Visszatartott áfa: jár a késedelmi kamat

Megosztás Tetszik

Kamatfizetési igényt érvényesíthet a magyar állammal szemben, ha korábban az áfát azért nem tudta visszaigényelni, mert a beszerzése nem volt kifizetve – értékeli blogbejegyzésében a kialakult helyzetet Sztankó Dániel, az RSM DTM adócsoport-vezetője.

Nemrég az Európai Bíróság a C‑654/13. (Delphi Hungary Autóalkatrész Gyártó Kft.) ügyben meghozta azt a végzést, amelyben úgy értelmezte a magyar, illetve az EU-szabályokat, hogy késedelmi-kamat fizetési kötelezettség áll fenn a magyar állam részéről azon vállalkozások felé, amelyek korábban – az ellenérték kifizetettsége hiányában – azért nem tudták visszaigényelni az áfát, mert azt az akkori áfa-törvény idevonatkozó rendelkezései – a közösségi jogba ütköző módon – nem tették lehetővé.

Előzmények

A 2011. évi hatályos szabályozás szerint, amennyiben a beszerzéseket terhelő áthárított adó meghaladta az értékesítések (szolgáltatások) után fizetendő adót, akkor a különbözetet csak abban az esetben lehetett visszaigényelni, ha a beszerző ténylegesen kifizette a beszerzések ellenértékét. Ha a  beszerzést a bevallás benyújtásának határidejére sem fizették ki, akkor a különbözetet a következő időszakra (időszakokra) lehetett göngyölíteni. Így a gyakorlatban előfordulhatott olyan eset, amikor a beszerző ténylegesen soha nem kapta vissza az áfát.

2011. július 28-án született ítéletében az Európai Bíróság az első Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárásban elmarasztalta a Magyar Köztársaságot. Az ítélet szerint jogsértő a magyar áfatörvény azon előírása, amely az áfa-visszaigénylés feltételeként írta elő az ellenérték tényleges pénzügyi rendezését. Az ítélet eredményeképpen az Országgyűlés később módosította az áfa-törvényt, az Európai Bíróság által sérelmezett rendelkezést hatályon kívül helyezte. Ezzel egyidejűleg lehetővé vált a korábban kifizetettség hiánya miatt „bennrekedt” áfa visszaigénylése.

Miről szól a Delphi-végzés?

A korábbi EB-ítélet hatására született áfatörvény-módosítás következtében a magyar állam visszafizette ugyan azt az áfát, amelyet jogosulatlanul (értsd az EU jogába ütköző módon) tartott vissza, de ezt késedelmesen teljesítette és a késedelmes kifizetés ellenére nem fizetett késedelmi kamatot. Az Art. 37 (6) bekezdése szerint, ha az adóhatóság a kiutalást késedelmesen teljesíti, a késedelem minden napjára a késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizet. A jelen végzésben az EB úgy határozott, hogy a késedelmi-kamat fizetési kötelezettség az adóhatóság részéről akkor is fennáll, ha a késedelem azért keletkezik, mert a magyar szabályozás, amely nem volt összhangban az irányelvi rendelkezéseivel, nem tette lehetővé az adó visszatérítését.

Mit jelent a Delphi-végzés a vállalkozások számára?

Ha a vállalkozás 2011 előtt azért nem nyújtotta be az adó-visszaigénylési kérelmet, mert az úgynevezett „kifizetettségi” feltételek nem álltak fenn, akkor kamatfizetési igényt érvényesíthet az állammal szemben a késedelem idejére. Ebben az esetben vállalkozásnak kell tudni bizonyítani, hogy amennyiben a magyar szabályozás összhangban lett volna az irányelv rendelkezéseivel, benyújtotta volna az adó-visszaigénylési kérelmet és visszakaphatta volna az áfa összegét.