Visszamenőlegesen emelik az alanyi áfamentesség határát – kérdések és buktatók

  • adozona.hu

Nagy Márton bejelentette, hogy visszamenőlegesen, 2025. január 1-jétől emelik meg az alanyi áfamentesség értékhatárát 12 millióról 18 millió forintra. Lehetséges ez egyáltalán? És mi lesz azokkal, akik tavaly átlépték a 12 milliós értékhatárt, de a 18 milliót nem? – Niveus kommentár.

Bár az adózási szabályok módosítására szigorú követelmények vonatkoznak, ezek általában az adózókra hátrányos rendelkezések bevezetése tekintetében kötik meg a jogalkotó kezét. A legfontosabb előírás a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvényben található, e szerint a fizetési kötelezettséget megállapító, fizetésre kötelezettek körét bővítő, a fizetési kötelezettség terhét növelő, a kedvezményt, mentességet megszüntető vagy korlátozó jogszabály kihirdetése és hatálybalépése között legalább 30 napnak el kell telnie.

Az adót csökkentő, adómentességet bővítő és más kedvezményeket adó rendelkezésre viszont ez a szabály nem vonatkozik, adót akár visszamenőlegesen is el lehet törölni Mivel az alanyi áfamentesség értékhatárának növelése vitathatatlanul kedvezmény-szabály, így nincs elvi, sem gyakorlati akadálya a visszamenőleges bevezetésének.

Bagdi Lajos, a Niveus partnere szerint az egyetlen technikai problémát azoknak az esete jelentheti, akik tavaly átlépték a 12 millió forintos bevételi határt, de a 18 millió forintot nem. Az általános szabályok szerint ők idén áfakötelesek, tehát minden idén kiállított számlájuk áfát kell, hogy tartalmazzon, ráadásul az értékhatár átlépését követő két évig nem is választhatnak újra alanyi áfamentességet.

Éppen ezért amikor a múltban emelték meg az alanyi áfamentesség értékhatárát, akkor gondolva az ilyen vállalkozókra, egy rendkívüli alanyi áfamentesség választási lehetőséget is biztosítottak azoknak, akik a korábbi értékhatárt átlépték, de az emeltet nem. Így 2019-ben, amikor az alanyi áfamentesség értékhatárát 12 millió forintra emelték, akkor kivételesen azok is választhattak áfamentességet, akiknek 2018-ban az árbevételük több, mint 8 millió, de kevesebb, mint 12 millió forint volt.

Kérdés, hogy ezt jelen esetben hogyan tervezik megvalósítani. Ugyanis azok, akiknek az árbevétele korábban 12-18 millió forint között volt, idén értelemszerűen áfás nyugtát vagy számlát kellett, hogy kiállítsanak. Vajon nekik is lesz lehetőségük az áfamentesség választására? És akkor ők mit csináljanak a korábban kiállított nyugtákkal, számlákkal? Az összeset módosítaniuk kell és visszakapják az áfát? Ráadásul az áfát beszedték a vevőiktől, tehát úgy lenne igazságos, ha azt vissza is kellene fizetniük. Ez nagyjából lehetetlennek tűnik.

Végső soron azt is elképzelhetőnek tartjuk, hogy valamilyen szokatlan átmeneti rendelkezéssel kezelik ezt a helyzetet. Kíváncsian várjuk a jogszabály pontos szövegének megjelenését.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldről behozott hagyaték közterhei

Juhász Tibor

okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő

Szakképzési munkaszerződés

Nagy Norbert

adószakértő

Külföldi nappali tagozatos hallgatói jogviszony

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő, jogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2025 január
H K Sze Cs P Sz V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Együttműködő partnereink