FIFA-szabályok vs. uniós jog: mit mond az EUB?

Megosztás Tetszik

Labdarúgás: az Európai Bíróság állást foglal az ügynökökre vonatkozó FIFA-szabályok uniós joggal való összeegyeztethetőségének kérdéséről, írja honlapján az Európai Unió Bírósága (EUB) a C-209/23. számú ügyben hozott ítélete kapcsán.

Két labdarúgójátékos-ügynök keresetet nyújtott be egy német bírósághoz, amely arra irányult, hogy e bíróság tiltsa meg a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) szabályai közül több olyan szabálynak az alkalmazását, amelyek keretek közé szorítják a labdarúgó-játékosok és -edzők ügynökei tevékenységének gyakorlását. A vitatott szabályok különösen a következőkre vonatkoznak:

• annak tilalma, hogy azon felek közül, akik valamely játékos vagy edző átigazolásában érdekeltek – nevezetesen a játékos vagy az edző, az átvevő szervezet és az átadó szervezet –, egyszerre kettőt vagy hármat képviseljenek;
• az ügynökök díjazása, különösen pedig annak felső határa, amelyet a játékos vagy az edző átigazolása összegének vagy az általuk kapott éves díjazásnak a százalékában kell kiszámítani;
• a játékosügynöki tevékenységhez szükséges FIFA-engedély megszerzésére és megtartására vonatkozó bizonyos részletszabályok;
• a képviselni kívánt újabb játékosok vagy edzők megkeresésének lehetősége, valamint
• bizonyos információk közlése a FIFA-val, a többi ügynökkel, a klubokkal, az egy szervezetből álló ligákkal, a játékosokkal és az edzőkkel (az ügynökök kötelesek bizonyos információkat a FIFA által üzemeltetett digitális platformon keresztül benyújtani, ezenkívül az ügynökök nevét és elérhetőségeit, az általuk képviselt ügyfeleket, az egyes ügyfeleknek nyújtott ügynöki szolgáltatásokat, az ügynökökkel és ügyfelekkel szemben kiszabott szankciókat, valamint az összes olyan ügyletre vonatkozó részletes információt, amelyben az ügynökök részt vesznek, beleértve a díjazásuk összegét is, a klubok, az egy szervezetből álló ligák, a játékosok, az edzők és az ügynökök rendelkezésére kell bocsátani).

A két ügynök úgy véli, hogy e szabályok sértik az uniós jogot, nevezetesen a kartellekre és az erőfölénnyel való visszaélésre vonatkozó tilalmakat, a szolgáltatásnyújtás szabadságát, valamint az általános adatvédelmi rendeletet (GDPR). A német bíróság ezzel kapcsolatban kérdést terjesztett az Európai Unió Bírósága (EUB) elé.

Az EUB végső soron a jogvitában eljáró bíróságnak kell értékelnie, hogy a vitatott FIFA-szabályok ellentétesek-e a kartellek tilalmával, vagy azok indokoltnak tekinthetők. Az Európai Unió Bírósága e tekintetben számos iránymutatást ad az eljáró bíróságnak e mérlegelés lefolytatása céljából.

Mindenesetre összeegyeztethetetlennek tűnik a kartellek tilalmával az a szabály, amely megtiltja az ügynököknek, hogy olyan ügyfelet, aki már rendelkezik kizárólagos képviseleti szerződéssel, a szerződés lejárta előtti kéthónapos időablakon kívül megkeressenek, vagy vele képviseleti szerződést kössenek. E tilalom ugyanis nem vonatkozik azokra az ügynökökre, akik már rendelkeznek kizárólagos képviseleti szerződéssel, így ők ezen időablakon kívül is újratárgyalhatják a feltételeket vagy új szerződést köthetnek, ezáltal pedig indokolatlan előnyhöz jutnak.

Az erőfölénnyel való visszaélés tilalmát illetően az EUB megállapítja, hogy a FIFA-t úgy lehet tekinteni, mint amely erőfölényben van a hivatásos játékosok vagy edzők nemzetközi átigazolásával kapcsolatos ügynöki szolgáltatások piacán, valamint a játékosok vagy edzők foglalkoztatásának piacán, ez az erőfölény pedig a FIFA e piacok felett gyakorolt szabályozási, ellenőrzési és szankcionálási jogköréből ered. Márpedig a jogvitában eljáró bíróságnak kell az EUB által megadott kritériumok alapján értékelnie azt, hogy a vitatott FIFA-szabályok ezen erőfölényekkel való visszaélést jelentenek-e, adott esetben pedig azt, hogy az ilyen magatartás igazolható-e.

Ami a szolgáltatásnyújtás szabadságát illeti, ezen alapvető szabadság akadályát képezik a következők:

• a FIFA azon szabályai, amelyek korlátozzák a többes képviseletet,
• az ügynöki engedélyre vonatkozó szabályok, amennyiben azok az ilyen engedély megadását attól a feltételtől teszik függővé, hogy az ügynökökkel szemben korábban ne kerüljön sor bizonyos büntetőjogi vagy fegyelmi intézkedések alkalmazására, valamint
• a „megkeresésre” vonatkozó szabályok.

Az ügynöki engedélyre vonatkozó azon szabályok, amelyek az engedély megszerzését és megtartását ahhoz a feltételhez kötik, hogy az ügynökök alávessék magukat a FIFA szabályainak, továbbá alapesetben a svájci jognak, valamint a FIFA, annak tagszövetségei és a Sport Választottbíróság (CAS) joghatóságának, csak akkor képezhetik a szolgáltatásnyújtás szabadságának korlátozását, ha az ügynökökre így alkalmazandónak nyilvánított szabályok maguk is olyan jellegűek, hogy eltántoríthatják őket tevékenységük valamely más tagállamban történő gyakorlásától.

A jogvitában eljáró bíróságnak kell értékelnie, hogy a szolgáltatásnyújtás szabadságát korlátozó ezen akadályok igazolhatók-e valamely jogszerű közérdekű céllal, például

• az összeférhetetlenség elkerülésével,
• azzal, hogy minimális etikai normákat állapítsanak meg, valamint védjék a játékosokat és az edzőket – különösen pályafutásuk kezdetén – az ügynökök visszaélésszerű gyakorlataival szemben,
• azzal, hogy az ügynökök ügyfeleinek és maguknak az ügynököknek is magasabb szintű védelmet biztosítsanak olyan egységes jogi háttér kialakításával, amely olyan ellenőrzési mechanizmussal egészül ki, amelyet egyetlen döntéshozó szerv gyakorol, vagy
• azzal, hogy biztosítsák az átigazolási rendszer, tágabb értelemben pedig a sportversenyek integritását.

Végül a GDPR-t illetően az Európai Unió Bírósága mindenekelőtt emlékeztet arra, hogy az kizárólag a természetes személyekre vonatkozó adatok kezelését szabályozza.

Végeredményben a jogvitában eljáró bíróságnak kell – az EUB által nyújtott pontosítások figyelembevételével – értékelnie, hogy az ügynökök által a FIFA-val közlendő információkban szereplő személyes adatok kezelése jogos érdekek érvényesítése érdekében szükséges-e, adott esetben pedig nem élveznek-e elsőbbséget az érintett személy érdekei, illetve alapvető jogai és szabadságai.

Mindemellett a Bíróság megállapítja, hogy a GDPR tiltja, hogy egy olyan szövetség, mint a FIFA, közzétegye és megjelentesse az ügynökök vagy ügyfeleik tekintetében kiszabott szankciókat, valamint az ügynökök bevonásával zajló összes ügyletre vonatkozó részletes információkat.