adozona.hu
Adó és illeték, ha a kft. tagja veszi meg a cég ingatlanját, könyv szerinti értéken
//adozona.hu/altalanos/Ado_es_illetek_ha_a_kft_tagja_veszi_meg_a_c_NZG238
Adó és illeték, ha a kft. tagja veszi meg a cég ingatlanját, könyv szerinti értéken
Tetszik
Egy kft.-nek két tagja van, 90-10 százalékos üzletrészarányban. Eladja a kft. a 700 ezer forint könyv szerinti értékű ingatlanját a 10 százaléknyi üzletrésszel rendelkező tagjának, 700 ezer forintért. Az ingatlan piaci értéke 30 millió forint. Van-e társaságiadó-fizetési kötelezettség a piaci és a könyv szerinti érték különbözete után? Keletkezik-e 18% ajándékozásiilleték-kötelezettség, ha nem piaci, hanem könyv szerinti értéken adja el a kft. az ingatlanját a kisebbségi tulajdonosnak? – kérdezte olvasónk. Pölöskei Pálné adószakértő válaszolt.
A magánszemélynek az szja-törvény 5. paragrafusának (4) bekezdése, valamint a 7. paragrafus (1) bekezdésének b) pontja alapján a szokásos piaci érték és a megfizetett ellenérték különbözetében jövedelme nem keletkezik. A jövedelem jogcíme egyéb jövedelem – hacsak a szerzés körülményei miatt az szja-törvény 2. paragrafusának (6) bekezdésében foglaltakból más nem következik –, még akkor is, ha a magánszemély a tagi jogviszonyára tekintettel szerzi meg az ingatlant a piaci ár alatt (szja-törvény 28. §).
Társaságiadó-kötelezettség akkor merülhetne fel, ha kapcsolt vállalkozással a szokásos piaci ár alatt történne az értékesítés. Jelen esetben azonban ez nem merül fel a társaságiadó-törvény 18. paragrafus (1) bekezdésének b) pont szerint, mivel a vevő magánszemély, és feltehetően a kapcsolt viszony sem áll fenn. Tehát ezen értékesítés kapcsán nem merül fel társaságiadó-kötelezettsége a kft.-nek.
Az illetéktörvény (Itv.) 13. paragrafusának (1) bekezdése szerint a tagot ajándékozási illeték terhelné, melynek alapja a tiszta érték, amelyet a forgalmi értéknek az ajándékot terhelő adósság és az egyéb teher értékének levonásával kell megállapítani. Mentes azonban az ajándékozási illeték alól az Itv. 17. paragrafusának (1a) bekezdése szerint az olyan ajándék megszerzése, amely után az ajándékozót vagy a megajándékozottat személyi jövedelemadó, illetve szociálishozzájárulásiadó- (szocho) fizetési kötelezettség terheli. Tekintettel arra, hogy a megajándékozott tagnak az 1. pontban foglaltak szerint szja-kötelezettsége, a társaságnak pedig a Szocho tv. 1. paragrafusának (1) bekezdése alapján szochofizetési kötelezettsége keletkezik, így az illetékmentesség megilleti a magánszemélyt.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (1)
I.
Az ingatlant ostobaság 700 eFt-ért átruházni, mert 29.3 mFt nettó jövedelem keletkezik, amit a tagi közreműködésre érvényes jövedelemadószabályok szerint kell adó és járulékterhelés alá vonni. Visszaszámítva és felbruttósítva ez
Bruttó: 44.060.150 Ft jövedelem
TB járuléka: 8.151.128 Ft
SZJA: 6.609.023 Ft
Szochó: 5.727.820 Ft
Ennek a módozatnak az adó- és járulékterhelése összesen: 20.487.971 Ft.
II.
Ehhez képest, ha 30 mFt-os piaci áron történik meg az átruházás, akkor 29,3 mFt profit keletkezik, ami után 2.637.000 Ft társasági adót kell fizetni. A vállalkozás - közös megegyezéssel akár az osztalékarányokat eltorzítva - a követeléssel egyenértékű nettó osztalékot állapíthatna meg. Ez 34.470.588 Ft bruttó osztalékot és 5.170.588 Ft SZJA levonást és 907.296 Ft Szochót jelent - feltételezve, hogy a 10%-os tagnak nincs más, Szochót töltő jövedelme. Ennek a módozatnak az adó- és járulékterhelése összesen: 8.714.884 Ft.
III.
Ha a vevő egyéni vállalkozást hoz létre és vállalja, hogy lesz ingatlan bérleti díjból egyéni vállalkozói bevétele, akkor az ügylet illetékmentes is lehet.
Összegzés: A válaszadó eleve a közel két és félszer nagyobb adóterhet jelentő esetet elemezte ki, miközben rámutathatott volna a sokkal kedvezőbb törvényes megoldásra is. A válaszadó évtizedeken át a Pénzügyminisztériumban dolgozott.