adozona.hu
Adóvita a Parlamentben
//adozona.hu/altalanos/Adovita_a_Parlamentben_CHRFIJ
Adóvita a Parlamentben
Tetszik
Ma kezdi meg az Országgyűlés az adó- és járulék-szabályozás 2014. évre vonatkozó módosítási javaslatainak általános vitáját. Az EY összefoglalta az adócsomag fontosabb elemeit.
• Lehetővé válik, hogy az adózó választása szerint csökkentse az adózás előtti eredményét a társasági adótörvény hatálya alá tartozó kapcsolt vállalkozása saját tevékenységi körében végzett kutatás-fejlesztési tevékenysége közvetlen költségének összegével. Ennek az a feltétele, hogy a kapcsolt vállalkozás által végzett kutatás-fejlesztési tevékenység kapcsolódjon az adózó és a kapcsolt vállalkozása vállalkozási (bevételszerző) tevékenységéhez továbbá, hogy az adózó rendelkezzen a kapcsolt vállalkozása nyilatkozatával, amely tartalmazza a kapcsolt vállalkozás adóévi saját tevékenységi körében végzett kutatás-fejlesztési tevékenysége közvetlen költségének összegét, valamint az összegre tekintettel az adózó által érvényesíthető összeget.
• A bejelentett részesedésre vonatkozó szabályok úgy módosulnak, hogy a bejelentésre jogosító részesedésszerzés mértéke 30 százalékról 10 százalékra csökken, ezzel egyidejűleg a részesedésszerzés bejelentésére nyitva álló határidő 60 napról 75 napra nő.
• A kis- és középvállalkozások a szoftvertermékek felhasználási jogának vásárlása esetén is alkalmazhatják a maximum 30 millió forint erejéig érvényesíthető társasági adóalap csökkentést.
• A székhelyüket Magyarországra helyező vállalkozások esetében az üzletvezetési hely áthelyezésére tekintettel belföldi illetőségűnek minősülő adózó az általános szabálytól eltérően – választása szerint – az értékcsökkenési leírást nem az eszköz bekerülési értékére, hanem a belföldi illetőség megszerzése napján érvényes piaci értékre vetítve állapítja meg.
• Megszűnik az adóalap önellenőrzés esetében előírt módosítása (csökkentése, növelése). Ezzel összefüggésben a javaslat fogalmi meghatározást tartalmaz a nem jelentős összegű hibára, amely annyiban tér el a számviteli törvényben foglaltaktól, hogy a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót készítő adózó esetében ennek felső értékhatárát a mérlegfőösszeg 2 százalékában állapítja meg. A nem jelentős összegű hibát a feltárás napját magában foglaló adóévről szóló bevallásban kell figyelembe venni, így önellenőrzéssel a korábbi évek társasági adóját nem szükséges helyesbíteni.
• Amennyiben az üzletpolitikai céllal igénybe vett éttermi szolgáltatást bankkártyával, hitelkártyával egyenlítik ki, a szolgáltatás kapcsán elszámolt költség, ráfordítás társasági adózási szempontból abban az esetben is elismert költségnek minősülhet, ha a fizető fél csak a tranzakció kapcsán kibocsátott nyugtával rendelkezik és a szolgáltatás igénybevétele a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti reprezentáció céljából történik.
• Külföldi személy esetében a társasági adó szempontjából telephely keletkezik magyarországi ingatlan értékesítése esetén.
• Az ellenőrzött külföldi társaság meghatározása szempontjából a valódi gazdasági jelenlétet nem lehet befektetői tevékenységgel igazolni.
Alapítvány, közalapítvány, egyesület és köztestület társasági adóalapja
• Az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület és a köztestület nem alkalmazhatja a társasági adóalapjának megállapítására vonatkozó kedvezőbb rendelkezéseket abban az adóévben, amelyben a vonatkozó „civil” törvény szerint elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezetnek minősül. Ekkor az általános szabályok szerint kell megállapítania az adóalapot.
• Ha a közhasznú nonprofit gazdasági társaság elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezetnek minősül, akkor a társasági adótörvény közhasznú jogállás megszűnésére vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmaznia.
