hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Ilyen feltételekkel vállalható át a számlakibocsátási kötelezettség

  • Kelemen László – Lunczer Katalin

Milyen feltételekkel vállalható át a számlakibocsátási kötelezettség? Önszámlázással, más helyetti számlázással kapcsolatos szabályokról szóló, háromrészes cikksorozatunk első része ezt a kérdést járja körbe. A következő két rész elemzi, hogy melyik ország számlázási szabályai alkalmazandók a számla kiállítására a határon átnyúló ügyletek önszámlázása esetén, illetve hogyan teljesíthető az online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség a határon átnyúló ügyletek önszámlázása esetén.

Bevezető

A meghatalmazottként történő számlakiállítás tapasztalataink szerint számos problémát vet fel. Az adózók körében gyakran nem egyértelmű, hogy milyen esetekben beszélünk meghatalmazottként történő számlakiállításról, mikor szükséges a számlakiállítási kötelezettség átvállalására vonatkozóan megállapodást kötni, illetve milyen egyéb jogszabályi kötelezettségek vonatkoznak a más adóalany nevében történő számlakiállításra.

Tovább bonyolítja a helyzetet, ha nemzetközi ügyletekhez kapcsolódóan kerül sor a számlakiállítási kötelezettség átvállalására, mivel sok esetben már annak megállapítása is nehézségekbe ütközik, hogy melyik ország számlázási szabályai alkalmazandók a számla kiállítására. Amennyiben az ügyletre a magyar számlázási szabályok alkalmazandók, további gyakorlati problémákat vet fel, hogy az online számlaadat-szolgáltatási kötelezettséget miként teljesítheti a számla kiállítására eredetileg kötelezett adóalany, különösen azon esetekben, amikor a számla kiállítására kötelezett fél külföldi adóalany és a magyar jogszabályi rendelkezések alkalmazása éppen az önszámlázás miatt merül fel.

Olvassa el az Adózóna „A fordított adózás Magyarországon”, „Számlák az irattárban – megőrzési idő, selejtezés” és „Számlakibocsátásra irányadó szabályok áfaregisztrált adóalanyok által teljesített ügyletek esetén” című írását!

Az online számlázóprogramok és a digitális könyvelési megoldások terjedésével a könyvelők hozzáféréssel rendelkeznek a számlák adataihoz, azokat letölthetik, importálhatják a könyvelőprogramba. Az online könyvelés terjedése során gyakran összemosódnak a vállalkozást és a könyvelőt terhelő kötelezettségek. Az online számlázóprogram különböző jogosultságokat biztosít a felhasználóknak, így a megbízott könyvelőiroda vagy akár a kapcsolt vállalkozás, leányvállalat munkavállalója jogosultságot szerezhet a számlák kiállítására, ezen jogosultságok biztosítása azonban az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: áfatörvény) rendelkezéseinek nem feltétlenül felel meg. Amennyiben a számlát az adóalanytól eltérő személy állítja ki, vizsgálandó, hogy a számlakibocsátási kötelezettség átvállalására vonatkozó jogszabályi feltételek maradéktalanul teljesülnek-e.

További kérdéseket vet fel, ha a számlát az adóalany külföldi partnere állítja ki. Ilyen eset fordulhat elő például vevői önszámlázás esetén vagy esetleg (pl. indiai) számlázóközpontokban történő számlakibocsátás esetén. Ilyen eset merülhet fel akkor is, ha a külföldi partnerünk az általunk kiállított számla adóalapját egy általa kiállított számlával kívánja utólag módosítani, pl. a német vevő az általunk teljesített ügylethez kapcsolódóan „Gutschrift”- et állít ki. (Bár a köznyelv szerint a Gutschrift szó jóváírást jelent, a német áfatörvény és a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv (héa-irányelv) meghatározása szerint a Gutschrift a vevő, illetve szolgáltatás igénybevevője által kiállított számla [önszámlázással kiállított számla]).

A fenti esetben először azt kell megállapítanunk, hogy melyik ország szabályai alkalmazandók a számlakiállítási kötelezettségre. Amennyiben a magyar számlakiállítási kötelezettség alkalmazandó, vizsgálni kell, hogy a külföldi partner által kiállított számla, valamint a számlakibocsátási kötelezettség átvállalásáról szóló megállapodás maradéktalanul megfelel-e a magyar jogszabályi rendelkezéseknek, továbbá, hogy keletkezik-e online számlaadat- szolgáltatási kötelezettség az ügylethez kapcsolódóan, és azt a külföldi partner számlázóprogramja képes-e teljesíteni.

Cikksorozatunkban az alábbi kérdésekkel foglalkozunk:

I. Milyen feltételekkel vállalható át a számlakibocsátási kötelezettség?
II. Melyik ország számlázási szabályai alkalmazandók a számla kiállítására a határon átnyúló ügyletek önszámlázása esetén?
III. Hogyan teljesíthető az online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség a határon átnyúló ügyletek önszámlázása esetén?

Olvassa tovább cikkünket, hogy megtudja milyen feltételekkel vállalható át a számlakibocsátási kötelezettség, milyen jogszabályi kötelezettségeknek kell ehhez megfelelni a feleknek!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST / VIDEÓAJÁNLÓ

Kérdések és válaszok

Szemüveg

Szipszer Tamás

adószakértő

Katás bt. kiszámlázhat-e ügyvezetést?

Szipszer Tamás

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2022 május
H K Sze Cs P Sz V
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5
hirdetÉs