Személygépkocsik lízingje – gyakori kérdések 2. rész: folyamat, átruházás

Megosztás Tetszik

A lízingügyletek komplexitása miatt számos kérdés érkezik az Adózóna szakértőihez, ezek mentén próbálunk segítséget nyújtani a személygépkocsira vonatkozó lízingügyletek áfakérdéseit illetően. Cikksorozatunk második részében az ügyletek folyamatában felmerült kérdésekre koncentrálunk.

A lízingügyletek folyamata kapcsán felmerülő kérdéseket két részre lehet csoportosítani: (1) egyrészt a személygépkocsi-lízingre / gépkocsihasználatra vonatkozó adólevonási joggal összefüggő, másrészt egy igen speciális konstrukcióval kapcsolatban jelentkező, (2) a lízing átadásával (cedálásával) kapcsolatos problémákra. (A lízingügylet lezárásával kapcsolatos kérdéseket majd a cikksorozat harmadik részében fogjuk megvizsgálni).

A gépkocsihasználatra vonatkozó adólevonási lehetőségek

Mielőtt a lízingbevevő adólevonási jogát boncolgatnánk, egy nagyon speciális ügyletről is érdemes szót ejteni: a határon átnyúló (XB) lízingről. Ebben a lízingügyletben külföldi lízingbeadó biztosítja a gépjárművet a hazai lízingbevevő részére.

Mivel Magyarországon a legmagasabb az áfakulcs, felmerül a kérdés, hogy lehet-e forgalmi adót spórolni a német vagy szlovák gépkocsilízing esetén. A válasz az, hogy nem: a közlekedési eszközök hosszú távú bérlete esetén akár adóalany, akár nem adóalany bérlőről beszélünk, mindenképpen a bérlőhöz (adóalany esetén annak székhelyéhez, legközvetlenebbül érintett telephelyéhez, nem adóalany esetén letelepedéséhez) kötődik a teljesítés helye, azaz, ha magyar lízingbevevőről beszélünk, mindkét esetben a magyar áfa hatálya alá tartozik az ügylet, és a tőkerész magyar áfával adózik.

Egyes nagy értékű gépkocsik esetén elterjedt az a gyakorlat is, hogy céggel együtt történik a lízingszolgáltatás. Például egy adott konstrukcióban szlovák bérbevevő céget is adnak a lízingügylethez kapcsolódva. Azzal együtt, hogy nyilván ez a típusú adótervezés már kimerítheti az adóelkerülés és eseténként a költségvetési csalás büntetőjogi tényállását is, forgalmi adózásban biztosan nem éri el a célját.

Mint ahogy fentebb is említettük, a szolgáltatás teljesítési helyét a szolgáltatást igénybe vevő cég székhelye/telephelye határozza meg. Egy székhelyszolgáltatónál bejegyzett cég székhelye viszont a legritkább esetben egyezik meg a bejegyzett székhellyel. Az adójogi letelepedés, adózási székhely, telephely adójogi fogalmak, azok nem feltétlenül egyeznek meg a cégbírósági bejegyzésben rögzített címekkel. Azaz, ha egy szlovák székhelyszolgáltatónál bejegyzett cég tényleges székhelye Magyarországon található, úgy a közlekedési eszközök bérbe/lízingbe vétele Magyarországon lesz adóköteles.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja a Cross Border Leasinghez kapcsolódóan lízingbeadói oldalról felmerülő leggyakoribb kérdéseket, továbbá, hogy milyen módszerrel lehet levonásba helyezni a lízing során áthárított áfát, valamint, hogy lehetséges-e továbbnyújtani lízinget!