hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Kínai-magyar-bolgár ügylet adóalanyainak áfa- és termékdíjfizetési kötelezettsége

  • adozona.hu

Kínában gyártott terméket értékesít a kínai anyacég magyar székhelyű leányvállalata egy magyar adószámmal rendelkező bolgár cégnek. Milyen áfatartalommal állítja ki az eladó a számlát, és melyik fél kötelezettsége a környezetvédelmi termékdíj bevallása, megfizetése? Olvasói kérdésre Tüske Zsuzsanna vámszakértő válaszolt.

A kérdés részletesen így szólt: Magyar székhelyű cég (kínai anyacég leánya) mint eladó értékesítene magyar adószámmal rendelkező bolgár cégnek mint vevőnek, Kínában gyártott termékeket. A vámkezelést és importáfát egy vámjogi képviselő intézi a vevő nevében. A termék közvetlenül a vevőhöz érkezik. Az eladó és a vevő közötti számlát hogyan kell kiállítania az eladónak, milyen áfatartalommal, és ezt az eladónak kell-e jelenteni az adóhatóság felé bármilyen módon? Ebben az esetben ki lesz a környezetvédelmi termékdíj bevallására és fizetésére kötelezett fél?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Ha jól értem, akkor egy kínai-magyar-bolgár termékértékesítésről van szó, melynek keretében a terméket Kínából közvetlenül Bulgáriába szállítják, az import vámkezelés pedig a végső rendeltetési helyen, a bolgár cég vámjogi képviselője által történik.

Feltételezem, hogy a magyar cég által történő értékesítés a bolgár cég bolgár adószámára történik.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (áfatörvény) területi hatálya csak a belföldön teljesített termékértékesítésekre terjed ki. Az áfatörvény 26. §-a szerint abban az esetben, ha a terméket feladják, vagy fuvarozzák, főszabály szerint a termékértékesítés teljesítési helye az a hely, ahol a termék a fuvarozás megkezdésekor található.

Külön szabályok vonatkoznak az úgynevezett láncügyletek teljesítési helyének meghatározására. Láncügyletről akkor beszélhetünk, ha a terméket egymás után többször értékesítik oly módon, hogy azt közvetlenül a sorban első értékesítőtől a sorban utolsó beszerző nevére szóló rendeltetéssel adják fel vagy fuvarozzák el.

Az áfatörvény 27. §-a alapján egy láncügyletben csupán egyetlen értékesítés esetén állapítható meg a 26. § szerint a teljesítési hely, mégpedig arra, amelyik a fuvarozással járó ügylet, azaz amelyik értékesítésben a fuvarozás megrendelője szerepel. A láncügyletre vonatkozó szabályok szerint a fuvarozással érintett ügylet adómentes, a láncban az azt megelőző értékesítés az indulás helyén teljesített ügylet, az azt követő értékesítés pedig a rendeltetési helyen teljesített ügylet.

A kérdésből nem derül ki, hogy melyik fél szervezi a fuvart, de a továbbiakban azt feltételezem, hogy a kínai anyacég. Ebben az esetben a CN-HU cégek közötti értékesítés az indulás helyén, azaz Kínában teljesül, és feltehetően az ottani szabályok szerint is adómentes lesz, amiről a kínai fél egy, a magyar áfa hatályán kívüli számlát fog kiállítani. Mivel a termék importja nem Magyarországon teljesül, így ez az ügylet a magyar áfa hatályán kívülinek minősül.

Az ezt követő HU-BG cégek közötti értékesítés a fuvarozás befejezésének helyén, azaz Bulgáriában teljesített adóköteles ügyletnek minősül. Mivel ehhez az adóköteles ügylethez a teljesítési hely szerinti adószám szükséges, ebben az esetben a magyar cégnek elméletileg be kellene jelentkeznie adószempontból a másik uniós tagállamba.

Azonban a termékimport és a láncügylet szabályaiból adódóan a bolgár félnek kettős áfafizetési kötelezettsége keletkezne. Ennek elkerülésére csupán az áfa logikájából következtetve az európai hatóságok és a gazdálkodók ilyen esetekben többnyire elfogadott gyakorlata az, hogy az import és a láncügylet szabályok közül az import szabályok követendők, így nem kell a másik tagállamban bejelentkezni és ottani belföldi áfás számlát kiállítani, hanem áfa körön kívüli számlát kell kiállítani az ügyletről, és a bolgár cég az import vámkezelés során fizeti meg az áfát.

Mivel erre az ügyletre a bolgár adószabályok vonatkoznak, javasoljuk az ottani hatóság vagy egy adótanácsadó megkeresését abban a kérdésben, hogy a fenti jogértelmezést ők is így alkalmazzák-e.

A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény (Ktdt.) 3. §-a szerint környezetvédelmi termékdíj-kötelezettség a termékdíjköteles termék belföldi forgalomba hozatala, saját célú felhasználása vagy készletre vétele esetén keletkezik.

Mivel az értékesítésre kerülő termék nem kerül belföldre, így környezetvédelmi termékdíjfizetési kötelezettség sem merül fel utána Magyarországon.

Amennyiben nem a kínai cég szervezi a fuvarozást, és/vagy a bolgár vevő magyarországi telephelyére szállítják az árut és a magyar adószámára számláznak, az egyes ügyletek adókötelezettsége változik.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Tartós adományozás meghosszabbítása

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Értékesített lakóingatlan szerzési időpontja

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2022 november
H K Sze Cs P Sz V
31 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 1 2 3 4
hirdetÉs