NAV-ellenőrzések 2025-ben: kevesebb, de pontosabban célzott vizsgálat, nagyobb bevétel

Megosztás Tetszik

Kevesebb vizsgálatot folytatott le 2025-ben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), mint egy évvel korábban, az utólagos adóellenőrzések eredményessége azonban határozottan javult. A napokban megjelent éves összefoglaló alapján az adóhatóság egyre pontosabban választja ki a kockázatos ügyeket, miközben továbbra is az áfa, a kiemelt adózói kör, a transzferárak, az építőipar és az e-kereskedelem tartozik a legfontosabb ellenőrzési területek közé – hívja fel a figyelmet az EY.

2025-ben összesen 28 039 milliárd forint bevételt ért el a NAV, ami 7,9 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Az ellenőrzések száma ugyanakkor mérséklődött: a 2024-es 146 ezer vizsgálat után tavaly 141 ezer ellenőrzést végzett a hatóság. A visszaesés azonban nem járt együtt az eredményesség romlásával; sőt, az adatok alapján a kiválasztás hatékonysága és a megállapítások összértéke is érdemben javult.

A vizsgálatok döntő többsége továbbra is jogkövetési ellenőrzés volt, amelyek egyre inkább előszűrő szerepet töltenek be a nagyobb kockázatú ügyek azonosításában. Utólagos adóellenőrzésre 11,5 ezer esetben került sor, ezek eredményeként a NAV 240,9 milliárd forint nettó adókülönbözetet tárt fel. A kiszabott szankciók összértéke ennél is magasabb, 270 milliárd forint volt. Az utólagos ellenőrzések 85,7 százaléka megállapítással zárult, ami szintén a célzottabb és eredményesebb hatósági működés irányába mutat. Ez jelentős emelkedés a 2024-es adatokhoz képest, amikor 8,5 ezer utólagos ellenőrzés 143 milliárd forint adókülönbözetet és 186,5 milliárd forint szankciót eredményezett.

Az adóhatóság fókuszában 2025-ben is egyértelműen az áfa volt: az adóellenőrzésekből eredő megállapítások 93,8 százaléka ehhez a területhez kapcsolódott. A NAV továbbra is kiemelten vizsgálta a számlázási láncolatokat, az online adatokból azonosítható eltéréseket és az áfakockázatokra utaló tranzakciós mintázatokat.

A kiemelt és legnagyobb adóteljesítményű adózóknál szintén javult a hatékonyság: az adóellenőrzések száma ugyan 891-ről 499-re csökkent, de eközben az adóhatóság 36,7 milliárd forint nettó adókülönbözetet és 13,7 milliárd forint adóbírságot állapított meg. Mivel a korábbi évben 676 vizsgálat 14,3 milliárd forint nettó adókülönbözetet és 8,9 milliárd forint adóbírságot eredményezett, az adatok azt mutatják, hogy a NAV ebben az adózói körben jelentősen növelte a megállapítások összegét. Drasztikusan, mintegy duplájára emelkedett a véglegessé vált adóvisszatartások összege is a kiemelt adózói és külföldi adóalanyi körben.

A transzferárak területén kevesebb, de célzottabb ellenőrzés rajzolódik ki: a lezárt revíziók 82 százaléka megállapítással végződött, miközben a NAV 25,2 milliárd forinttal korrigálta a társasági adóalapokat.

Az adóhatóság emellett jelentős kapacitást fordított a magasabb adókockázatú ágazatokra is. A személy- és vagyonvédelemmel, épületüzemeltetéssel, takarítással és munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó vállalkozásoknál 487 ellenőrzés nyomán 3 milliárd forint nettó adókülönbözetet, 2,4 milliárd forint adóbírságot és 51,7 millió forint mulasztási bírságot állapított meg. Az építőipari és építőanyag-kereskedelmi vállalkozásoknál 7227 vizsgálat indult; az ellenőrzéssel lezárt időszakot eredményező ügyekben pedig 19,6 milliárd forint adókülönbözetet és 21,7 milliárd forint adóbírságot tárt fel a NAV.

Az e-kereskedelemben is erősödött a hatósági jelenlét: a webes felületekkel kapcsolatban 2708 jogkövetési vizsgálat és 150 adóellenőrzés zajlott, amelyek 2,6 milliárd forint kötelezettségnövekedést, 250 millió forint mulasztási bírságot, illetve 6,4 milliárd forint nettó adókülönbözetet eredményeztek.

„A NAV ellenőrzési gyakorlata egyértelműen elmozdult a kevesebb, de pontosabban célzott vizsgálat irányába. A hatóság ma már adatalapon azonosítja azokat a mintázatokat, amelyek mögött érdemi adókockázat állhat. Ezért a vállalatoknak érdemes felülvizsgálniuk adózási folyamataikat, dokumentációikat és belső kontrolljaikat. Különösen fontos a kockázatos területek előzetes azonosítása, az adatszolgáltatások konzisztenciájának vizsgálata, valamint az adóhatósági megkeresésekre adott válaszok megfelelő előkészítése” – emelte ki dr. Bajusz Dániel, az EY adó- és jogi tanácsadással foglalkozó üzletágának szenior menedzsere.

A jogorvoslati adatok szintén a tudatos felkészülés jelentőségét erősítik. A Fellebbviteli Igazgatóság az elsőfokú döntések 89,7 százalékát helybenhagyta, ami az elmúlt öt év legmagasabb aránya. A bírósági perek száma csökkent, miközben a NAV darabszám alapján az elsőfokú bíróságokon és a Kúrián is magas pernyertességi arányt ért el. Ez különösen fontossá teszi, hogy a vállalatok már az ellenőrzés korai szakaszában átgondolt, dokumentált és szakmailag megalapozott álláspontot képviseljenek.