hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Külföldről származó jövedelem, hazai adó- és járulékfizetés

  • adozona.hu

Sokakat érintő téma, a külföldi jövedelemszerzés hazai elszámolása. Olvasónk óceánjáró hajón dolgozik, és szerette volna tudni, hogy az ott szerzett jövedelme után milyen közterheket kell Magyarországon teljesítenie. A kérdést Horváthné Szabó Beáta adószakértő válaszolta meg.

Olvasónk egy óceánjárón dolgozó előadóművész. Kérdése, hogy külföldről, nem egyezményes harmadik országból származó jövedelme után milyen magyar közterheket szükséges megfizetnie Magyarországon. Az előadóművész várhatóan az év nagyobb részében külföldön fog tartózkodni, az óceánjárón. A hajó, ahogy a hajót üzemben tartó és a jövedelmet fizető cég is egy olyan országba van bejegyezve, amely Magyarországgal nem kötött a kettős adózás elkerülésére vonatkozó egyezményt. A magánszemély egyébként magyar állampolgár, magyar lakcímmel rendelkezik, egészségügyi ellátást kap külföldön, de a béréből semmilyen adót vagy társadalombiztosítási járulékot nem vonnak le a megkötött szerződés szerint. Milyen adófizetési és járulékfizetési kötelezettségei merülnek fel itthon a külföldön végzett munka kapcsán?

Szakértőnk részletes válasza a következő:

Egy óceánjáró hajón dolgozó előadóművész adókötelezettségénél fontos szempont a jövedelemszerzés helye, eben az esetben a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (szja-törvény) úgy rendelkezik, hogy az üzemben tartó székhelye szerinti, vagy a hajó nyilvántartását (a lajstromot) vezető állam az. Elmondása szerint ez egy olyan országban található, amely országgal Magyarország nem kötött a kettős adózás elkerülésére vonatkozó egyezményt. Ebben az esetben az szja-kötelezettség vizsgálatánál kizárólag az szja-törvény előírásait kell figyelembe venni, melyek a következők.

Egy magyar állampolgár, aki itthon lakcímmel rendelkezik magyar adóügyi illetőségű. Ez azt jelenti, hogy a magyar állampolgár adókötelezettsége összes bevételére kiterjed, függetlenül attól, hogy a bevételt belföldön, vagy külföldön szerezte, és hogy a vagyoni értéket Magyarország területére behozta, esetleg más országban elköltötte, vagy ott helyezte el [szja-törvény 2. § (4) bekezdés].

A jövedelem után az adót attól függően kell megállapítani, hogy a magánszemély milyen jogviszonyban áll. Amennyiben munkaviszonyt létesített, akkor a nem önálló munkavégzésre vonatkozó szabályokat, míg ha megbízás alapján dolgozik, akkor az önálló tevékenység szabályai az irányadók.

Szja-előleget a magánszemélynek nem kell fizetnie, az szja-t viszont a magánszemélynek kell megállapítania, de csak év végén az adóbevallásban kell bevallania [szja-törvény 46. § (1) bekezdés e.) pontja]. Mivel a magánszemély külföldön fizet adót – nem beszélhetünk kettős adóztatásról sem – ezért a 15 százalék magyar szja-kötelezettséget nem tudja a külföldön megfizetett adóval csökkenteni.

A járulékkötelezettség vizsgálatakor – mivel feltételezem nem a magyar jog hatálya alá tartozó jogviszony alapján és nem Magyarországon végzi a munkát – tb-járulékot nem kell fizetni, de szocho-fizetési kötelezettsége keletkezik a magánszemélynek. Ugyanis a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII törvény (szocho-törvény) értelmében, ha a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) szerinti belföldi magánszemélynek, olyan összevonás alá eső jövedelme keletkezett, mely után Magyarországon személyi jövedelemadót kell fizetni, akkor azután szocho-fizetési kötelezettség is keletkezik [szocho-törvény. 1. § (1) bekezdés]. Mivel ilyen esetben magyar kifizető hiányában a 17,5 százalék szocho megfizetésére a magánszemély kötelezett, ezért mind az szja, mind a szocho alapjaként a jövedelemnek a 85 százalékát kell adóalapként figyelembe venni. Ez azt jelenti, hogy 2020. május 20-áig az szja-bevallásban kell a külföldi munkáért kapott forintra átváltott jövedelem 85 százalékát bevallani, mely után az személyi jövedelemadó mellett szocho-fizetési kötelezettség is felmerül. Mivel a magánszemély itthon nem biztosított, egészségügyi szolgáltatási járulékot is kell fizetnie, melynek összege 2019-ben 7500 forint, míg 2020-ban 7710 forint lesz.

Már kapható a HVG 2020-as Tb-különszáma, amelyet most 15% kiadói kedvezménnyel rendelhet meg!
2020. július 1-jétől teljesen új tb-törvény lép hatályba, az év első felében viszont még a „régi” járuléktörvényt kell használni. Éppen ezért a HVG Tb-különszáma mindkét tb-törvényt tartalmazza, külön magyarázatokkal az első és a második félévre, s megfelelő táblázatokkal, példákkal is segítjük az előírások értelmezését.
Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Magánokirat felülhitelesítése II.

Tüske Zsuzsanna

vámszakértő

Cég értékesítése ingatlannal

Dr. Szeiler Nikolett

ügyvéd, adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 augusztus
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close