Beindulhat az ügyeskedés a cégeknél? Itt a figyelmeztetés

Megosztás Tetszik

Az újabb könyvvizsgálati enyhítés ugyan jelentős adminisztrációs tehertől mentesíti az érintett vállalkozásokat, de csökkentheti az államkassza bevételeit, és az adózási fegyelmet is – állítja adózási adatokra hivatkozva az Opten.

Januártól több mint hatezer vállalkozás könyvvizsgálati kötelezettsége szűnik meg, mert 200 millióról 300 millió forintra emelkedik a könyvvizsgálati kötelezettség éves minimum-árbevételi határa. Ezzel több mint 1500 milliárd forintnyi piaci forgalom kerül ki a szigorított ellenőrzés alól. A statisztikák azt mutatják, az adózási fegyelem nagyságrendekkel romolhat a „kedvezményezett” vállalatok körében – írja közleményében a céginformációs szolgáltató.

Tóth Tamás, az Opten ügyvezetője szerint a kormányzat láthatóan úgy akarja csökkenteni az adminisztrációs terheket, hogy közben megtisztítja a piacot a káros elemektől. Ezek a célok azonban néha ellentmondanak egymásnak, így az intézkedések nem mindig érnek célba, máskor pedig kérdéses, hogy a közvetlen haszon felér-e a közvetett hatásokból származó veszteséggel – fejti ki.

Az ellenőrzés hiánya a magyar cégeknél gyakran eredményez „ügyeskedést”. Ezt igazolja, hogy a rendelkezésre álló adatok szerint a jelenlegi 200 milliós limit alatti és fölötti cégek adófizetési „hajlandósága” meglehetősen nagy különbségeket mutat. A 180-200 milliós éves árbevételű, könyvvizsgálatra nem kötelezett cégek befizetett adója az árbevételhez viszonyítva alig éri el a 0,6 százalékot, míg a 200-220 milliós forgalmi szegmensben az arány több mint tízszeres, 7,6 százalék.

A hasonló árbevételű cégek eredményességének nagyságrendi különbségét nem igazán lehet természetes okokra visszavezetni. Sokkal valószínűbb, hogy a szigorú könyvvizsgálati felügyelet nélkül egyes cégek hajlamosak esetenként unortodox megoldásokat is alkalmazni adófizetési kötelezettségük csökkentése érdekében – figyelmeztet az Opten igazgatója.

A legegyszerűbb adóügyi összefüggéseket figyelembe véve a 200 milliós limit 300 millió forintra emelése 3-4 milliárd forint bevételkiesést okozhat az államnak. Tágabb összefüggéseket, például a járulékokat és a közvetett szürkegazdasági hatásokat is vizsgálva azonban 30-40 milliárd forintos bevételtől foszthatja meg az államot.

A statisztika alapján a könyvvizsgálati kötelezettség csökkenti a fizetési nehézségeket, segíti a likviditási egyensúly fenntartását. A könyvvizsgálatra kötelezett cégek 12 százaléka ellen indult végrehajtás 2012-ben, míg a limit alatti cégek esetén ez az arány 14 százalék volt.

A cégeknek sem feltétlenül éri meg a könyvvizsgálat elvetése, könyvvizsgálói támogatással ugyanis a legális adókedvezmények szélesebb körét tudják igénybe venni. A 2012-es beszámolók elemzése alapján a 200-220 milliós árbevételű, könyvvizsgálatra kötelezett szegmens adózás előtti eredményhez viszonyított adója 9 százalék, míg a 180-200 millió forint árbevételű szegmensben ez az arány 10 százalék felett van az Opten statisztikája szerint. A könyvvizsgáló nélküli cégek tehát csak kevesebb számvitelileg is törvényes adókedvezményt tudtak igénybe venni.