Kis- és középvállalatok társasági adókedvezménye
• A kis- és középvállalkozások esetében 2013. december 31-ét követően megkötött, tárgyi eszköz beruházásra vonatkozó hitelszerződések alapján az adóévben fizetett kamatnak nem 40 százaléka, hanem 60 százaléka vehető igénybe társasági adókedvezményként. Az adókedvezmény felső határa változatlan, az nem lehet több 6 millió forintnál.
Munkavállalói értékpapír-juttatási programok
• A munkavállalói értékpapír-juttatási programokat nem kell nyilvántartásba vetetni a NAV-nál. • Kedvezőbbé válik a program indítása, nem feltétel, hogy dolgozók 10 százaléka részt vegyen a programban. Ugyanakkor a programot a dolgozók teljes körében írásban kell meghirdetni. Nem változna, hogy a munkáltatók a munkavállalóknak legfeljebb évi 1 millió forintos összegben és három éves várakozási idő mellett juttathatnak adómentesen értékpapírt.
• A módosítás a törvény kihirdetését követő 30. napon lépne hatályba, így már 2013. év végén is indulhat az új szabályok szerint program.
• Az átmeneti szabály alapján a 2014 előtti elismert munkavállalói értékpapír-juttatási programokba beléphetnek olyan munkavállalók is, akiket a program bejegyzésekor nem jelentettek be az adóhatósághoz.
Átváltási szabályok a személyi jövedelemadóban
• A személyi jövedelemadót érintően a forintra történő átváltási szabályok jelentősen egyszerűsödnek.
• 2014-től a munkáltatóknak általánosan a juttatás hónapját megelőző hónap 15-én irányadó árfolyamot kell alkalmazniuk, míg a magánszemélyek vagy a negyedév utolsó hónapjának 15. napján (negyedéves adóelőleg-fizetés esetén), vagy az év utolsó hónapjának 15. napján irányadó árfolyamot alkalmazzák (éves adófizetés esetén).
• A tőkejövedelmeknél egyszerűsítés, hogy nem a bevételszerzés, illetőleg kiadás időpontjában érvényes különböző napi árfolyamot, hanem a december 15-ei árfolyamot kell általánosan használni a külföldi pénzben megszerzett bevétel, felmerült kiadás forintosításához.
Biztosítások adózása
• Változik a kockázati biztosítás fogalma, csak az minősül ilyennek, amelynél a biztosítási esemény bekövetkezése nélkül vagyoni érték kivonása nem lehetséges. A jövőben nem minősül kockázati biztosításnak az olyan biztosítás, amikor a biztosító teljesítését a befizetett díj (és az azzal kapcsolatosan képződő hozam) korlátozza.
• Az úgynevezett teljes életre szóló életbiztosítások esetén nem kell adókötelezettséget megállapítani a biztosítási szerződés jelentős módosítása vagy a biztosított cseréje esetén, kizárólag a tényleges pénzkivonáskor kell az egyéb jövedelem után az adót megfizetni.
Egyéb személyi jövedelemadózást érintő változások
• Adómentesen üzletpolitikai célú juttatást a magyar szabályok szerint kifizetőnek nem minősülő külföldi személy is nyújthat.
• Kamatkedvezmény címén ezután nem kell közterheket fizetnie a hitelintézetnek, ha a hitelre, kölcsönre azért nem számol fel kamatot, hogy a fizetésképtelen magánszemély fizetőképességét helyreállítsa. (Nem alkalmazható e rendelkezés a nem független feleknek, például munkavállalóknak adott hitelek, kölcsönök esetében.)
• Visszaváltható utalványt nem lehet sem adómentesen, sem adókötelesen béren kívüli juttatásként, illetőleg egyes meghatározott juttatásként adni.
• Személyi jövedelemadózás szempontjából kötelezően kifizetőként kell eljárnia annak a magyar társaságnak, amely a külföldi anyavállalat által a munkavállalóknak adott jövedelem juttatásában közreműködik, ha az adókötelezettség teljesítése érdekében szükséges adatokkal rendelkezik. (Ez eddig lehetőségként volt a törvényben.)
• A pénzügyi intézmény nemcsak a lakóingatlanon alapított zálogjog fedezetével kötött kölcsönszerződésből származó követelést, hanem bármilyen követelést elengedhet adómentesen az azonos helyzetben lévőket egyenlő elbánásban részesítő elv betartásával a független felek esetében.
