Belterületi ingatlanon történő építkezés esetén mikor kell közútkezelői hozzájárulás? – Kúriai döntés

Megosztás Tetszik

A külterületi főút 100 m védőtávolságán belüli építkezéshez közútkezelői hozzájárulás szükséges, függetlenül attól, hogy a tervezett építkezéssel érintett ingatlan belterületen fekszik – mondta ki a Kúria.

A Kúria Kfv.V.37.335/2025/9. számú határozata a következőket tartalmazza:

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

A felperes a tulajdonában álló belterület, /9. helyrajzi számú ingatlanon fennálló csarnoképület bővítését tervezte. Tervei szerint a bővítés a Sz. külterület, /7. helyrajzi számú, a főút bal oldalán, Sz. lakott területén kívül, egy csomópont közelében, a perbeli kilométerszelvényeivel párhuzamosan valósulna meg. Az ingatlan részben a főút 100 m-es védőtávolságán belül helyezkedik el, a meglévő épületek a főút tengelyétől számított 50 m távolságon kívül találhatók. A tervezett épületbővítés a 100 m-es védőtávolságába nyúlik be. A perbeli ingatlan és a főút között, utóbbival párhuzamosan fut az önkormányzati út.

A felperes a tervezett beruházás megvalósításához közútkezelői hozzájárulást kért. A közútkezelő a hozzájárulást megtagadta. A felperes erre tekintettel kérelemmel fordult az alpereshez annak megállapítása iránt, hogy a tervezett beruházás megvalósításához a főút kezelőjének hozzájárulására nincs szükség. Az alperes a határozatával a felperes kérelmét elutasította és a nemleges közútkezelői hozzájárulást helybenhagyta. Indokolása szerint a főút tengelyétől számított 100 m-en belül tervezett beruházást illetően szükséges követelmény a közútkezelői hozzájárulás. Akkor is szükséges a közútkezelői hozzájárulás, ha adott ingatlan és főút között önkormányzati tulajdonban lévő út helyezkedik el.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

A felperes keresetlevelében az alperes határozatának megváltoztatását és annak megállapítását kérte, hogy a tárgyi ingatlanán álló épület bővítése nem igényli a főút közútkezelőjének hozzájárulását. Előadta, hogy mivel az ingatlana belterületen fekszik, kizárólag akkor lenne szükséges az általa tervezett beruházáshoz a közútkezelő hozzájárulása, amennyiben a főút az ingatlana mellett helyezkedne el.

Az alperes a védiratában a kereset elutasítását kérte a határozatában foglalt indokok alapján.

A jogerős ítélet

Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a keresetet elutasította. Mivel a főút perben érintett szakasza lakott területen kívül fekszik, a csarnokbővítéssel érintett ingatlan belterületi fekvése ellenére közútkezelői hozzájárulás szükséges a felperes által megvalósítani kívánt bővítéshez

A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem

A jogerős ítélet ellen a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel, amelyben elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára történő utasítását, másodlagosan a jogerős ítélet megváltoztatását kérte az alperesi határozat megsemmisítése és az alperes új eljárásra kötelezése mellett. 
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.

A Kúria döntése és jogi indokai

A felülvizsgálati kérelem az ügy érdemét illetően alaptalan. 
A közút kezelőjének hozzájárulása szükséges:
a) külterületen a közút tengelyétől számított ötven méteren, autópálya, autóút és főútvonal esetén száz méteren belül építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, kő, kavics, agyag, homok és egyéb ásványi nyersanyag kitermeléséhez, valamint a közút területének határától számított tíz méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához, valamint
b) belterületen – a közút mellett – ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, továbbá egyéb szolgáltatási célú építmény építéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, valamint a településrendezési tervben szereplő közlekedési és közműterületen belül nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, továbbá a közút területének határától számított két méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához,
c) amennyiben az elhelyezendő létesítmény dőlési távolsága a közút határát keresztezi.

A felek között vita abban volt, hogy a „külterületen” és „belterületen” kitétel magára a közútra vagy a korlátozás alá eső ingatlanra vonatkoztatandó-e. A Kúria megállapítása szerint a kül- vagy belterületi jelleg (fekvés) nem a korlátozás alá eső ingatlanra, hanem a közútra vonatkoztatandó. A belterületi és külterületi minőség egy ingatlan településen belüli fekvésének jellemzője, amely jelen üggyel érintett útügyi hatósági ügytől eltérő, településszabályozási hatósági döntés folytán kerül meghatározásra, illetve ennek eredményeként módosítható. A jelen ügy tárgya az utak védelme, ezen belül a közutak melletti védőtávolság biztosításának kérdése. A főút érintett szakasza külterületi ingatlan, a külterületi főút védőtávolságának biztosítása érdekében a főút tengelyétől számított 100 méteren belül kizárólag a közútkezelő hozzájárulásával végezhető építési, építmény bővítési munka.

A Kúria kiemeli, hogy „a közút lakott területen kívüli szakasza esetében a külterületre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni” – szintén a közútra vonatkoztatja annak belterületi minőségét, ugyanis e szabály szempontjából csak a belterületként nyilvántartott útnak lehet lakott területen kívüli szakasza.

A Kúria megállapította, hogy a jogerős ítélet az ügy érdemében hozott döntését tekintve jogszerű volt, ezért a Kúria a jogerős ítéletet az indokolás módosításával hatályában fenntartotta – olvasható a Kúriai döntések 2026. évi 8. számában a kuria-birosag.hu-n.