hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Csalók fókuszában: foglalkoztatási, kutatási támogatások, közbeszerzés

  • adozona.hu

A közbeszerzés továbbra is vonzó terület a csalók számára, akik korrupció és offshore számlák segítségével követnek el csalásokat. A kutatási és foglalkoztatási támogatásokat is jól „jövedelmező” területnek tartják a csalók – derítette fel tavalyi tevékenysége során az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF).

Az elmúlt évben az átfogó, transznacionális vizsgálatokra összpontosította tevékenységét az OLAF, melyek nyomán gyakran több millió eurót érintő pénzügyi ajánlásokat tett a hivatal. Egy alaposan kidolgozott csalási rendszer rekonstruálásának eredményeként például lopott uniós forrásokat követeltek vissza egy 1,7 milliárd eurós közlekedési projektben, egy bűnbandának pedig 26,7 millió euró elcsalt uniós forrást kellett visszafizetnie az OLAF ajánlásai nyomán – számol be a szervezet eredményeiről a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

Azáltal, hogy a hivatal fényt derített alaposan kidolgozott, határon átnyúló csalástípusokra, valamint a nemzeti és uniós hatóságokkal való együttműködése révén, melynek célja a csalók bíróság elé állítása, az OLAF jelentősen hozzájárult annak biztosításához, hogy az uniós források eljuthassanak az azokra leginkább rászoruló polgárokhoz.

Az OLAF 272 ügyet zárt le és 219 új vizsgálatot indított, és ezzel a nagy ügyterheléssel folyamatosan csökkenő létszám mellett kellett megbirkóznia.

A hivatal 346 ajánlást adott ki az érintett tagállami és uniós hatóságoknak, melyek lehetővé teszik 631 millió euró visszafizetését az uniós költségvetésbe, és segítségükkel a csalók bíróság elé állíthatók.

Az OLAF további sikere, hogy tovább rövidítette vizsgálatainak időtartamát, melyeket átlagosan 18,9 hónap alatt zárt le, ami új rekordnak számít.

Az OLAF a vizsgálatai keretében összegyűjtött információk felhasználásával egy empirikus tanulmányban elemezte a csalások legszembetűnőbb tendenciáit. Ebben azt vizsgálta, hogy a bűnözők hogyan alkalmazkodtak az új gazdasági és szabályozási környezethez, melynek során folyamatosan új és kreatív módszerekkel próbálnak uniós forrásokat kicsalni.

A hivatal megállapításai:

–  A közbeszerzés továbbra is vonzó terület a csalók számára, akik korrupció és offshore számlák segítségével követnek el csalásokat. A közbeszerzéssel kapcsolatos csalás számos esete transznacionális, mivel az új csalási forgatókönyvekben gyakori, hogy valamely tagállam ajánlatkérőjének több más tagállamból tesznek ajánlatot, akik a munkák elvégzését szintén más országokban letelepedett vállalkozásoknak adják alvállalkozásba.

– A kutatási és foglalkoztatási támogatások a csalás szempontjából jövedelmező területek, ahol egyre népszerűbb a kettős finanszírozás és a foglalkoztatási támogatásokkal kapcsolatos csalás.

– A bűnszövetkezetek összetett transznacionális rendszereket használnak a vámok elkerülésére.

– Az utóbbi években jelentősen megváltozott a cigarettacsempészet jellege, a csempészek figyelmének középpontjába az „olcsó fehérekkel”, vagy márkátlan cigarettákkal való kereskedelem került.

Az OLAF a leginnovatívabb vizsgálati technikák, eszközök segítségével hozzájutott a legkorszerűbb kriminalisztikai és elemzési eszközökhöz, melyek a jövőben is biztosítják a hivatal számára a csalás elleni globális küzdelemben betöltött vezető szerepét. Az elmúlt évben az OLAF ezeket az eszközöket egyebek között a panamai dokumentumok elemzéséhez használta fel, melynek eredményeként számos vizsgálatot indított.

