Projekt vagy készlet? A befejezetlen termelés és a projektelszámolás elhatárolása

Megosztás Tetszik

Egy több hónapon vagy akár több üzleti éven keresztül tartó munka év végi elszámolásánál első látásra kézenfekvőnek tűnhet, hogy a még el nem készült terméket vagy szolgáltatást befejezetlen termelésként mutassuk ki. Sokáig valóban ez volt az egyik meghatározó számviteli megközelítés. A projektek elszámolására vonatkozó szabályok 2020. évi változásával azonban bizonyos szerződések esetében alapvetően más logika érvényesül.

A különbség jelentős. Az egyik esetben a fordulónapig felmerült közvetlen költségek készletként maradnak a mérlegben, árbevétel pedig még nem vagy csak a már teljesített részek után jelenik meg.

A másik esetben ugyanaz a fizikailag befejezetlen munka már teljesített projektnek minősülhet olyan mértékben, amilyen arányban a vállalkozó a szerződés teljesítésével előrehaladt. Ilyenkor a teljesítési fokhoz igazodó árbevételt kell kimutatni akkor is, ha azt még nem számlázták ki.

A projektszámvitel egyik legfontosabb kérdése ezért nem az, hogy mennyi költség merült fel. Elsőként azt kell eldönteni, hogy az adott szerződésre egyáltalán alkalmazni kell-e a szerződés elszámolási egységére vonatkozó szabályokat.

A projekt számviteli értelemben nem egyszerűen hosszú munka

A számviteli törvény 3. § (4) bekezdés 11. pontja határozza meg a szerződés elszámolási egységének fogalmát. Ennek egyik tipikus esete a megrendelővel kötött olyan szerződés egésze, amely a megrendelő által meghatározott jellemzőkkel rendelkező termék vagy szolgáltatás létrehozására és értékesítésére irányul. A törvény azt is lehetővé teszi, hogy bizonyos feltételekkel több szerződés egyetlen elszámolási egységet alkosson, ha azokat egy csomagban tárgyalták, egymással szorosan összefüggenek, és valójában egy közös nyereséghányaddal rendelkező projekt részeit képezik.

OLVASSA TOVÁBB! Erről szól még a cikk:

• a készültségi fok és a teljesítési fok nem ugyanaz;

• mi történik a befejezetlen termeléssel;

• ugyanaz a gép két különböző mérlegben;

• a számlázás nem dönti el az árbevételt;

• a szabályozás háttere.