18 találat a(z) kettős adóztatás elekerüléséről szóló egyezmény cimkére

Cikk

Az adóhatóság által elkészített bevallási tervezetnek köszönhetően egyszerűbbé vált az adóbevallás elkészítése mindazon magánszemélyek számára, akik csupán belföldi munkáltatótól, kifizetőtől származó jövedelemmel rendelkeztek az előző adóévben. A külföldről származó jövedelmek azonban nem szerepelnek a tervezetben, ezért a bevallási tervezetet ki kell egészíteni, de nem minden esetben.

Cikk

A magyar illetőséggel rendelkező magánszemélyt Magyarországon teljes körű kötelezettség terheli, azaz adókötelezettsége összes bevételére kiterjed, függetlenül attól, hogy az a világ melyik országából származik, sőt attól is, hogy azt Magyarország területére ténylegesen behozták-e vagy sem. A külföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége kizárólag a jövedelemszerzés helye alapján belföldről származó, vagy egyébként nemzetközi szerződés, viszonosság alapján a Magyarországon adóztatható bevételére terjed ki (korlátozott adókötelezettség).

Kérdés

Tisztelt Adózóna! Elvállaltam egy napi 8 órás munkát Ausztriában decembertől áprilisig, és júnitól decemberig, de nem szeretném elhagyni jelenlegi munkahelyemet. Mivel nincs rá garancia, hogy az 1. turnust követően folytatom a szezonmunkát, ezért azt szeretném, hogy áprilisig módosítsuk az itthoni munkaszerződésemet, hogy 4 órában távmunkában folytatnám a tevékenységemet. A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény 4. cikke alapján magamat magyar illetőségűnek minősíteném, mivel állandó lakóhelyemet nem számolom fel (bár a szezon alatt kinn fogok lakni), itt lesz egy határozatlan idejű munkaviszonyom, itt él a gyermekem. Ha kiindulunk abból, hogy kizárólag áprilisig módosítjuk az itthoni munkaszerződésemet akként, hogy távmunkában napi 4 órát dolgozom, akkor a kettős adós egyezmény 15. § (2) bekezdése alapján az itthonról származó jövedelmem Magyarországon adózhat? Egyáltalán nem tartom kizártnak ugyanis, hogy a második turnusban már nem térek vissza. Mondhatom ezért, hogy mivel fennáll a lehetősége, hogy nem éri el a 183 napot a kinntartózkodásom, akkor belföldön adózok, fizetem a járulékot stb. az itthonról származó jövedelmem után áprilisig? Utána pedig meglátjuk, hogy folyatjuk tovább. Ha pedig mégis visszamegyek a második turnusra is, és a távmunkát is tovább szeretném csinálni, akkor már mind az adó-, mind a járulékfizetési kötelezettségem Ausztriában lesz? Önadózóként kell majd ennek eleget tennem? A munkáltatómnak milyen fizetési/adminisztratív kötelezettségei lesznek utánam? Válaszukat előre is köszönöm, Ani