A hivatal kiemelt szerepet játszik az EU pénzügyi érdekeinek csalással és korrupcióval szembeni védelméről szóló jogszabályok szövegének megtárgyalásában is. Tavaly előrelépés történt két fontos szakpolitikai kezdeményezés területén, melyekben az OLAF aktív szerepet töltött be. Az egyik esetben arról határoztak, hogy a súlyos, legalább 10 millió euró kárt okozó áfa-bűncselekményekre is kiterjesztik az unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről szóló irányelv (az úgynevezett PIF-irányelv) hatályát.

Ugyanakkor világossá vált, hogy egyhangúság hiányában az Európai Ügyészséget megerősített együttműködési eljárás keretében fogják létrehozni. Az OLAF és az Európai Ügyészség szorosan együttműködnek majd annak érdekében, hogy a csalókat ne csak azonosítsák, hanem valóban bíróság elé állítsák.

Bár az OLAF modern vizsgálati szerv, mely képes még a legösszetettebb, határon átnyúló csalási ügyek megoldására is, Giovanni Kessler, az OLAF főigazgatója azt nyilatkozta, hogy aktualizálni kell a jogalkotók által az OLAF rendelkezésére bocsátott eszközöket annak érdekében, hogy a hivatal alkalmazkodni tudjon a jelenlegi csalási környezethez.

„Véleményem szerint a jövőt a reformoknak kell alakítaniuk” – mondta az OLAF főigazgatója, amit a következővel egészített ki: „csalás elleni vizsgálókként megfelelő eszközökre van szükségünk, melyekkel megvizsgálhatjuk a feltételezhetően illegális pénzügyi mozgásokat, végigkövethetjük a pénzt a csalási láncon, és amelyek hozzáférést biztosítanak számunkra azon gazdasági szereplők vagy intézmények helyiségeihez, amelyek feltételezhetően csalárd tevékenységeket folytathattak”.

Megbízatása utolsó évének elején Giovanni Kessler rámutatott arra, hogy az OLAF kiváló eredményeket ért el teljesen függetlenül, alkalmazottjai maximálisan elkötelezettek amellett, hogy munkájukat az európai polgárok szolgálatába állítsák, a hivatal tevékenységének új lendületet adó vezetők összetartó csapata segítségével.

Az OLAF küldetése, megbízatása és hatáskörei

Az OLAF küldetése az uniós forrásokkal kapcsolatos csalások felderítése, kivizsgálása és megállítása. A hivatal az uniós forrásokat érintő csalással és korrupcióval kapcsolatos független vizsgálatokat folytat annak biztosítása érdekében, hogy valamennyi uniós adófizető pénze olyan projektekhez jusson el, amelyek ösztönözhetik az európai munkahelyteremtést és növekedést. Az OLAF célja, hogy hozzájáruljon a polgárok uniós intézményekbe vetett bizalmának erősítéséhez az uniós személyzet, valamint az uniós intézmények tagjai által elkövetett súlyos kötelességszegések kivizsgálása révén, s részt vegyen a csalás elleni határozott uniós politika kialakításában.

Független vizsgálati feladatkörében az OLAF kivizsgálhatja az EU pénzügyi érdekeit érintő csalással, korrupcióval és egyéb bűncselekményekkel kapcsolatos ügyeket, a következők vonatkozásában:

– valamennyi uniós kiadás: a fő kiadási kategóriákat a strukturális alapok, az agrárpolitikai és vidékfejlesztési alapok, a közvetlen kiadások és a külső segélyek jelentik;

– az uniós bevételek bizonyos területei, főként a vámok;

– az uniós személyzet, valamint az uniós intézmények tagjai által elkövetett súlyos kötelességszegés gyanúja.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Kiküldetésnél használt üzemanyagár

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Elektromos autó – norma

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2022 augusztus
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4
hirdetÉs