezsibiztos, a Fidesz jelenlegi alelnöke pont egy héttel ezelőtti sajtótájékoztatóján közölte először, hogy a kormánypártok szembeszállnak a hitelkárosultak ingatlanainak árverezési gyakorlatával. Ezután azonnal be is indult a kormánypártok gépezete. Hétfőre a Kereszténydemokrata Néppárt rohammunkában elkészített és benyújtott egy hétpontos módosító javaslatot, amit sürgősséggel tárgyalt az Országgyűlés, és amiről a képviselők ma már szavaztak is.

Bár a kormánypárti képviselők, illetve a parlament elé vitt módosító javaslatok szövege is azt sugallja, hogy az ingatlan-árverezéseket ma Magyarországon a bankok és a követeléskezelők népnyúzó gyakorlata jellemzi, a valóság más. Az árveréseket részletes törvényi előírások alapján bonyolítják, az eddig érvényes törvényi szabályozást pedig a Fidesz-KDNP dolgozta ki – hívja fel a figyelmet a 24.hu.

Az előző Orbán-kormány idején, 2011-ben ugyanis szinte teljesen átírták az eredetileg 1994-ben elfogadott végrehajtási törvényt. A hat éve megszavazott módosító csomag rögzítette többek között azokat az árverési érvényességi határokat is, amelyeket Németh Szilárd kifogásolt, és amelyeket a KDNP most újramódosít.

A szabályozás szerint eddig sem lehetett egyetlen sikertelen árverési kísérlet után a kikiáltási ár 50 százalékáért elkótyavetyélni a bedőlt hitellel terhelt lakóingatlanokat, mint ahogy azt az egykori rezsibiztos állította – szögezi le írásában a 24.hu.