hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

A kkv-kat segítette a hitelprogram

  • Adózóna

A Magyar Nemzeti Bank 2013 áprilisában hirdette meg a Növekedési Hitelprogramot. A három pillérből álló program első két pillérének célja a kis- és középvállalkozások forint alapú hitelhez jutásának elősegítése és ezáltal a pénzügyi stabilitás megerősítése volt - közölte a programot értékelve pénteken a Magyar Nemzeti Bank. A Monetáris Tanács megítélése szerint ugyanis a pénzügyi és gazdasági válság kitörése óta a Magyarországon működő vállalatok hitelhez jutási lehetőségei számottevően romlottak, különösen a kis- és középvállalkozásoké, amelyek ráadásul nehezebben találnak alternatív finanszírozási forrást.

A meghirdetést követően a vállalkozások részéről fokozott érdeklődés mutatkozott a program keretében elérhető hitelek iránt, amely a hitelintézetek által május végén jelzett részvételi igényekben is tükröződött - szögezi le az MNB jelentése. Annak érdekében, hogy a programban elérhető alacsony kamatozású hitelből minél több kkv részesülhessen, a Monetáris Tanács még a program indulása előtt 50 százalékkal, 750 milliárd forintra emelte a rendelkezésre álló keretösszeget.

A vállalkozások részéről jelentkező nagy érdeklődésnek köszönhetően a keretösszeg 93,5 százalékára kötöttek hitelszerződést a hitelintézetek; ez közel 701 milliárd forintot jelent, ami mintegy 10 ezer szerződéshez kapcsolódott.

Az első pillér iránt jelentkező nagyobb keresletet látva a keretösszeg hatékonyabb felhasználása érdekében az MNB augusztus 1-jén lehetővé tette a II. pillérben allokált hitelkeret I. pillér keretében történő felhasználását. Ennek köszönhetően az I. pillér esetében az igénybevétel elérte a keretösszeg 11 2 százalékát, azaz megközelítőleg 472 milliárd forintot. A II. pillérben, azaz devizahitelek kiváltására közel 229 milliárd forintos összegben kötöttek szerződést a hitelintézetek, ami 70 százalékos kihasználtságot jelent.

A jegybank megítélése szerint a program elindításakor kitűzött rövid távú cél, a hitelpiaci korlátok enyhítése és a verseny növelése lényegében teljesült. Amellett, hogy az NHP számottevően élénkítette a hitelkeresletet a vállalkozások oldaláról, a hitelintézetek figyelmét is a kkv szektorra irányította, ami fokozta a versenyt az ügyfelek megszerzéséért és megtartásáért. A verseny élénkítése irányába hatott a program keretösszegének szétosztásakor az MNB által alkalmazott allokációs mechanizmus valamint a bankváltás lehetősége, aminek köszönhetően nőtt a kis- és közepes bankok, valamint a takarékszövetkezetek részesedése a kkv hitelállományon belül. Hitelkiváltáskor az ügyfelek 20 százaléka élt a bankváltás lehetőségével . Elsősorban a kis- és közepes bankok, valamint a takarékszövetkezetek ügyfelei váltottak hitelintézetet.

A maximált kamatmarzs ellenére az ügyfelekért folytatott versenynek és a garanciaszervezetek közreműködésének köszönhetően nemcsak a legjobb minősítésű vállalkozások tudtak részt venni a programban.

Az I. pillérben várakozáson felüli, 61 százalék az új hitelek aránya, ezen belül is a beruházási hitelek részesedése kiemelkedő, ami kedvezően befolyásolhatja a program gazdasági növekedésre gyakorolt hatását. A II. pillérben is főként beruházási hitelek kiváltására folyósítottak kölcsönt a hitelintézetek. A minimum 3 millió, maximum 3 milliárd forintos szerződési összegkorláton belül a kisebb összegű hitelek kerültek előtérbe, darabszám szerint a hitelek 70 százaléka 50 millió forint alatt maradt.

A pénzügyi és gazdasági válság alatt különösen a hosszabb lejáratú hitelek elérhetősége romlott. Az NHP a hitelpiac ezen működési elégtelenségét is nagymértékben korrigálta. A jegybank által szabott maximum 10 éves futamidő mellett a hitelintézetek hajlandóak voltak hosszú, átlagosan közel 7 éves lejáratú, a futamidő végéig rögzített, évi maximum 2,5 százalékos kamatozású hiteleket nyújtani.

Az NHP jelentősen csökkentette a programban részt vevő vállalkozások kamatterheit, mind az új hitelek, mind a hitelkiváltások esetében, ami javította a vállalkozások jövedelmi helyzetét.

Ezen felül a program megszüntette a II. pillérben részt vevő vállalkozások árfolyamkitettségét, ami kiszámítható gazdálkodást tesz lehetővé számukra. A vállalati devizahitel-állomány nagymértékű, fokozatos csökkenése nemzetgazdasági szinten is fontos, mivel mérséklődnek a pénzügyi stabilitási kockázatok.

A program eljutott minden ágazatba, de a mezőgazdaság, a feldolgozóipar és a kereskedelem kiugró részesedéssel rendelkezett. Az NHP csökkentette a kkv hitelek regionális koncentráltságát is. A kkv hitelállományhoz viszonyítva nagyobb arányban folyósítottak kölcsönt a hitelintézetek a Dél- és Észak-Alföld régióban tevékenykedő vállalkozások számára, míg Közép-Magyarország részesedése jelentősen kisebb lett az állományi arányhoz képest.

A program sikerére tekintettel a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 2013. szeptember 11-én a program folytatásáról döntött. Az első szakasz teljesítette azon célkitűzését, hogy fokozza a versenyt a kkv hitelpiacon, így a második szakaszban már lehetőség nyílik arra, hogy az MNB az új hitelek előtérbe helyezésével az eddiginél még nagyobb hangsúlyt fektessen a gazdasági növekedés ösztönzésére. A növekedés támogatása érdekében a program folytatása során a teljes 2000 milliárd forintos keretösszeg, illetve annak az első 500 milliárd forintos részletének 90 százaléka csak új hitelek nyújtására fordítható - szerepel az MNB közleményében.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Román állampolgár járulékfizetése

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő, jogász

Hallgatói munkadíj arányosítása

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő, jogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2021 december
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2
hirdetÉs