Külföldi munkavállalók társadalombiztosítása
• A harmadik állam állampolgárságával rendelkező és külföldinek minősülő munkavállaló esetében mentesülni lehet az egyéni járulékfizetés alól 2 évnél hosszabb kiküldetés esetén, de csak akkor, ha a kiküldetés 2 éven túli meghosszabbítására előre nem kalkulálható okból kerül sor és e körülmény 1 év után következik be, továbbá erről a munkavállaló bejelentést tesz az adóhatóságnak.
• A korábbi átmeneti szabály módosításával a harmadik állambeli Magyarországra kiküldött dolgozók tb-mentesen foglalkoztathatók Magyarországon 2015-ig, mivel a két éves időtartamot 2013. január 1-től lehet számítani. Így a biztosítási kötelezettség legkorábban 2015. január 1-jével jön létre.
Családi járulékkedvezmény
• A biztosítottnak minősülő személyeknél – ha a családi kedvezményt nem tudták igénybe venni a személyi jövedelemadóban – az igénybe nem vett családi kedvezmény 16 százalékos személyi jövedelemadó tartalmának megfelelő összeg levonható (sorrendben) a 7 százalékos egészségbiztosítási járulékból, és a 10 százalékos nyugdíjjárulékból. Az igénybe vett családi járulékkedvezmény nem csökkenti a biztosított tb-ellátásra való jogosultságát.
• A javasolt eljárási szabályok szerint a családi kedvezmény érvényesítésére kötelezett munkáltató, kifizető az adóelőleg-nyilatkozaton szereplő összeget először a megállapított személyi jövedelemadó-alapból vonja le, és ha az nem nyújt teljes fedezetet a családi (adóalap) kedvezmény érvényesítésére, a fennmaradó kedvezmény 16 százalékával csökkenti a biztosítottat terhelő járulékokat.
Szociális hozzájárulási adó alapja
• A külföldi kiküldetésre vonatkozó adóalap meghatározása szempontjából változik az alapbér fogalma, azon az adott munkakörben foglalkoztatott kiküldetését megelőző egy évben a munkavállaló teljesítményétől, ledolgozott munkaidejétől közvetlenül függő, a munkavállaló alapbérén vagy az alkalmazott bérformán alapuló, a munkaszerződés alapján ténylegesen számfejtett és kifizetett munkabér (a statisztikai elszámolások szerinti törzsbér) havi átlagos összege, ennek hiányában a tárgyhavi alapbér értendő.
• A szociális hozzájárulási adóalap megállapításánál az adóalapot képező jövedelmet akkor is számításba kell venni, ha annak kifizetésére a szociális hozzájárulási adókötelezettséget megalapozó jogviszony megszűnését követően kerül sor, az így kifizetett jövedelmet úgy kell tekinteni, mintha annak kifizetésére a jogviszony megszűnése napján került volna sor.
Szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető adókedvezmény
• A szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozások esetében a szociális hozzájárulási adókedvezmény igénybevételére vonatkozó, a kedvezményezett munkavállalóra nézve előírt lakóhely feltétel úgy is teljesülhet, ha a munkavállaló bejelentett lakóhelye legalább hat hónapja a munkáltató székhelye szerinti szabad vállalkozási zónában vagy attól legfeljebb 20 kilométerre levő szabadvállalkozási zónában található, vagy ugyanabban a kistérségben lakik, mint amely szabad vállalkozási zónában a munkáltatója működik.
Időszakos elszámolás az általános forgalmi adóban
• A javaslat szerint az időszakos elszámolás alá eső ügyletek teljesítési időpontjának az érintett időszak utolsó napja minősül (eddig az ellenérték megtérítésének esedékessége volt, amelyre az elszámolás vonatkozott). Ettől eltérően a Ptk. szerinti közszolgáltatási szerződések esetében a teljesítés időpontja nem változik, az ellenérték megtérítésének esedékessége marad.
• Az adóalanyok a vállalkozásukon belül használt tárgyi eszközhöz kapcsolódó előzetesen felszámított adót a figyelési időszakon belül korrigálni kötelesek, amennyiben ezen eszköz felhasználási aránya változik. A javaslat előírja, hogy a vagyoni értékű jogokat is a tárgyi eszközökkel azonos módon kell kezelni. Az új előírásokat a hatálybalépés napját követően megszerzett vagyoni értékű jogok tekintetében kell először alkalmazni.
