Év közben változó minimálbér: nem mindegy, melyikkel számolunk

Megosztás Tetszik

Megszületett a megállapodás a 2021. évi minimálbérről és garantált bérminimumról. Az adózásban azonban oda kell figyelni, melyik minimálbér összeggel számolunk, figyelmeztet az Andersen Magyarország elemzésében.

Megállapodás született a 2021. évi minimálbérről és a bérminimumról. A változások 2021. február 1-jével léphetnek érvénybe.

A teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi minimálbére 2021. februárjától így 167 400 forint lesz, a garantált bérminimum pedig 219 000 forint. Sőt, a 2021. évben további növekedés is lehetséges július hónaptól, amennyiben ettől az időponttól csökken a szociális hozzájárulási adó.

Az év közben változó minimálbérre az adózásban és egyes más ágazati jogszabályokban is oda kell figyelni. A szabályozás egyes helyeken az év első napján irányadó minimálbérre hivatkozik, még más szabályok a mindenkori minimálbérre hivatkoznak, de előfordul olyan is, amikor egy adott időpontban érvényes minimálbér összeget kell figyelembe venni.

Számos ellátás felső határa is a minimálbér mértékéhez kötött, ilyen például az álláskeresési járadék, a táppénz, a gyermekgondozási díj (gyed), vagy az örökbefogadói díj. Itt sem egységes a minimálbér hivatkozás, van, ahol a mindenkori minimálbér az irányadó, más esetben pedig a jogosultság kezdetének napja.

A személyi jövedelemadózásban is sok értékhatár alapul a minimálbéren. Az Szja tv. szerint az év első napján érvényes minimálbér az irányadó, tehát az alacsonyabb összeg, kivéve a költségtérítéseknél, valamint, ott, ahol a törvény az év első napjától eltérő minimálbért jelöl meg. Így például a csekély értékű ajándék esetén, a személyi kedvezménynél vagy a kulturális juttatások adómentes határánál az év első napján érvényes minimálbérre kell figyelemmel lenni. Ugyanez a helyzet a távmunkaköltségtérítés-átalány adómentes mértékével, mivel ott a jogszabály külön nevesíti, hogy az év első napján érvényes minimálbér 10 százaléka az igazolás nélkül elszámolható költség.

Eltérnek egymástól a szociális hozzájárulási adó (szocho) és a társadalombiztosítási járulék szabályok is.

A szociális hozzájárulási adónál – azokat az egyéni és társas vállalkozókat kivéve, akiknek a garantált bérminimumon, mint minimális alapon kell a szocho-t megfizetniük – minimálbér alatt az év első napján érvényes minimálbért kell érteni. Emiatt az egyes tőkejövedelmeket (pl. osztalék, árfolyamnyereség) terhelő szocho-t is maximum az év elején irányadó minimálbér 24-szereséig kell megfizetni. Azaz az éves szocho határ e jövedelmek tekintetében egyelőre nem változik, és marad 598 920 forint. (Akkor változna ez a határ, ha a szocho mértéke változna, ahogy ez 2019-ben is történt.)

A társadalombiztosítási járulékoknál a szocho-val szemben viszont a tárgyhónap első napján irányadó minimálbért (vagy garantált bérminimumot) kell figyelembe venni. Így ez vonatkozik többek között a járulékfizetési alsó határ és az egyéni, valamint a társas vállalkozók minimális havi járulékalapjának meghatározására.

A fentiek csak néhány kiragadott példát tartalmaznak, ennél sokkal több helyen hivatkoznak a jogszabályok az év elején vagy az év különböző időpontjain érvényes minimálbérre. Emiatt 2021-ben kiemelt figyelmet kell arra fordítani, hogy mindenkor a megfelelő értékhatárok mellett állapítsuk meg és fizessük az adókat.