Projektelszámolás a gyakorlatban – számlázás, készletek és év végi zárás

Megosztás Tetszik

A projektelszámolás szabályait elméletben viszonylag könnyű összefoglalni. A gyakorlatban azonban a nehézséget általában nem maga a képlet okozza, hanem az, hogy a könyvelésben egyszerre találkozunk számlákkal, előlegekkel, alvállalkozói teljesítésekkel, raktáron vagy építési területen lévő anyagokkal és egy műszakilag csak részben elkészült projekttel. Év végén ezekből kell egyetlen koherens számviteli képet kialakítani.

Vegyünk egy teljes példát! Egy társaság egy megrendelő részére egyedi gyártócsarnokot épít. A szerződéses ellenérték 500 millió forint. A projekt várható közvetlen költsége a legfrissebb kalkuláció szerint 400 millió forint. A szerződés és a műszaki tartalom alapján a projekt megfelel a szerződés elszámolási egysége feltételeinek.

December 31-éig 160 millió forint olyan költség merült fel, amely a teljesítési fok számításánál figyelembe vehető. Feltételezzük, hogy a társaság számviteli politikája alapján a költségalapú módszer megfelelően tükrözi a tényleges teljesítést. A teljesítési fok így 40 százalék.

A projektből december 31-éig 200 millió forint árbevételt kell kumuláltan kimutatni, mert az 500 millió forintos szerződéses ellenérték 40 százaléka ennyi. A számlázás azonban ennél egészen más képet mutathat.

Mi történik, ha kevesebbet számláztunk?

Tegyük fel, hogy a szerződés szerint az első mérföldkő elérésekor a vállalkozó 100 millió forintos részszámlát állíthatott ki! December végéig más számlázás nem történt.

A könyvelésben tehát a projektből 100 millió forint számlázott árbevétel szerepel, miközben a számviteli teljesítés alapján 200 millió forintnak kellene megjelennie.

A különbség 100 millió forint.

A számviteli törvény 32. § (8) bekezdése és 72. § (4a) bekezdése alapján ezt az összeget az árbevétel növelésével aktív időbeli elhatárolásként kell kimutatni. A gazdasági eredmény így azt tükrözi, hogy a társaság a projekt 40 százalékát már teljesítette, függetlenül attól, hogy a szerződés alapján ennek csak egy részéről állíthatott ki számlát. Ez az egyik olyan pont, ahol a projektszámvitel jelentősen eltér a klasszikus számlaalapú gondolkodástól.

A projektvezető azt látja, hogy 100 millió forintot számláztak.

A számvitel viszont azt mondja, hogy a tárgyévi gazdasági teljesítés ennél nagyobb.

OLVASSA TOVÁBB! Erről szól még a cikk:

• mi történik, ha túl sokat számláztunk,

• a részszámla és az előleg nem ugyanaz,

• a felmerült költség sem mindig teljesített projektmunka,

• az alvállalkozói számla időzítése,

• a teljesítési fok nem automatikusan költséghányad.