Késve rendezi a számlákat? Nagyon ráfizethet!

Megosztás Tetszik

Mikor kell behajtási költségátalányt fizetni, le lehet-e mondani róla, hogyan kell elszámolni? Összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat.

A behajtási költségátalány és keletkezése

Behajtási költségátalány akkor keletkezik, ha vállalkozások közötti szerződés alapján a kötelezett fizetési késedelembe esik. A költségátalány mértéke fizetési késedelembe került szerződésenként 40 eurónak megfelelő forint.

Vállalkozásnak a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró személy (például gazdasági társaság, szövetkezet, egyéni vállalkozó) minősül a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 8:1. § 4. pontja szerint. Magánszemély kötelezett késedelembe esésekor behajtási költségátalány nem merül fel, mivel a magánszemély (kivéve, ha egyéni vállalkozóként lép fel) nem vállalkozás. A kötelezettség összegét az MNB-nek a késedelemi kamatfizetés kezdő napjára (a késedelembe esés napjára) kiadott árfolyamon kell kiszámítani.

A behajtási költségátalány

–   a késedelembe esés napján külön felszólítás nélkül keletkezik, számlát nem kell róla kiállítani, nem áfaköteles,

–   független a kötelezett késedelemmel érintett pénztartozásától, akár meg is haladhatja azt,

–   független attól is, hogy a késedelem milyen időtartamon áll fenn (lehet egy nap és több hónap, akár több év is),

–   független attól, hogy a kötelezett neki felróható okból nem teljesített, hogy kimentette-e a késedelmet,

–   késedelmenként és nem számlánként keletkezik (például, ha a felek részletfizetésben állapodtak meg, akkor a költségátalány annyi részlet után érvényesíthető, amennyi részlet megfizetésével az adós késedelembe esett),

–   a szerződésben – a késedelmes fizetést megelőzően – nem lehet elengedni, kizárni, például nem járható olyan megoldás sem (ami felmerült vállalkozások részéről), hogy a számlán feltüntetett fizetési határidőt csak elvárt határidőnek tekintik, az „igazi határidő” az ezt követő 30. nap,

–   a szerződésben 40 eurónál alacsonyabb összegben nem, magasabb összegben érvényesen meghatározható,

–   a késedelmi kamat összegén felül érvényesíthető, de a kártérítésbe beszámítható.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, hogy megtudja, hogyan számolja el a behajtási költségátalányt a kötelezett, és hogyan a jogosult!
A teljes cikkhez előfizetőink férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.