További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Itt a Sargentini-jelentésről szóló vita és szavazás menetrendje

  • MTI

Szeptember 11-én vitáznak, majd másnap szavaznak az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén a magyar jogállamisági helyzetről szóló, Judith Sargentini zöldpárti képviselő által összeállított különjelentésről, amelyet a testület illetékes bizottsága korábban nagy többséggel elfogadott.

A kedden délután 3 órakor kezdődő strasbourgi vitán Orbán Viktor miniszterelnök is részt vesz, aki hét percet kapott a felszólalásra az ülés elején.

Sargentini elmondta: nagyon szoros szavazásra számít az EP-ben, mert bár képviselőtársainak túlnyomó többsége egyetért a jelentés megállapításaival, azonban a pártpolitika "közbeszólhat", ugyanis a jóváhagyáshoz elengedhetetlen a Fideszt is a soraiban tudó Európai Néppárt (EPP) legalább részleges támogatása.

A dokumentum elfogadásához a leadott voksok több mint kétharmadára, illetve az összes képviselő abszolút többségének támogatására (vagyis legalább 376 szavazatra) van szükség. Ugyanakkor vita alakult ki arról, hogy a tartózkodás nem szavazatnak, vagy egyáltalán szavazatnak számít-e. A parlament jogi szolgálata hétfőn teszi közzé az erről szóló állásfoglalását.

A jelentés szerint fennáll a veszélye az uniós értékek súlyos és rendszerszintű megsértésének, s ezért indokolt az alapszerződés 7. cikke szerinti, atomfegyverként is emlegetett eljárás megindítása Magyarországgal szemben. Az EP belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi szakbizottságában (LIBE) elfogadott értékelés tervezetéhez a képviselőtestület alkotmányügyi, kulturális és oktatási, költségvetés-ellenőrzési és nőjogi bizottsága is csatolta a véleményét.

A szövegben számos aggályosnak ítélt kérdést felsorolnak a magyarországi alkotmányossággal, a választási rendszer működésével, az igazságszolgáltatás függetlenségével, a korrupcióval, ahogy a véleménynyilvánítás, a tudományos élet, az egyesülés és a vallás szabadságának, illetve a kisebbségek, például a romák és a zsidók, vagy a menedékkérők jogainak területével, az egyenlő bánásmóddal összefüggésben is. A jelentésben egyebek mellett kitérnek arra is, hogy Magyarországon korlátozták az alkotmánybíróság hatáskörét, csorbították a bírói függetlenséget, romlott a sajtó- és a szólásszabadság helyzete is, és támadást indítottak a civil társadalom ellen, továbbá bírálták például a közbeszerzési gyakorlatok hiányosságait is.

Judith Sargentini rámutatott, hogy a dokumentum olyan nemzetközi szervezetek értékelésein és bíróságok ítéletein alapul, melyeknek senki nem kérdőjelezheti meg a függetlenségét. A magyar kormány szerint azonban a szöveg "ténybeli tévedéseket, csúsztatásokat, hazugságokat" tartalmaz.

A jogállamisági eljárás megindításának szakértők szerint ebben a fázisban inkább politikai, mintsem jogi jelentősége lenne. Ha az EP elfogadja, akkor a tagállami kormányokat tömörítő tanács négyötödös többséggel dönt majd arról, valós-e a veszélye annak, hogy az országban csorbulnak az Európai Unió alapértékei.

A 7. cikk olyan többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely – az uniós alapértékek súlyos és rendszerszintű megsértése esetén – végső soron akár az érintett tagállam szavazati jogának a felfüggesztésével vagy más komoly szankcióval is járhat, de ehhez az összes többi EU-tag egyöntetű támogatására van szükség, amit az elemzők szinte kizártnak tartanak.

Ezt megelőzően még nem volt példa arra, hogy az Európai Parlament bármely tagország ellen kezdeményezze az eljárás megindítását. Lengyelország ellen a tavalyi év vége óta folyik a 7. cikk szerinti eljárás, azt azonban az Európai Bizottság kezdeményezte.

A jelentés ITT olvasható magyarul.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Most még idei ár, a  MAX csomagban HVG Adó- és Tb-különszámok, kreditpontos online képzés az Adózóna előfizetésekben!
Az online képzésen való részvételi lehetőség a 2018. október 1-jétől november 30-áig megrendelt, és 2018. december 10-éig befizetett előfizetésekre vonatkozik. Részletek »

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** A csomag megvásárlásával most EXTRA kreditpontokat szerezhet: az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont; és ha most rendel, kreditpont gyűjtő akciónk keretében további 8, 10 illetve 1 kreditpontot gyűjthet a System Media Kft. online képzésével. Részletek>>


{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Lakáscélú támogatás adómentes elengedése

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Lakáscélú támogatás adómentesen

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Cafeteria: szépségtapasz a gazdasági bizottság javaslata

Surányi Imréné

okleveles közgazda

2018 november
H K Sze Cs P Sz V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 1 2
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X