adozona.hu
Digitális állampolgárság: törvénymódosító javaslatot tárgyal az Országgyűlés
//adozona.hu/altalanos/Digitalis_allampolgarsag_torvenymodosito_ja_EBLCGE
Digitális állampolgárság: törvénymódosító javaslatot tárgyal az Országgyűlés
Általános vita keretében tárgyalta mai ülésén az Országgyűlés a digitális állammal összefüggő törvénymódosítási javaslatcsomagot. A kormánypártok képviselői egy az egyben támogatják a módosításokat, ellenzéki képviselők viszont több ponton kritizálták az előterjesztést.
A törvényjavaslat megteremti a digitális állampolgárság előregisztrációjának lehetőségét. A kormányablakokban a személyi azonosság igazolását követően az ügyfél megkaphatja az előregisztrációhoz tartozó adatokat egy mobiltelefonnal olvasható kód formájában, és eltárolhatja azt a későbbi aktiváláshoz – ecsetelte Dömötör Csaba.
A javaslat a rendőrségről szóló törvényt is módosítja, annak érdekében, hogy egy igazoltatás során a személyazonosító adatokat telefon segítségével, egy vizuális kód felmutatásával is igazolni lehessen. Ez teljesen egyenértékű lesz a fizikai okmányok bemutatásával, így azokat nem kell majd az embereknek magunknál hordaniuk – magyarázta az államtitkár.
Az előterjesztés emellett arra is javaslatot tesz, hogy jövő júniustól a telekommunikációs cégek is kötelesek legyenek biztosítani az e-azonosítást és az e-aláírást az ügyfelek számára.
A törvényjavaslat kimondja azt is, hogy a felhasználói profil és a digitálisállampolgár-azonosító a 14 év feletti korosztály számára lesz elérhető.
A módosítás szerint az újfajta digitális hatósági erkölcsi bizonyítvány igénylése is lehetséges lesz mobilon keresztül, ami az államtitkár szerint mintaként szolgál majd további okmányok digitális térben való megjelenéséhez.
Elmondása szerint a kormány célja, hogy csökkentse az állampolgárok ügyintézési terheit, és a mobilalkalmazás segítségével a magyar emberek minden eddiginél könnyebben és gyorsabban intézhetik majd el az ügyeiket.
A Fidesz minden, az állampolgárok életét megkönnyítő törekvést támogat – szögezte le felszólalásában Herczeg Zsolt, a Fidesz vezérszónoka, aki azt hangoztatta, hogy a digitális állampolgársági program lényege, hogy az ügyintézés, a hivatalos igazolványok, illetve az aláírás is mobilra költözik. Ez az állami mobilalkalmazás megteremti az egyszerű és hatékony kommunikációt az állampolgárok és a kormányzat különböző szervei között, valamint a piaci szolgáltatók részéről is igénybe vehető.
Nacsa Lőrinc, a KDNP vezérszónoka szerint fontos törvényről van szó, a mai digitalizált környezetben elengedhetetlen, hogy az állampolgárok az állammal összefüggő ügyeket kényelmesen, egyszerűen és gyorsan intézhessék el. Ehhez bürokráciacsökkentésre, digitalizációra és az adminisztrációs terhek csökkentésére, valamint a papíralapú ügyintézés visszaszorítására van szükség – fejtegette.
A tavaly elfogadott törvény átfogó és komplex digitalizációt hajt végre az állampolgári ügyintézés területén és teljesen új alapokra helyezi a magyar államot. Ezzel a lépéssel számos, nálunk gazdagabb uniós államot fogunk megelőzni a digitális állam megvalósításában. Az új koncepcióban az ügyintézés elsődleges színtere a digitális tér, és alapvetően a mobiltelefonon könnyen elérhető közszolgáltatásokra helyeződik a hangsúly – közölte.
Az ellenzéki képviselők több ponton kritizálták a digitális állammal összefüggő törvénymódosításokat a javaslat általános vitájában kedden az Országgyűlésben.
A DK a digitalizáció mellett áll, de aggódik a személyes adatok védelméért – szögezte le Gréczy Zsolt, a DK vezérszónoka, aki hozzátette, pártja nevében támogatja a digitalizációt, és minden olyan kezdeményezést, amely segíti az állampolgárokat a gyorsabb ügyintézésben, de aggódik az állampolgárok személyes adatainak védelméért.
Szerinte a javaslat alapján az állampolgárokról összeállna egy személyiségprofil, ami sértheti a személyiségi jogokat, átvilágíthatóvá teszi a felhasználók magánszféráját, és egyenlőtlen kommunikációs helyzetet teremt, amelyben az érintett nincs tisztában azzal, hogy az adatfeldolgozó mit tud róla. Ráadásul a szolgáltató nemcsak állami szervezeteknek fog adatokat továbbítani, hanem ügyintézéshez kötötten, akár egyes piaci szereplőknek, például bankoknak, biztosítóknak, közszolgáltatóknak. A jelenlegi szabályozás egyelőre nem megnyugtató, a DK szerint további garanciákra van szükség – mutatott rá Gréczy.
Harangozó Tamás, az MSZP vezérszónoka arról beszélt, hogy a digitális online ügyintézés kiterjesztése alapvetően kívánatos az állampolgárok számára. Ezáltal csökkenhet az indokolatlanul hosszú ügyintézési idő, és költségcsökkentő az állam számára. Emellett a közigazgatásban az emberierőforrás-hiány okozta fennakadás is mérsékelhető.
