hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Egyszerűsített végelszámolás – összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat

  • adozona.hu

Egy betéti társaság egyszerűsített végelszámolásba kezd. Mire kell figyelni, milyen adóbevallási kötelezettségekkel kell számolni? Olvasói kérdésre Antretter Erzsébet a Niveus Consulting Group igazgatója, adószakértője válaszolt.

A kérdés részletesen így hangzik: egy betéti társaság egyszerűsített végelszámolást határozott el. Van 100 ezer forint jegyzett tőkéje, 12 millió forint tőketartaléka és -11 millió forint eredménytartaléka. A saját tőke így összesen 1 millió 100 ezer forint. A saját tőkét 2 évvel korábban 95 ezer forint sajáttőke-emeléssel és 11 millió 905 ezer forint készpénzben történő tőketartalék-befizetéssel rendezte. Egyéb forrása nincs, az eszközök között 1 millió 100 ezer forint készpénze van. Kérdésem, hogy az egyszerűsített végelszámolásnál a végelszámolás miatt milyen adókötelezettsége keletkezik?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

A pontos válaszhoz az eset összes körülményének ismerete lenne szükséges, így általánosságban az alábbiakról tájékoztatom.

Általános szabályok

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 11. § (10) bekezdés alapján üzleti év a vállalkozó végelszámolása esetén az előző üzleti év mérlegfordulónapját követő naptól a felszámolás, a végelszámolás, illetve kényszertörlési eljárása kezdő időpontját megelőző napig – mint mérlegfordulónapig – terjedő időszak.

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 53. § (1) bekezdés alapján a végelszámolás alatt álló adózók a tevékenységüket lezáró adóbevallást – a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal – a végelszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül, a záró adóbevallást a végelszámolást lezáró beszámoló letétbe helyezésére és közzétételére előírt határidőben, a közzétételre való megküldéssel egyidejűleg, illetve a cégbejegyzésre nem kötelezett, de a végelszámolás szabályai szerint megszűnő adózók a végelszámolást lezáró beszámoló elkészítésének (elfogadásának) napját követő munkanapon kötelesek benyújtani. A tevékenységet lezáró adóbevallás és a végelszámolást lezáró adóbevallás közötti időszakról törvény eltérő rendelkezése hiányában e törvény általános rendelkezései szerint kell az adóbevallási kötelezettséget teljesíteni. 

Olvassa el az Adózóna „Adományozás és adózás – ezekre figyeljen az adomány átadása kapcsán!”, „A nap kérdése: hogyan lehet értékesíteni alanyi adómentesként a még áfásként beszerzett termékeket?” és „Ezek miatt indít leggyakrabban jogkövetési vizsgálatot a NAV” című írását!

A tevékenységet, illetve a végelszámolást lezáró adóbevallással egyidejűleg teljesíteni kell a tevékenységet, illetve a végelszámolást lezáró adóbevallás időszakát megelőző azon időszakokra vonatkozó adóbevallási kötelezettségeket is, amelyek teljesítésének határideje a tevékenységet, illetve a végelszámolást lezáró adóbevallás benyújtásakor még nem járt le.

A ’71-es bevallást kell benyújtani a társasági adóról, a hitelintézeti járadék kötelezettségről, a csekély összegű (de minimis) támogatásokról, az innovációs járulékról, a szakképzési hozzájárulás különbözetéről, az energiaellátók jövedelemadójáról valamint a hitelintézeti különadóról (természetesen ezek közül azon adónemekről, amelyeknek a bt. kötelezettje).

Ezen kívül általánosságban elmondható, hogy a végelszámolással kapcsolatban is ugyanazokon a bevallási nyomtatványokon kell teljesítenie az adókötelezettségét az adózónak, mintha az általános szabályok szerint „működő” adózó lenne

Általános forgalmi adó

Attól függetlenül, hogy a mérlegben nem jelennek meg, a bt. rendelkezhet 0-ra leírt eszközökkel. Amennyiben végelszámolás esetén a végelszámolónak nem sikerül mindent értékesíteni, akkor a tulajdonosok dönthetnek úgy, hogy azokat felosztják egymás között.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 11. § (2) d) pont alapján ellenérték fejében teljesített értékesítésnek minősül megszűnéskor, ha olyan termék van még az adóalanynál, amelyet beszerzéskor adólevonási jog illetett meg. A megszűnés időpontja a végelszámolás befejezésének napja, ezért a záró áfabevallásban ezt az adókötelezettséget szerepeltetni kell. A záró beszámolóban és a vagyonfelosztási javaslatban kimutatott olyan eszközök után, amelyekre korábban adólevonási joga volt a cégnek, a megszűnéskor áfafizetési kötelezettség keletkezik. A fizetendő áfa alapja a termék beszerzési ára lesz, vagy a teljesítéskor megállapított előállítási érték (Áfa tv. 68. §).

A végelszámolás záró bevallásában a negatív adót akkor is visszaigényelheti a cég, ha az nem éri el a rá vonatkozó visszaigényelhetőségi összeghatárt, mert az áfa-visszaigénylés szempontjából önálló jogcím a jogutód nélküli megszűnés.

Személyi jövedelemadó és egyéb közterhek

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 68. § (1) bekezdés alapján jövedelem lesz végelszámolásnál a jogutód nélküli megszűnés után a tagnak a társas vállalkozás vagyonából szerzett bevételből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és a társas vállalkozás kötelezettségeiből a tagra jutó rész együttes összegét. Az adózás miatt a jövedelem megállapítása a következő:

  • a bevételt a vagyonfelosztási javaslat szerint kell megállapítani,
  • a kötelezettségek miatt teljesített kiadásokat költségként el lehet számolni,
  • az értékpapír megszerzésére fordított összeget az árfolyamnyereségből származó jövedelemre alkalmazott szabályok alapján kell megállapítani.

A vagyontárgyakat csak a cégbírósági törlés után lehet kiadni a tulajdonosoknak. Azonban ezt az időpontot nem lehet a jövedelem megszerzése időpontjának tekinteni, mert ekkor az adókötelezettségeket már nem tudná a társaság teljesíteni. Ezért a jövedelemszerzés időpontja végelszámolás esetén az utolsó üzleti évről készített mérleg, zárómérleg mérlegfordulónapja. Az szja-t a bt. állapítja meg, vallja be, és fizeti meg.

A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 1. § (5) a) pontja alapján a vállalkozásból kivont jövedelem után a 2021. évben 15,5 százalék, míg 2022-ben 13 százalékos mértékű adót kell fizetni. Utóbbi összege ugyanakkor maximálva van, a szochót addig kell megfizetni, amíg a magánszemély alábbi jövedelmei összesen egy adott évben el nem érik a tárgyévben minimálbér összegének 24-szeresét:

  • bérjövedelem,
  • ingatlan bérbeadásból származó jövedelem és minden más, az Szja tv. szerint összevont adóalapba tartozó adó (adóelőleg) alap számításnál figyelembe vett jövedelem;
  • osztalék;
  • árfolyamnyereségből származó jövedelem;
  • vállalkozásból kivont jövedelem;
  • értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem.
Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST / VIDEÓAJÁNLÓ

Kérdések és válaszok

Szemüveg

Szipszer Tamás

adószakértő

Ez engem is érdekel Ez engem is érdekel

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2022 május
H K Sze Cs P Sz V
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5
hirdetÉs