• Az eddigi jogszabályszerkesztéstől eltérően egy helyen szerepel a fizetendő és a levonható adó utólagos korrekciójának elszámolására vonatkozó előírás.
• A jövőben nyugtát elektronikusan is ki lehet állítani.
Jövedéki adó
• A jövedéki adózást érintő módosítások részben az adminisztráció egyszerűsítését, a gazdálkodói terhek csökkentését célozzák, így – többek között – megszűnik az adóraktárak vevőnyilvántartás vezetési kötelezettsége.
• A visszaélések visszaszorítása érdekében szigorodnak a szankciók: a biztosíték-megemelés elmaradása esetén lehetővé válik az adóraktár-engedélyesek és a bejegyzett kereskedők engedélyének 30 napra való felfüggesztése, és jelentős mértékben emelkedik a dohánylevelekkel kapcsolatban elkövetett jogsértések esetén kiszabható bírság mértéke.
Helyi adók alapja
• A helyi iparűzési adóalap megállapításával kapcsolatban a törvényjavaslat nem tartalmaz változtatást.
• Kisebb, jogértelmezést segítő pontosítást a telekadóban és az építményadóban található, többek között az 1 hektár területnagyságot meg nem haladó földrészletek mentessé válnak a telekadó alól.
Illetékmentesség-illetékkötelezettség
• Az osztalék elengedése kapcsán bekövetkező vagyonszerzés mentes lesz az ajándékozási illeték alól.
• A jövőben belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságnak azt a gazdasági társaságot kell tekinteni, amelynek mérlegében kimutatott eszközök mérleg-fordulónapi könyv szerinti értékéből több mint 75 százalékot tesz ki az ingatlanok értéke. (Ez jelenleg ahhoz kötött, hogy a megszerzett cég főtevékenysége ingatlan fejlesztés, ingatlan bérbeadás, üzemeltetés vagy ingatlanforgalmazás legyen.)
• A javaslat szerint nem illetékmentes a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény szerinti kedvezményezett részesedéscsere, kedvezményezett átalakulás, bizonyos esetekben a kedvezményezett eszközátruházás, továbbá az ingatlanok és a vagyoni betétek kapcsolt vállalkozások közötti átruházása, ha a vagyonszerzőnek olyan államban van székhelye vagy illetősége, ahol a társasági adónak megfelelő adó mértéke kisebb, mint 10 százalék, vagy amely államban a részesedések értékesítéséből származó jövedelmet nem terheli legalább 10 százalékos társasági adónak megfelelő adó.
• A zárt végű pénzügyi lízingszerződés keretében történő ingatlan-, illetve gépjármű-szerzés a visszterhes vagyonátruházási illeték tárgyát képezi, tekintettel arra, hogy a tulajdonjog-átszállás a lízingszerződésből fakad.
Szabályozott ingatlanbefektetési társaság adóalapja
• A szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló törvény módosítása az ilyen társaságok létrejöttét kívánja elősegíteni. Többek között megteremti annak a lehetőségét, hogy a szabályozott ingatlanbefektetési társaságok 10 százalékot meghaladó részesedéssel rendelkezzenek főtevékenységként épületépítési projekt szervezésével foglalkozó gazdasági társaságban. Ezzel összefüggésben a társasági adóban nem mentes a főtevékenységként épületépítési projekt szervezésével foglalkozó gazdasági társaságban fennálló 10 százalékos részesedés feletti részesedés elidegenítése révén keletkező nyereség.
Pénzügyi vállalkozások különadója
• Kizárólag csoportfinanszírozást végző pénzügyi vállalkozások nem minősülnek pénzügyi vállalkozásnak, így nem esnek majd a különadó hatálya alá.
Hitelintézeti hozzájárulás
• A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény tervezett módosítása alapján, ha a hitelintézet 2013-ban az általános kockázati céltartalék állományt vagy annak egy részét közvetlenül az eredménytartalékba átvezeti, akkor az általános kockázati céltartalék csökkentéseként – a 2013. december 31-ei fordulónappal - elszámolt összeg után 19 százalék egyszeri hozzájárulást kell fizetni. A hozzájárulást 2014. március 10-éig kell bevallani, megfizetni.