Ugyanakkor a javaslat számos helyen utal kormányrendeleti szintre olyan szabályokat, amelyeket eddig törvényi úton rendeztek. Az adattovábbítás önmagában kiszolgáltatja az adatalanyokat, átvilágíthatóvá teszi a magánszférájukat, és egyenlőtlen kommunikációs helyzetet eredményezhet – idézte az Alkotmánybíróság állásfoglalását.
Rámutatott: minden ország eldöntheti, hogy melyik útra lép. Például arra, amelyre Kína lépett, ahol "digitális pórázon" tartják a polgárokat, akik száz százalékosan ki vannak szolgáltatva az államhatalomnak. Ezt épeszű ember se saját magának, se egy következő kormánynak nem kívánhatja – szögezte le.
A másik lehetőség az az út, amin az Európai Unió jár – jegyezte meg. Felszólította a kormányt, hogy irtsa ki a jogszabályból azokat a pontokat, amelyek az adatkezelést nem törvényi, hanem kormányrendeleti szinten szabályoznák. Máskülönben ugyanis elvész a törvényi garancia, és csak a politikai szándék marad, hogy a kínai útra lépjenek – mutatott rá.
A Jobbik szerint is veszélyeket rejt a javaslat. Z. Kárpát Dániel, a Jobbik vezérszónoka szerint a javaslattal nem az a baj, amit tartalmaz, hanem az, ami lehet belőle. Ő is kritikával illette, hogy bizonyos kérdéseket nem törvényi szinten, hanem kormányrendelettel szabályoznának. Kijelentette: ez lehetetlenné teszi a csomag megszavazását.
Szóvá tette azt is, hogy a digitális átállásról szóló törvény korábbi vitájában már feltette a kérdést, de azóta sem kapott rá választ: ha valakit jogsérelem ér, kihez fordulhat?
Kijelentette, hogy senki sem akar "a kínai típusú rendszer" irányába elmozdulni, de a kormány viselkedéséből szerinte egyenesen következik, hogy "nagyon rossz felé" fordulhatnak a dolgok.
Azt is szóvá tette, hogy a javaslat egy szót sem ejt a mesterséges intelligencia szabályozásáról. Azzal kapcsolatban szerinte két dolgot nem szabad tenni: betiltani és teljes kontroll nélkül hagyni. A képviselő különadót vetne ki a mesterséges intelligencián nagyot "hasító" cégekre, az összeget pedig munkahelyvédelmi alapba utalná. Ebből kellene finanszírozni az ingyenes átképzéseket, valamint a magyar startupok és kisvállalkozások támogatását – közölte.
A Mi Hazánk szerint nem szabad veszélyeztetni az emberek szabadságát. Dúró Dóra (Mi Hazánk) arra hívta fel a figyelmet, hogy "Bill Gates tervei szerint a digitális azonosító kötelező lesz a társadalomban való részvételhez", vagyis az üzletember azt szeretné, ha 2030-ig az ENSZ minden tagállamában bevezetnék a kötelező digitális azonosítót. Az ENSZ, a Bill és Melinda Gates Alapítvány valamint a Rockefeller Alapítvány partnerei közös kampányt indítanak a digitális személyazonosítás, a digitális fizetés, valamint az adatmegosztás felgyorsítása érdekében – idézett a hírekből a vezérszónok.
Az állami szabályozásban csak addig szabad elmenni, ameddig az nem veszélyezteti az emberek személyes szabadságát, ezért is áll ki a Mi Hazánk a kézpénzhasználat mellett – közölte.
A politikus párhuzamot vont a törvényjavaslat és a koronavírus elleni vakcinák között. Arról beszélt, hogy az oltatlanokat számos szolgáltatás igénybevételéből kizárták, és a munkahelyük elvesztésével "zsarolták meg". A jelenlegi indítványban olyan előírásokat fogalmaznak meg az állami dolgozókkal szemben, amelyek a Mi Hazánk véleménye szerint sértik a jogaikat, mindezek miatt a frakció nem tudja támogatni a javaslatot – közölte Dúró Dóra.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára az elhangzottakra válaszolva hangsúlyozta, szerte a világon sok állami és nem állami szereplő tesz lépéseket a digitalizáció terén, a magyar államnak pedig éppen azért kell cselekednie, hogy ne monopóliumok diktálhassák a tempót.
A kormány a kínai példát nem, a dán, az észt és a spanyol megoldásokat azonban tanulmányozta – jegyezte meg. A bírálatokra reagálva úgy fogalmazott, hogy a kabinet által indított hírlevél-szolgáltatásokat hozzájárulás alapján nyújtják, azokról bármikor le lehet iratkozni.
A szigorú adatvédelmi szabályok változatlanok, azok a javaslattal nem gyengülnek, hanem erősödnek – szögezte le. Hozzátette, az állam nem készít személyiségprofilt, semmilyen többlettudás birtokába nem kerül, csak azokat az adatokat kezeli, amelyeket eddig is.
Dömötör Csaba rámutatott, az állampolgárok dönthetnek arról, hogy mely szervezet számára teszik lehetővé az adataik megismerését. Hangsúlyozta, hogy jogsérelem esetén bárki fordulhat az adatvédelmi hatósághoz és bírósághoz is.
Hozzászólások (0)