hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Az önkéntes kasszák vagyona gyarapodott, hozamuk azonban negatív lett

  • MTI

Az önkéntes nyugdíjpénztárak vagyona tavaly 0,8 százalékkal 1403,3 milliárd forintra nőtt, az átlagos éves hozam azonban mínusz 1,8 százalék volt, a magán-nyugdíjpénztári vagyon 2,9 százalékkal, 247,5 milliárd forintra mérséklődött – ismertette a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénteken honlapján.

A taglétszám egyik pénztártípusnál sem változott jelentősen, kissé csökkent az előző évhez képest. Az önkéntes nyugdíjpénztáraknak 2018 végén 1 millió 134 ezer 164 tagjuk volt, 0,3 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. A szolgáltatásban részesülő tagok száma éves szinten 24 százalékkal emelkedett.
    
Az önkéntes nyugdíjkasszák a befektetési tevékenységen a kedvezőtlen hozamkörnyezet hatására 24,5 milliárd forint veszteséget könyveltek el, szemben az előző évvel, amikor 86 milliárd forint eredményt értek el. Az átlagos éves hozam – a befektetési tevékenység eredményének az éves átlagos pénztári vagyonhoz viszonyított értéke szerint – az előzetes adatok alapján mínusz 1,8 százalék volt, azonban az egyes portfóliók hozamában – a választott portfólió kockázati profiljával összhangban – jelentős eltérések vannak.
    
Az MNB kiemeli továbbá, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárak mérete (taglétszám és vagyon) alapján jelentős eltérések vannak az egy tagra jutó átlagos éves működési költség összegében: a szektorátlag 2018-ban 5865 forint volt, 4,5 százalékkal magasabb az előző évinél, míg a nagy pénztáraknál átlagosan 5639 forint, a közepeseknél 8804 forint, a kicsiknél pedig 24 271 forint volt.
    
Az azonosított, egyéni számlán jóváírt önkéntes nyugdíjpénztári tagdíjbevételek 2018-ban az előző évihez képest 13,9 százalékkal, 112,5 milliárd forintra emelkedtek a tagok által fizetett tagdíjak és a munkáltatói tagdíj-hozzájárulás növekedésének eredményeként. A tagdíjbevételek összetétele nem változott jelentősen, nagyobb részét (60 százalékát) továbbra is az egyéni befizetések teszik ki a munkáltatói hozzájárulással szemben.
    
A pénztári befizetésekhez kapcsolódó adóvisszatérítés 2018 végén 10,9 milliárd forintot tett ki, 12,7 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
    
A szolgáltatási kiadások összege tavaly 45,2 milliárd forint volt, 50,4 százalékkal emelkedett az előző évhez viszonyítva, ami teljes egészében az egyösszegű kifizetések növekedésének az eredménye.
    
A magánnyugdíjpénztáraknál folytatódott a taglétszám lassú csökkenése, 2018 végén 55 921 tagjuk volt, 1,8 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. A magánnyugdíjpénztárak által kezelt vagyon piaci értéken 247,5 milliárd forintot tett ki 2018 végén, 2,9 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. A csökkenés oka a negatív befektetési eredmény valamint a társadalombiztosítási rendszerbe visszalépő tagok miatt a tb-nek átutalt összeg 28 százalékos növekedése volt. A szolgáltatási kiadásokon belül az egyösszegű kifizetések mellett megjelent a járadékszolgáltatás, melynek összege 6 millió forintot tett ki 2018-ban.
    
Az egészség- és önsegélyező pénztárcsoportba tartozó intézmények száma 24-ről 21-re csökkent tavaly a második fél évben, két intézményt felszámoltak, egyet végelszámoltak. 2018 végén 1 milli043 781 tagjuk volt, 0,6 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A tagdíjbevételek 2017-hez képest 10,3 százalékkal emelkedtek, mind a tagok által fizetett tagdíj, mind a munkáltatói tagdíj-hozzájárulás nőtt. A tagdíjbevételek összetétele nem változott jelentősen, azonban a tagok egyéni befizetései azok nagyobb volumenű növekedése miatt a bevételek még nagyobb hányadát (62 százalékát) teszik ki a munkáltatói hozzájárulással szemben, mint 2017-ben.
    
Az egészség- és önsegélyező pénztárak szolgáltatási kiadása nem változott jelentősen az egy évvel korábbihoz képest. Az általuk nyújtott szolgáltatások összetételében az elmúlt években átrendeződés következett be: az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásának részaránya a 2015. évi 21 százalékról 2018-ban 28 százalékra emelkedett, míg a gyógyszer- és gyógyászati segédeszközökre fordított összeg részaránya 76 százalékról 65 százalékra csökkent. A gyermekszületéshez kapcsolódó ellátások összege jelentős mértékben, 37,2 százalékkal meghaladta az előző évit, aminek hatására az egyéb szolgáltatások állománya a 2015. évi 3 százalékról 7 százalékra nőtt – ismerteti elemzésében a jegybank.
Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Termék vagy áru

Szolnoki Béla

adószakértő, könyvvizsgáló

Kötetlen munkaidőbeosztás

dr. Kéri Ádám

ügyvéd, adatvédelmi tisztviselő

Nyugdíj, szolgálati idő

Winkler Róbert

nyugdíjszakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 február
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 1
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close