hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Ezért vásárolunk hamis gyógyszert, szoftvert, élelmiszert

  • adozona.hu

Bármilyen hamisított termék forgalmazása bűncselekménynek számít a magyar lakosság közel kétharmada szerint, és ugyanekkora része a jelenleginél szigorúbban büntetné azokat, akik hamis sportszereket, gyógyszereket, élelmiszereket és szoftvereket árulnak, állapította meg a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) és a Tárki legfrissebb közös kutatása. A felmérés azt is kimutatta, hogy bár a magyarok többsége tisztában van a hamis árucikkek által okozott társadalmi és gazdasági károkkal, mégis növekedett az ilyen termékeket vásárlók aránya a teljes lakosságon belül.

Évek óta egy szűk sávban mozog (13-18 százalék) a hamis terméket az elmúlt évben legalább egyszer vásárló magyarok aránya a teljes lakosság körében, de az idei felmérésben ez az arány az eddigi legmagasabb értéket érte el 18 százalékkal, derült ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) és a Tárki legfrissebb közös kutatásából. Ugyanakkor az egyes termékcsoportok esetében nagyon különböző arányszámokkal találkozhatunk.

A „legnépszerűbb” termék idén is a hamis ruha volt: a válaszadók 20 százaléka vásárolt hamis ruhaneműt, ami 3 százalékpontos emelkedést jelent 2014-hez képest. Hamis parfümöket csak 5 százalékuk, hamis gyógyszereket 3 százalékuk, míg hamis CD-t vagy DVD-t összesen 2%-uk vásárolt. A hamis illatszerek kapcsán nem történt változás tavalyhoz képest, míg a hamis gyógyszerek esetében 2 százalékponttal nőtt a fogyasztók aránya, az adathordozóknál viszont ugyanennyivel csökkent 2014-hez viszonyítva.

A kutatás a jogellenes letöltésekre külön is kitért: idén a válaszadók összesen 10 százaléka vallotta be, hogy valaha nézett, illetve hallgatott illegális tartalmakat. A filmek esetében azonban a tavalyi 14-ről 10 százalékra csökkent azok aránya, akik legalább egyszer letöltöttek filmet az elmúlt egy évben, míg a zeneletöltés esetében ez az arány egy év alatt 15-ről 9 százalékra esett vissza. Az illegális könyv és szoftver letöltések tekintetében viszont nem történt elmozdulás a tavalyi 5 százalékos arányról.

Ugyanakkor fontos tanulsággal szolgál az a tény is, hogy a legális letöltési lehetőségek ismertsége a folyamatos emelkedést követően a 2014-es 70 százalékról idén 59 százalékra esett vissza.

A tanulmányból az is kiderül, hogy tízből hét magyar egyszerűen csak azért vásárolt idén hamis árucikkeket, mert „olcsó volt”. Azonban termékcsoportonként nagyon eltérőek a vásárlók jellemzői: a hamisított ruházati termékek, illatszerek és élelmiszerek fő vásárlói többnyire 40 évesnél fiatalabbak, alacsony iskolázottságúak és nagyon kevés a jövedelmük, a hamisított CD, DVD és a számítógépes programok tipikus vásárlói pedig a fiatal budapesti iskolázott férfiak.

A hamis gyógyszerek vásárlásában nem elsősorban az alacsony ár játszik kulcsszerepet, hanem sokkal inkább a fogyasztónak az a „tapasztalata”, hogy „nem volt gond annak minőségével”. Érdekes módon annak ellenére is vásárolnak ilyen termékeket a magyarok, hogy 2015-ben már a lakosság 60 százaléka találkozott a gyógyszerhamisítás veszélyeivel foglalkozó hirdetéssel. Ugyanez az arány 2014-ben még csak 26 százalék volt, vagyis radikálisan megemelkedett a lakosság körében a probléma ismertsége. 

A 2009 óta évente elvégzett kutatásból az is megállapítható, hogy a magyar fogyasztók meghatározó többsége tisztában van a hamisítás által okozott gazdasági és társadalmi következményekkel: 70 százalékuk szerint a hamis termékek komoly károkat okoznak a költségvetésnek. Emellett minden második ember gondolja úgy, hogy a hamisítás miatt munkahelyek szűnnek meg. Ennek is köszönhető, hogy a magyarok 60 százaléka szerint az, aki hamisítványt árul, bűncselekményt követ el. Emellett 59 százalékuk a jelenleginél szigorúbban büntetné a hamisítókat, de a válaszadók egynegyede még a hamis termékek vásárlóit is felelősségre vonná. Több mint 60 százalékuk szerint a hamisítás elleni küzdelem legeredményesebb megoldása a hamisítók gyakoribb és hatékonyabb ellenőrzése lenne.

A hamis és illegális árucikkek visszaszorítása elleni harcban a büntetőjogi szankciók is fontosak, emellett az emberek tájékoztatása és szemléletformálása nagyon fontos és hatékony eszköz. Éppen ezért örvendetes fejlemény, hogy egyes szegmensekben jelentősen nőtt a fogyasztók tájékozottsága, például a gyógyszeripari termékek – ahol a veszélyek ismertsége a tavalyi adatokhoz viszonyítva duplájára emelkedett - kapcsán kifejezetten sokat köszönhetünk az elmúlt egy év sikeres figyelemfelkeltő kampányainak. Pozitív tendencia figyelhető meg a film-, illetve zeneletöltések terén is, ahol a filmek esetében 4, a zeneletöltések esetében 6 százalékponttal csökkent az illegális letöltők aránya a teljes lakosságon belül” – jelentette ki Bendzsel Miklós, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) elnökhelyettese.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Egyéni vállalkozásból kivonás

Lepsényi Mária

adószakértő

Ingatlan szerzésének időpontja

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink