adozona.hu
Számlakibocsátás elévült időszakra – áfaelszámolás
//adozona.hu/afa/Szamlakibocsatas_elevult_idoszakra_HCY08P
Számlakibocsátás elévült időszakra – áfaelszámolás
Gyakran előfordul, hogy a szerződő felek között jogvita alakul ki, melynek során a megrendelő/megbízó vitatja a vállalkozó/megbízott szerződésszerű teljesítését. A vitatott gazdasági esemény teljesítői gyakran választják azt a megoldást, hogy nem állítanak ki számlát, mivel a számla szerinti ellenérték megtérülése bizonytalan, így nem vállalják a számla kiállításával járó fizetendő általános forgalmi adó finanszírozását addig, amíg a bíróság rendezi a felek közötti jogvitát (vagy a felek egyezséget kötnek).
A jogvita folyományaként kibontakozó polgári perben a bíróság megállapíthatja, hogy a vitatott teljesítés részben vagy egészben megtörtént. A peres eljárás azonban hosszú évekig elhúzódhat, így gyakorta előfordul, hogy az ítélet által megállapított teljesítés már olyan időszakra esik, mely tekintetében az adómegállapításhoz való jog elévült. Kérdésként merülhet fel, hogy ezekben az esetekben hogyan alakul a számlakibocsátási kötelezettség, illetve a fizetendő, valamint a levonható adó elszámolása.
Fizetendő adó
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 55. § (1) bekezdése szerint az adófizetési kötelezettséget annak a ténynek a bekövetkezése keletkezteti, amellyel az adóztatandó ügylet tényállásszerűen megvalósul (a továbbiakban: teljesítés). Fontos észrevenni, hogy az adófizetési kötelezettséget nem a felek közötti jogvitát eldöntő bírósági ítélet keletkezteti, tehát nincs annak jelentősége, hogy adott esetben a korábbi szerződés szerinti teljesítést egy bírósági döntés egy későbbi időpontban deklarálja, az adófizetési kötelezettség akkor keletkezik, amikor a kérdéses gazdasági esemény tényállásszerűen megvalósult.
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL törvény (Art.) 202. § (1) bekezdése szerint továbbá az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított öt év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást, adatbejelentést, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, adatbejelentés, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni (az elévülési időt néhány körülmény meghosszabbíthatja – az Art. 203. §-a szerint –, de ezek taglalásától, mivel nincsenek szoros összefüggésben a cikk tartalmával, eltekintünk).
Olvassa el a téma kapcsán az Adózóna "Nem számlázott árengedmény: hogy kezeljük az áfa rendszerében?", valamint "Több ingatlanja van a cégnek – áfaügyek, figyelési idő, készletnyilvántartás" című írását is, illetve rendelje meg a HVG Adó 2022 különszámát kiadói kedvezménnyel! |
Az adó megállapításához való jog elévülése mind az adózó, mind az adóhatóság részére korlátozást jelent, tehát nem csak arra nincs lehetőség, hogy az adóhatóság adóellenőrzés keretében adókülönbözetet állapítson meg az adózó terhére, hanem az adózó sem nyújthat be – akár kötelezettségnövekedést eredményező – bevallást, illetve önellenőrzést az elévült időszakra.
OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, van-e lehetőség az adó megállapításához való jog elévülését követően a korábban benyújtott áfabevallások önellenőrzéssel történő módosítására, valamint, hogy milyen szabályok vonatkoznak az adólevonásra és a számlakibocsátásra!
Hozzászólások (0)