17 találat a(z) Tárki cimkére
Ezek a legkedveltebb hamisítványok a magyarok körében Cikk
Idén is a márkás ruházat, az illatszer és az illegális számítógépes programok a legkelendőbb hamisított termékek Magyarországon – derült ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) és a Tárki Társadalomkutatási Intézet Zrt. friss reprezentatív kutatásából, amelynek részleteit szerdán közölték az MTI-vel.
Tegyünk különbséget gyógyszer és étrend-kiegészítő között! Cikk
A magyar fiatalok közel kétharmada (66,2 százalék) fogyasztott már valamilyen étrend-kiegészítőt, ugyanakkor 23,6 százalékuknak problémát jelent megkülönböztetni őket a gyógyszerektől. A felmérés szerint több mint negyedük tévesen úgy véli, ezek a szerek gyógyító hatással bírnak – derül ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) és a TÁRKI idei közös kutatásából.
Tovább kell küzdeni a hamisítás ellen Cikk
A hazai lakosságnak csak valamivel több mint fele (56 százaléka) tartja bűncselekménynek a hamisítványok értékesítését, amely markáns visszaesést jelent a tavalyi eredményekhez képest. A legnépszerűbb árucsoportot továbbra is a ruházati cikkek jelentik a hamis termékek vásárlása során, ugyanakkor az alacsonyabb ár már egyre kevésbé jelent motiváló tényezőt, derült ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) és a Tárki legfrissebb közös kutatásából.
Olcsóbb a hamisítvány – ezért veszik a fiatalok Cikk
A megkérdezett magyar fiatalok kevesebb mint fele vásárolt hamisított terméket az elmúlt egy évben, de egyharmaduk ezt egy vagy több alkalommal is megtette. Világosan látszik, hogy az árnak domináns szerepe van a döntéseikben, több mint 90 százalékuk megvenné az eredeti terméket, ha az olcsóbb lenne, derült ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) és a TÁRKI közös kutatásából.
Ezt gondolják a fiatalok az étrend-kiegészítőkről Cikk
A magyar fiatalok csaknem fele fogyasztott valamilyen étrend-kiegészítőt az elmúlt évben, ugyanakkor közel egyharmaduk vagy nem tudja, hogy az ilyen típusú termékek pontosan milyen kategóriába tartoznak, vagy tévesen úgy vélik, hogy ezek gyógyszernek minősülnek. A válaszadók egyharmada ugyancsak tévesen azt gondolja, hogy ezek a készítmények betegséget megelőző vagy gyógyító hatással bírnak, derül ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT), a Magyarországi Étrend-kiegészítő Gyártók és Forgalmazók Egyesületének (MÉKISZ) és a TÁRKI közös kutatásából.
Kevesebben vásároltak hamisítványt Cikk
Az elmúlt évek javuló tendenciája ellenére a legtöbb magyar fiatal továbbra is az alacsonyabb árat nevezte meg a hamis áru vásárlásának legfőbb motivációjaként. Többségük idén is az eredeti terméket gyártó cégeket jelölte meg a hamisítás legnagyobb károsultjainak, ugyanakkor harmadával nőtt azoknak a válaszadóknak a száma, akik már tisztában vannak a negatív gazdasági és társadalmi hatásokkal is, derült ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) és a TÁRKI közös kutatásából.
Gyakoribb ellenőrzést és büntetést várnak a hamisítókra a fogyasztók Cikk
Tavaly óta enyhén emelkedett a hamisított termékek iránti kereslet a magyar lakosság körében, a legnépszerűbb csoportot továbbra is a ruhatermékek jelentik a hamis termékek vásárlása kapcsán, derült ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) és a Tárki legfrissebb közös kutatásából. A felmérés arra is rámutatott, hogy leginkább a férfiak, illetve a Budapesten élők vásároltak a nagyobb arányban hamis terméket az elmúlt évben.
