Hogyan hat a magyar kereskedelmi cégekre az euró háttérbe szorulása és a kínai jüan térhódítása?

Megosztás Tetszik

Az euró nemzetközi fizetésekben való részesedése 38 százalékról 23 százalékra csökkent, míg az amerikai dollár a 42 százalékos részesedésével továbbra is erős. Ez tükrözi az európai energiaágazatban bekövetkezett változásokat, az Európán belüli kereskedelem csökkenését és az európai vállalatok alacsonyabb versenyképességét. Kína elmúlt évtizedekben mért felgyorsult növekedése és a jüan nemzetközi térnyerése Európára és különösen az euróövezetre van negatív hatással, hiszen az Egyesült Államok továbbra is a globális GDP 25 százalékát képviseli, írja az iBanFirst közleményében.

Az eurómentesítés és a jüan felemelkedése a magyar kereskedelmi cégek számára számos következménnyel jár – véli az iBanFirst, a vállalatok számára nyújtott deviza- és nemzetközi fizetési szolgáltatások egyik vezető nemzetközi partnere, amely 10 európai országban van jelen. Ebben az összefüggésben az alkalmazkodóképesség és a hatékony devizakockázat-kezelés kulcsfontosságú tényezővé válik a nemzetközi piacokon való versenyképesség megőrzésében.

Hova tűnt az euró?

A valóság azonban egészen más. Az amerikai dollárral ellentétben az euró fokozatosan veszít a nemzetközi pénzügyi piacon elfoglalt teréből. A Society for Worldwide Interbank Financial Telecommunications (SWIFT) legfrissebb, szeptember végén közzétett adatai szerint az euró nemzetközi fizetésekben való részesedése a 2023. év eleji 38 százalékról 23 százalékra csökkent. Ezzel szemben az amerikai dollár a 42 százalékos részesedésével továbbra is az első helyen áll. A legmegdöbbentőbb, hogy az euró mekkora sebességgel veszít mindeközben az eddig megszerzett teréből.

Az eurómentesítési trend mozgatórugói

Az euró a nemzetközi pénzügyi piacból kivett részesedésének csökkenése egyrészt az ukrajnai háborút követő európai energiaválságnak köszönhető, amely a korábban euróban fizetett orosz gázimport összeomlásából eredt. Továbbá egyéb tényezők is szerepet játszanak, mint például az Európán belüli kereskedelem a globális tőzsdén való visszaesése, valamint az európai vállalatok versenyképességének csökkenése, amelyet az emelkedő energiaköltségek is tovább súlyosbítanak.

Az eurózónát és tágabb értelemben Európát a tengeren túli befektetők úgy tekintik, mint egy földrajzilag hanyatló, elöregedő és lassú, vagy egyes esetekben recesszióval küzdő térséget. Az év eleje óta tapasztalható csökkent tőkeáramlás is e felfogás következménye.

Az év elején kezdődött eurómentesítési trend rövid távon valószínűleg még fokozódni fog. Az eurót az a veszély fenyegeti, hogy lassacskán kiszorul a nemzetközi pénzügyekből, mivel a még mindig domináns amerikai dollár és az erősödő kínai jüan, valamint más kisebb devizák, például a kanadai dollár és a japán jen is kihívást jelentenek. Az iBanFirst úgy látja, hogy addig nem kell tartani az amerikai dollár hanyatlásától, amíg az USA gazdasága jól teljesít.

Hogyan hat az eurómentesítés a magyar kereskedelmi cégekre?