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély ügyfelünk osztrák adóügyi illetőségét megszünteti, állandó lakóhelyét áthelyezi Magyarországra. Az osztrák adójogszabályok a lakóhely-áthelyezést elidegenítésnek tekintik és a tulajdonában lévő részesedésekkel kapcsolatban tőkehozadéki adó (27,5%) került előzetesen megállapításra a részesedések felértékelése (ún. "Wiener Verfahren") alapján. A tőkehozadéki adó alapja a részedések piaci értéke, levonva a megszerzési költséget. Az osztrák tőkehozadéki adó a részesedések tényleges értékesítésekor fizetendő, a tényleges eladási árból kiindulva, max. az előzetesen megállapított összegben. Az osztrák-magyar kettős adóztatásra vonatkozó egyezmény (1976. II. tvr.) 13. cikke alapján a részesedésértékesítés a lakóhely-áthelyezés következtében belföldön adóköteles. Az adó megállapítása során az Szja tv. 67. § rendelkezései az irányadóak. Az adó alapja a részesedés eladási ára és megszerzésre fordított kiadások, értékesítés járulékos költségeinek a különbsége. Kérdésünk, hogy hogyan kerülhető el a részesedésértékesítés kettős (osztrák és magyar) adózása, hiszen ugyanazon gazdasági esemény, illetve jövedelem után kell adót fizetni? Alkalmazható-e az Szja tv. 8. § (2) bekezdése, a magyar adóból levonható-e az Ausztriában megfizetett adó? Ha nem, akkor az Szja tv. 67. § (9) bekezdése alapján mód van-e arra, hogy az Ausztriában már megadóztatott értéket, a részesedés forgalmi értékét tekintsük megszerzési értéknek? Szakmai álláspontjukat előre is köszönjük!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Feltennék újra egy előző kérdést, amelyet pontosítanék. Számfejtek egy operának, és az operafesztiválra jön egy kazah előadóművész. Pár napot fog itt tölteni, megbízási szerződéssel. Véleményem szerint adómentességet élvez az itt megszerzett tevékenységéért a magyar-kazah egyezmény (1999. évi XIV. törvény 17. cikk 3. bekezdése) értelmében, mert a tevékenységét egyik vagy másik állam közpénzeiből támogatják, illetve a tevékenység kifejtésére a szerződő államok között kulturális egyezmény vagy megállapodás keretein belül kerül sor. Az operafesztivál csak annak felel meg, hogy közpénzből támogatja a kazah előadóművész tevékenységét, ez elég az adómentességhez, vagy a másik két feltétel valamelyikének is meg kell felelniük?Ha adómentességet élvez, milyen igazolásokkal kell ezt alátámasztani? Illetve – mivel a megbízási díja nagyösszegű lesz – keletkezik-e járulékfizetési kötelezettsége? Válaszát előre is köszönöm.

Kérdés

Kínai színészek vendégszereplése során a színház (mely 100%-ban a fővárosi önkormányzat tulajdonában álló nonprofit kft.) napidíjat, fellépési díjat fizet. (Időben pár napról van szó.) Kell-e vonni adót, járulékot, illetve kell-e fizetni szochót vagy ehót a kifizetések után? Véleményünk szerint egyiket sem kell a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény 17. cikkely 3. pontja értelmében. Kérjük szíves megerősítésüket. Köszönettel.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérném szíves állásfoglalását. 1.) Egy Magyarországon bejegyzett kft., tulajdonosi kör egy szlovák cég és két szlovák állampolgár, 2016. évi eredményükből osztalék kifizetésre kerül sor 2017. évben. Az egyik magánszemély szlovák állampolgár, állandó lakcíme Szlovákia, biztosítási jogviszonya szintén Szlovákiában van, megítélésünk szerint ő külföldi illetőségű. Helyesen ítéljük-e meg, hogy az ő esetében a megkapott osztalékot Szlovákiában adózza? Mivel Szlovákiában az osztalék után személyi jövedelemadó nem merül fel, csak 14 százalék egészségügyi járulék, a kérdésünk az, hogy a magyar-szlovák kettős adóztatást elkerülő egyezmény értelmében van-e adófizetési kötelezettsége Magyarországon, és mennyi? 2.) A másik magánszemély szlovák állampolgár, állandó lakcímmel rendelkezik Magyarországon, biztosítási jogviszonya Szlovákiában van, Magyarországon a magyar cégnél ő látja el az ügyvezetést (kiküldetéssel). Helyesen ítéltük-e meg az ő esetében, hogy a kifizetendő osztalékból Magyarországon adózik 15 százalék személyi jövedelemadót? 3.) A szlovák cég részére a kifizetett osztalékot Szlovákiában a szlovák adótörvények szerint adózza? Köszönettel: Foltiné Vorák Margit

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Magyar cég orosz tagja a cégnek tagi kölcsönt nyújtott. Most kifizetné a cég a kamatot. Már kiderült számunkra, hogy ez nem kamatjövedelem, hanem egyéb jövedelemnek minősül (nem áll jogviszonyban a cégben, csak tőkével rendelkező tag). Kell-e adót vonni tőle (kettős adóztatás kizárás), és mit kell fizetni a cégnek a kifizetés után? Válaszát előre is köszönöm!

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Betegszabadság

dr. Kéri Ádám

ügyvéd, compliance szakértő

Táppénz megállapítása utólag rögzített hiányzás esetén – jogszerű levonás kérdése

Dócziné Szabó Nikoletta

munkajogi és bérszámfejtési szakértő

NEXON

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2025 december
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4

Együttműködő partnereink