19 találat a(z) alanyi áfamentesség cimkére

Alanyi áfamentesség Kérdés

Alanyi áfamentesség határa év közben egyéni vállalkozásra váltó adószámos magánszemélynél Kérdés

Alanyi áfamentesség év közben bejelentkező természetes személyeknél Cikk

Egy természetes személy áfaalanynak az adóhatósághoz év közben történő, ismételt bejelentkezése adott esetben nem teszi lehetővé, hogy az alanyi adómentesség választása és alkalmazása során úgy járjon el, mint egy tevékenységét év közben kezdő adóalany. Az alanyi adómentesség értékhatárának számítása során figyelembe kell vennie az adott évben korábban – akár más adószám alatt – teljesített termékértékesítései, szolgáltatásnyújtásai ellenértékét – olvasható a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján közzétett 2022/8. Adózási kérdésben.

Megváltoztatható-e az alanyi áfamentességre vonatkozó döntés? Kérdés

Adószámos magánszemély: alanyi áfamentesség év közben Kérdés

Alanyi áfamentesség és tagi kivét Kérdés

Alanyi adómentességre történő átlépés Kérdés

Tisztelt Szakértő! Alanyi áfamentességre áttérő cég 5 millió Ft, áfamentesen számított készlettel kezdi az évet. E készlet beszerzésekor érvényesítette levonási jogát, mely 24% átlagos áfakulccsal számítva 1,2 millióra tehető. Az áfanyilvántartás nem tételes, többszáz cikkelemet forgalmazó boltról van szó. Igaz-e, hogy ezt az áfát be kell fizetnie, hiába alanyi mentes? Ha igen, milyen ütemezés, illetve milyen bevallási kötelezettség szerint? Kell-e azután is, amit már selejteztek áfaköteles időszakban? (Enélkül 5,25 millió lenne a készlet?) Köszönettel: Kisházi Sándor

Alanyi mentesség Kérdés

Tisztelt Szakértő! 2019-ben létrejött egyéni vállalkozó bejelentkezett az áfa alá, legkorábban csak 2021-es évre választhatja az alanyi mentességet 2020. 12. 20-áig? Válaszát köszönöm.

Présház magánszálláshelyként történő hasznosításának lehetősége Kérdés

Tisztelt Adózóna! Balatonfelvidéken lévő présházamat (mezőgazdasági területen lévő "gazdasági épület") 2 év óta rövid távú bérbadással hasznosítom a nyári szezonban magánszemélyként. Számlát is adószámos magánszemélyként adok, és a jelen rendelkezések szerint a 12 milliós áfa alanyi mentesség miatt a kiadást áfa nem terheli. Személyi jövedelemadót átalányban fizetek (szobánként évi 38 400 Ft-ot). A 239/2009 Korm. rendelet 2019. júniusi változása miatt, ha jól értelmezem, a présházbesorolás miatt ez nem tekinthető "magánszálláshelynek" így felborult az egész eddigi konstrukció, nem adhatom bérbe az évek során bevezetett és megkedveltetett házamat. Mit javasolnak megoldásként? Az önkormányzat tájékoztatása szerint vagy át kellene minősíttetni (üdülővé - amire az építésügyi szabályok szerint gyakorlatilag nincs lehetőség, mivel a terület nem üdülőövezet) vagy pedig kft.-ként (nem magánszemélyként és nem egyéni vállalkozóként) kellene bérbe adni, mivel ekkor az új módosítás szerint "egyéb szálláshelynek" minősülhet, amely bármilyen épület lehet. Kérdésem egyrészt az, hogy az eddigieket jól értelmeztem-e, másrészt pedig "megoldásként" szóba jöhet-e, ha a családon belüli kft.-nek hosszú távra bérbe adom a présházat, és így a kft. fogja rövid távon bérbe adni azt januártól kezdve? Ha ezt a megoldást választjuk, abban az esetben én mint magánszemély áfamentesen, de 15% szja-val adhatom bérbe a kft.-nek, a kft. pedig a rövid távú bérbeadást 18% áfával kell hogy számlázza (plusz társasági adó, helyi iparűzési adó)?