Fiatalok válaszoltak arra, hogy miért vesznek hamisított terméket Cikk
Az elmúlt egy évhez viszonyítva kisebb elmozdulások láthatóak a magyar fiatalok hozzáállásában a hamisított termékekhez, de a legtöbben továbbra is az alacsonyabb árat jelölték meg a vásárlás legfőbb motivációjaként. A fiatal válaszadók továbbra is az eredeti terméket gyártó cégeket tartják a hamisítás legnagyobb károsultjainak és kevésbé törődnek a gazdasági és egyéb társadalmi hatásokkal, derült ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) és a TÁRKI közös kutatásából.
Hamis, de olcsó – a fiatalok fele gondolja így Cikk
Elsősorban az eredeti terméket gyártó cégeket tartják a hamisítás legnagyobb károsultjainak a magyar fiatalok, és kevésbé törődnek a gazdasági és társadalmi hatásokkal, derült ki a HENT és a TÁRKI közös kutatásából. A felmérés szerint továbbra is az alacsonyabb ár miatt esik a választás a hamisított termékekre, a büntetések pedig kevés visszatartó erővel bírnak.
A jó, a rossz, a borúlátó és a leszakadó Cikk
Saját háztartása várható anyagi helyzetével kapcsolatban a megkérdezettek többsége borúlátó, szűk körben és kevesen vélik úgy, hogy anyagi helyzetük a következő egy évben javulni fog – derült ki a Tárki 2015/2016. évi Omnibusz kutatásaiból.
Ezért vásárolunk hamis gyógyszert, szoftvert, élelmiszert Cikk
Bármilyen hamisított termék forgalmazása bűncselekménynek számít a magyar lakosság közel kétharmada szerint, és ugyanekkora része a jelenleginél szigorúbban büntetné azokat, akik hamis sportszereket, gyógyszereket, élelmiszereket és szoftvereket árulnak, állapította meg a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) és a Tárki legfrissebb közös kutatása. A felmérés azt is kimutatta, hogy bár a magyarok többsége tisztában van a hamis árucikkek által okozott társadalmi és gazdasági károkkal, mégis növekedett az ilyen termékeket vásárlók aránya a teljes lakosságon belül.
Hamisított termékek: ki, miért veszi, vagy nem vesz? Cikk
Az eredeti termék gyártóit tartják a hamisítás legnagyobb áldozatainak a magyar fiatalok, ugyanakkor a társadalmat, a közjót és az államot csak elenyésző részük gondolja a hamisítási piac vesztesének, derült ki a HENT és a TÁRKI közös, az egyik legnépszerűbb hazai könnyűzenei fesztiválon készített kutatásából. A felmérés szerint továbbra is az alacsonyabb ár miatt választják a fiatalok az illegális termékeket, a lehetséges büntetések pedig kevés visszatartó erővel bírnak: jobban tartanak a termék rossz minőségétől vagy azok egészségre ártalmas hatásuktól.
Szegénység: 8 vagy 47 százalékos Magyarországon? Cikk
Egy friss Eurostat elemzés kapcsán ismét felmerült a magyarországi szegények aránya, ezért a TÁRKI hasznosnak látta (újabb saját adatok híján is) újraközölni a tavaly őszi adatait.
Szeptemberben vagy decemberben született? Így alakul a bére Cikk
Szokatlan kutatást végzett a TÁRKI: azt vizsgálta, hogy a születési hónap alapján miként alakulnak a nettó jövedelmek.
Akik halmozott szegénységben élnek Cikk
2012-ben a magyar lakosság 17 százaléka volt jövedelemszegény, 19 százaléka munkaszegény, 37 százaléka élt súlyosan deprivált (szűkös) anyagi körülmények között - állapította meg a TÁRKI legfrissebb elemzése. Összességében a magyarok 47 százaléka élt olyan háztartásban, ahol a szegénység és társadalmi kirekesztettség legalább egyik, 8 százaléka ahol mindhárom formája jelen volt.