Energia ellátók jövedelemadója (Robin Hood adó)
• Az energiaellátók jövedelemadójának (Robin Hood adó) alanyait 2014. adóévtől adóelőleg fizetési kötelezettség terheli.
• Az adóelőleg fizetés rendje és gyakorisága megegyezik a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényben lévő szabállyal.
Környezetvédelmi termékdíj
• Több ponton változik a szabályozás. Például új rendelkezés, hogy mikor jön létre új termékdíj köteles termék a termékek feldolgozása, megmunkálása során.
• Az újrahasználható csomagolószerek esetében újabb lehetőséggel bővül a szabályozás. A bérleti rendszerben használt újrahasználható csomagolószerek bérbeadójának nem kell megfizetnie a termékdíjat az újra-használatra történő bérbeadás során. Ennek feltétele, hogy a bérbeadó olyan zárt számítógépes rendszert üzemeltessen, amivel nyomon követhető a termék útja. A bérleti rendszer alkalmazását a bérbeadó kérelmére a környezetvédelmi hatóság engedélyezi.
• A termékdíj raktár jogintézményének a bevezetése, jelentős könnyítést valósít meg. Termékdíj-köteles termék tárolható vagy előállítható a termékdíj megfizetése nélkül és csak a végfelhasználáskor vagy a belföldi forgalomba hozatalkor kell kifizetnie a termékdíjat a kötelezettnek.
Feltételes adó-megállapítási kérelem
• A javaslat szerint a feltételes adó-megállapítás iránti kérelem díja 5 millió forint, sürgősségi eljárás esetén 8 millió forint, a tartós feltételes adó-megállapítási kérelem esetén 8 millió forint, sürgősség esetén pedig 11 millió forintra csökken.
• A feltételes adó-megállapítás iránti kérelem esetében bevezetésre kerül, az úgynevezett előzetes konzultáció, amely jogi keretek között szabályozott lehetőséget biztosít az adózóknak a jelentős költséggel járó feltételes adó-megállapítás iránti eljárás előtti konzultációra, ez díjköteles, konzultációnként 100 ezer forint.
• A feltételes adó-megállapítás a továbbiakban egyfokú eljárás lesz, amely során hozott döntés bírósági felülvizsgálata kérhető.
• A feltételes adó-megállapítás iránti kérelem a továbbiakban csak a kérelmet benyújtó adózó vonatkozásában állapíthatja meg az adókötelezettséget, vagy annak hiányát.
• A feltételes adó-megállapítás iránti kérelmek ügyintézési határideje 15 nappal növekszik (az eddigi 60 napról 75 napra emelkedik).
Adóellenőrzési módszerek
• Lehetővé válik, hogy az adóhatóság az adóellenőrzés, illetőleg az adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés során adózó által a könyvei, nyilvántartásai vezetéséhez, valamint a bizonylatok feldolgozásához alkalmazott szoftvereket, informatikai rendszereket és azok tartalmát is megismerje.
Feltöltési kötelezettség
• Ha az adózó a feltöltési kötelezettség teljesítése során az árfolyam-különbözetre tekintettel önhibáján kívül nem fizetette meg a várható adó összegét legalább 90 százalékos mértékben, úgy emiatt nem kell 20 százalékos mulasztási bírságot fizetnie.
Belföldön nem letelepedett adóalany
• Javaslat szerint az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint belföldön nem letelepedett, illetve belföldön letelepedésre nem kötelezett adóalany mentesül a belföldi adózói bejelentkezés követelménye alól, ha a belföldön végzett tevékenysége kizárólag arra korlátozódik, hogy az adóraktározási eljárás hatálya alatt álló terméket értékesít úgy, hogy a termék az adóraktározási eljárás hatálya alatt marad, vagy a terméket a vámhatóság a Közösségen kívülre kilépteti.
Nem forintban történő könyvvezetés, átváltási szabály
• A számviteli szabályozás módosítása lehetővé teszi külön feltételek nélkül az USA dollárban történő könyvvezetést és beszámoló készítést.
• A számviteli elszámolásban is alkalmazhatóvá válik az egyes devizában felmerülő tételek forintra történő átszámításánál az Európai Központi Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyam.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (0)