Szilveszterig választható három kedvező adózási mód Cikk

December 31-én három – a vállalkozásoknak jelentős adómegtakarítást eredményező – határidő jár le. Az óév utolsó napjáig lehet választani az alanyi mentességet az áfában. 2019-től négymillió forinttal, 12 millió forintra nő az áfamentesség bevételi határa, ezért több tízezer vállalkozóval bővülhet az alanyi mentesek több mint félmilliós tábora. Az év utolsó napjáig választható a kisadózók tételes adója (kata) és a kisvállalati adó (kiva), ha már január elsejétől ezen adózási módok egyike szerint kíván adózni a vállalkozó. Ehhez mindössze annyit kell tenni, hogy 2018. december 31-én éjfélig az erre vonatkozó nyilatkozatot el kell juttatni az adóhivatalnak – írja mai sajtóközleményében a Pénzügyminisztérium.

Alanyi áfamentesség választása Kérdés

Alanyi áfamentesség választásánál 2019-re vonatkozóan az átmeneti szabályok szerint, ha 2018. december 31-éig terjedő időszakban a vállalkozás ugyan elérte és/vagy meghaladta a 8 millió forint adóalapba számított bevételt, de nem érte el a jövő évre (2019-re) érvényes 12 millió forintot, akkor ismételten választhatja 2019-re is az alanyi adómentességet. A 2019. 01. 01-jétől hatályos áfatörvény kiegészül egy új, paragrafussal, ami ezt mondja: “324. § (2) Az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén az adóalany az alanyi adómentességet 2019. naptári évre abban az esetben is választhatja, ha a 191. § (3) bekezdésében rögzített időtartam még nem telt el.” Kérdésem: Ha vállalkozás 2017-ben átlépte az alanyi mentes határt, 2018-ban nem érte el és előreláthatólag 2019-ben sem fogja, az alanyi áfamentesség választásánál a 2017-re vonatkozóan is vizsgálnom kell a 12 millió forintos határ átlépést, vagy csak 2018 és 2019-re?

Alanyi áfamentesség átalakuláskor Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. a kötelező jegyzettőke-emelés miatt a bt.-vé átalakulás mellett döntött. Kérdésem az lenne, hogy az átalakulás alkalmával kérhetem-e, hogy a bt.-vé válás kezdetétől a vállalkozás alanyi áfamentes legyen? Válaszát előre is köszönöm.

Fizetővendéglátó magánszemély és egyéni vállalkozó alanyi mentesség Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély tételes átalányadózást választott a fizetővendéglátó tevékenységére, melyet a NAV törzsadatok szerint (is) magánszemélyként folytat, alanyi adómentes körben. Van egy egyéni vállalkozása is, marketing-tanácsadási területen. Erre is alanyi adómentességet választott. Az lenne a kérdésem, hogy a két tevékenységnél összességében kell nézni a 6 milliós határt, vagy tevékenységenként külön-külön elérheti azt, mivel az egyiket magánszemélyként, a másikat egyéni vállalkozóként folytatja? Ha egybe kell számolni, akkor hogyan lehet levezetni ezt az áfatörvényből? Köszönöm előre is a segítséget!

Áfakörösen beszerzett termék értékesítése alanyi adómentesként Kérdés

Cégünk jelenleg alanyi áfamentes. Évek óta az áfakörbe tartoztunk, és az EU-ból importálva számottevő raktárkészletet halmoztunk fel, amelyet a piacok beszűkülése miatt nem tudtunk értékesíteni. Forgalmunk szinte a nullára esett vissza, ezért választottuk az alanyi mentességet. Most nyílt lehetőségünk a raktárkészlet értékesítésére. Alanyi mentességünk miatt ezt csak áfamentesen tehetjük. Annak ellenére is megtehetjük ezt, hogy az árut még áfakörösként szereztük be? Vagy szükség van valamilyen korrekcióra a NAV felé? Annak idején az EU-s import miatt nem vontunk le áfát, illetve a levont és a befizetett áfaegyenleg nulla volt.

Pénztárgép előleg áfája Kérdés

Tisztelt Szakértő! 2013. évben áfaalany kft. új pénztárgép beszerzésére előleget fizetett ki, melynek az áfáját visszaigényelte. 2014-ben alanyi áfamentességet választott a cég. Ez évben kapta meg a pénztárgépet és a számlát a beszerzésről. Mivel az áfát visszaigényelte, ezért az adott előlegek között csak a nettó előleg összege szerepel. Abban szeretnék segítséget kérni, hogy hová kell könyvelnem az előleg visszaigényelt áfáját? Mivel a pénztárgép értéke a tárgyi eszközök között az áfát is tartalmazza, ezért az értékcsökkenés elszámolásakor költségként jelentkezik. Jól gondolom, hogy bevételként szükséges könyvelni? Ha igen, akkor hová? Válaszukat előre is köszönöm! Tisztelettel: Bodolai Mariann