Az euró részesedésének csökkenése több szempontból is hatással lehet a magyar kereskedelmi cégek tevékenységére:

• Megnövekedett devizaköltségek: az euróövezeten belüli partnerekkel üzleti kapcsolatban álló vállalkozásoknak további devizaváltási költségekkel kell számolniuk, amennyiben a tranzakciókat eltérő pénznemben végzik; ez befolyásolhatja jövedelmezőségüket és versenyképességüket az európai piacon.
• Árfolyam-ingadozás: a nemzetközi kereskedelemben használt devizák szerkezetében bekövetkező változások az árfolyamok fokozott volatilitásához vezethetnek. A magyar vállalatoknak lehetőségük nyílik hatékony devizakockázat-kezelési stratégiával védekezni annak érdekében, hogy minimalizálni tudják az árfolyam-ingadozások üzleti tevékenységükre gyakorolt hatásait.
• Csökkenő haszonkulcs: a megfogyatkozott eurós tranzakciók hatással lehetnek a vállalatok által alkalmazott árakra és haszonkulcsra, mivel az árfolyamváltozások befolyással vannak a költségek és a bevételek alakulására is.
• Az import/export piacok diverzifikációja: a vállalatoknak érdemes fontolóra venni az import-/exportpiacaik diverzifikálását, hogy kompenzálhassák a devizapiaci struktúra változásait. Az egyéb nemzetközi piacok feltérképezése és az azokhoz való hozzáférés segíthet nekik az üzleti volumen fenntartásában vagy növelésében.

Erősödik a kínai jüan

A SWIFT-adatok a jüan fokozatos nemzetközivé válását is mutatják. A kínai deviza nemzetközi fizetésekből való részesedése történelmi csúcsra, 3,47 százalékra emelkedett, amely persze még mindig viszonylag alacsony, de a folyamat jól halad, különösen a Kína főbb kereskedelmi partnereinek központi bankjaival kötött swap-megállapodásoknak köszönhetően. Továbbá az elmúlt negyedévekben számos feltörekvő ország (Brazília, Argentína, Oroszország stb.) kezdte a jüant a Kínával folytatott kétoldalú kereskedelem elszámolási pénznemeként használni, ami megmagyarázza a deviza közelmúltbeli teljesítményét.

„Az utóbbi években a kínai vállalatok nyitottabbak lettek arra, hogy az európai partnereiktől érkező kifizetéseket is jüanban fogadják. A magyar vállalatok azonban még mindig nem feltétlenül látják az előnyöket, és a legtöbbjük – főként a jüannal szemben támasztott bizonytalanság miatt – továbbra is vonakodik az amerikai dollár leváltásáról. Azok, akik mernek nyitni, jobb árképzést tudnak kialkudni, de a devizakockázat fedezésére szolgáló pénzügyi eszközök továbbra is elengedhetetlenek a haszonkulcsok szinten tartása miatt.”, mondta Henrik Gergely, az iBanFirst magyarországi értékesítési igazgatója.

Másfelől, a jüan hosszú távú megerősödésének sebessége attól fog függeni, hogy Kína képes lesz-e a gazdaságát újra a helyes útra terelni. Ez egy szignifikáns bizonytalansági faktor. Az elmúlt évtizedek tekintetében úgy tűnik, hogy a Covid utáni időszak a kínai gazdaság szerkezeti lassulásának csúcspontja. Míg a múltban Kína a hitelekkel, mint ösztönző eszközzel tudta serkenteni a növekedést, addig az új gazdasági környezetben a hitelezés csak felduzzasztaná a spekulációs buborékot, amely kipukkasztásáért a kínai hatóságok már 2010 óta küzdenek.

Egy másik lehetőség a kínai jüan leértékelése, amiről a nyár óta számos piaci szereplő beszél. A leértékelés azonban nem csak a kínai hatóságok – amelyek a kínai állami bankok fellépésein keresztül támogatják a jüant a szárazföldi és az offshore piacokon – intézkedéseinek mondana ellent, hanem megszaporodna a tőkekimenekítés is, ahogyan az a 2015. augusztusi sikertelen háromszoros leértékelés után is történt. Ezen túlmenően az ilyen módon való fellépés több évvel visszavetné a kínai kormány a jüan nemzetközivé tételére vonatkozó hosszú távú céljait.