HENT: a magyar fiatalok negyede szándékosan tölt le illegális tartalmat a netről

  • adozona.hu

A 15-24 éves magyar fiatalok negyede legalább egy alkalommal szándékosan használt illegális online forrásokat az elmúlt évben annak érdekében, hogy hozzáférjen digitális tartalmakhoz, 15 százalékuk pedig azt is állította, hogy vásárolt hamis terméket az interneten. Mindkét területen az uniós középmezőnyben, valamivel az átlagérték felett vagyunk, ugyanakkor az előbbi szegmensben 4 százalékpontos emelkedés, az utóbbiban pedig stagnálás tapasztalható a 2016-ban végzett legutóbbi felméréshez viszonyítva, derül ki az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának (EUIPO) legfrissebb jelentéséből.

A kutatásban részt vett magyar fiatalok 25%-a tudatosan, 18%-a pedig nem szándékosan jutott hozzá az elmúlt évben valamilyen digitális tartalomhoz különféle illegális forráson keresztül. A legnépszerűbb terméket a különböző filmek és sorozatok jelentik 76%-kal, őket a különböző zene és játékprogramok követik 49-48%-kal. Az adatokból kiderül, hogy az első csoportnál 3 százalékponttal az uniós átlag alatt, a második-harmadiknál viszont 10, illetve 21 százalékponttal az átlag felett vagyunk.

Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának (EUIPO) kutatása azt is felmérte, hogy mely faktorok bírnak a legfontosabb motivációs erővel az illegális források választásakor: tízből közel hat magyar fiatal az árat, több mint egyharmaduk (35%) a csak személyes használatra való szándékot, 34%-uk pedig a legális tartalommal szembeni gyorsabb elérést jelölte meg. A megkérdezett fiatalok ugyanakkor azt is megválaszolták, hogy mely tényezők hatására szüneteltetnék a nem törvényes tartalmak fogyasztását: kétharmaduk (67%) az elérhető áron való hozzáférést, egynegyedük (24%) a büntetéstől való félelmet, egyötödük (21%) pedig a kellemetlen személyes tapasztalatokat jelölte meg leghatékonyabb elrettentő eszközként. Érdemes összevetni a magyar fiatalok hozzáállását az uniós átlaggal is: az európai fiatalok körében 12 százalékponttal kevesebben jelölték meg az elérhető árat, ugyanakkor 11, illetve 8 százalékponttal többen a következményektől való félelmet és a negatív tapasztalatokat, vagyis hazánkban az egyéb faktorokkal szemben az uniós átlaggal összevetve jóval több fiatalt befolyásol az alacsonyabb ár.

A kutatás a hamis termékek online kereskedelmére is kitért: a magyar válaszadók 15%-a tudatosan, 11%-uk véletlenül vásárolt hamis árucikket az elmúlt évben, ami 2, illetve 1 százalékponttal haladja meg az uniós átlagot. A hamis termékek interneten keresztül történő vásárlása tekintetében továbbra is a ruházati termékek, lábbelik és kisebb elektrotechnikai kütyük a legnépszerűbbek 40, 33, illetve 21%-kal. Az első termékcsoport tekintetében az uniós átlag 4 ponttal magasabb a hazaihoz képest, ugyanakkor a második és harmadik csoport esetében valamivel alacsonyabb, 32 és 19%-os érték szerepelt. A legfontosabb motiváló tényező a hazai fiatalok körében itt is az alacsony ár 61%-kal, ami 11 százalékponttal haladja meg az uniós átlagot. A digitális tartalmakhoz hasonlóan itt is az eredeti termék elérhető áron való beszerzésével lehetne a leghatékonyabban megakadályozni a hamis termékek megvásárlását: míg ez a faktor a magyaroknál 64%, addig az európai fiatalok körében 41%. 

„A magyar fiatalok körében az anyagi megfontolásoknak jóval nagyobb szerep jut az európai átlaghoz viszonyítva, összességében ezzel együtt is az uniós középmezőnyben foglalunk helyet” – mondta el a kutatás eredményének hazai vonatkozása kapcsán Németh Mónika. A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) titkára kiemelte: mivel az elmúlt három évben emelkedett azoknak a fiataloknak az aránya, akik illegális online csatornákon keresztül jutottak hozzá online tartalmakhoz az év során, nem lehet eléggé hangsúlyozni a tudatos fogyasztói magatartás és internethasználat fontosságát. 

A felmérés arra is rákérdezett, hogy mi jelentene komoly visszatartó erőt az illegális tartalmak fogyasztása, illetve az adott termék megvásárlása kapcsán: vezető helyen (81%) a számítógép vírussal való fertőzöttségétől, 80%-ban pedig a bankkártya adatainak ellopásától való félelem áll, míg a harmadik-negyedik helyen a garancia hiánya, illetve a szankciótól való félelem szerepel 70-70%-kal.

A kutatás eredményeiből az is megállapítható, hogy az online tartalmak tekintetében az előfizetés-alapú üzleti modellek népszerűsége felfelé ível az európai fiatalok körében, hiszen 9 százalékponttal nőtt azok aránya, akik számára fontos, hogy az összes tartalomhoz előfizetés keretében férjenek hozzá. Ezzel kapcsolatban Horváth Péter, a HENT tagja kiemelte: „Az EU-ban elérhető legnépszerűbb legális online tartalomszolgáltatások többsége itthon is elérhető, vagyis tudatosabb internethasználattal a hazai fogyasztók is hozzájuthatnak a kívánt zenéhez, filmhez és játékhoz, nem kockáztatva ezzel az alkotók megélhetését és jövőbeli tartalmak előállítását.”

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Szálláshely-szolgáltatás 2019-2020

Kelemen László

adószakértő, jogász

Lízingelt személygépkocsi értékesítése

Kelemen László

adószakértő, jogász

Egyéni vállalkozás megszüntetése

Kelemen László

adószakértő, jogász

2019 december
H K Sze Cs P Sz V
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5
hirdetés

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X