hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Ilyen feltételekkel vállalható át a számlakibocsátási kötelezettség

  • Kelemen László – Lunczer Katalin

Milyen feltételekkel vállalható át a számlakibocsátási kötelezettség? Önszámlázással, más helyetti számlázással kapcsolatos szabályokról szóló, háromrészes cikksorozatunk első része ezt a kérdést járja körbe. A következő két rész elemzi, hogy melyik ország számlázási szabályai alkalmazandók a számla kiállítására a határon átnyúló ügyletek önszámlázása esetén, illetve hogyan teljesíthető az online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség a határon átnyúló ügyletek önszámlázása esetén.

Bevezető

A meghatalmazottként történő számlakiállítás tapasztalataink szerint számos problémát vet fel. Az adózók körében gyakran nem egyértelmű, hogy milyen esetekben beszélünk meghatalmazottként történő számlakiállításról, mikor szükséges a számlakiállítási kötelezettség átvállalására vonatkozóan megállapodást kötni, illetve milyen egyéb jogszabályi kötelezettségek vonatkoznak a más adóalany nevében történő számlakiállításra.

Tovább bonyolítja a helyzetet, ha nemzetközi ügyletekhez kapcsolódóan kerül sor a számlakiállítási kötelezettség átvállalására, mivel sok esetben már annak megállapítása is nehézségekbe ütközik, hogy melyik ország számlázási szabályai alkalmazandók a számla kiállítására. Amennyiben az ügyletre a magyar számlázási szabályok alkalmazandók, további gyakorlati problémákat vet fel, hogy az online számlaadat-szolgáltatási kötelezettséget miként teljesítheti a számla kiállítására eredetileg kötelezett adóalany, különösen azon esetekben, amikor a számla kiállítására kötelezett fél külföldi adóalany és a magyar jogszabályi rendelkezések alkalmazása éppen az önszámlázás miatt merül fel.

Olvassa el az Adózóna „A fordított adózás Magyarországon”, „Számlák az irattárban – megőrzési idő, selejtezés” és „Számlakibocsátásra irányadó szabályok áfaregisztrált adóalanyok által teljesített ügyletek esetén” című írását!

Az online számlázóprogramok és a digitális könyvelési megoldások terjedésével a könyvelők hozzáféréssel rendelkeznek a számlák adataihoz, azokat letölthetik, importálhatják a könyvelőprogramba. Az online könyvelés terjedése során gyakran összemosódnak a vállalkozást és a könyvelőt terhelő kötelezettségek. Az online számlázóprogram különböző jogosultságokat biztosít a felhasználóknak, így a megbízott könyvelőiroda vagy akár a kapcsolt vállalkozás, leányvállalat munkavállalója jogosultságot szerezhet a számlák kiállítására, ezen jogosultságok biztosítása azonban az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: áfatörvény) rendelkezéseinek nem feltétlenül felel meg. Amennyiben a számlát az adóalanytól eltérő személy állítja ki, vizsgálandó, hogy a számlakibocsátási kötelezettség átvállalására vonatkozó jogszabályi feltételek maradéktalanul teljesülnek-e.

További kérdéseket vet fel, ha a számlát az adóalany külföldi partnere állítja ki. Ilyen eset fordulhat elő például vevői önszámlázás esetén vagy esetleg (pl. indiai) számlázóközpontokban történő számlakibocsátás esetén. Ilyen eset merülhet fel akkor is, ha a külföldi partnerünk az általunk kiállított számla adóalapját egy általa kiállított számlával kívánja utólag módosítani, pl. a német vevő az általunk teljesített ügylethez kapcsolódóan „Gutschrift”- et állít ki. (Bár a köznyelv szerint a Gutschrift szó jóváírást jelent, a német áfatörvény és a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv (héa-irányelv) meghatározása szerint a Gutschrift a vevő, illetve szolgáltatás igénybevevője által kiállított számla [önszámlázással kiállított számla]).

A fenti esetben először azt kell megállapítanunk, hogy melyik ország szabályai alkalmazandók a számlakiállítási kötelezettségre. Amennyiben a magyar számlakiállítási kötelezettség alkalmazandó, vizsgálni kell, hogy a külföldi partner által kiállított számla, valamint a számlakibocsátási kötelezettség átvállalásáról szóló megállapodás maradéktalanul megfelel-e a magyar jogszabályi rendelkezéseknek, továbbá, hogy keletkezik-e online számlaadat- szolgáltatási kötelezettség az ügylethez kapcsolódóan, és azt a külföldi partner számlázóprogramja képes-e teljesíteni.

Cikksorozatunkban az alábbi kérdésekkel foglalkozunk:

I. Milyen feltételekkel vállalható át a számlakibocsátási kötelezettség?
II. Melyik ország számlázási szabályai alkalmazandók a számla kiállítására a határon átnyúló ügyletek önszámlázása esetén?
III. Hogyan teljesíthető az online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség a határon átnyúló ügyletek önszámlázása esetén?

Olvassa tovább cikkünket, hogy megtudja milyen feltételekkel vállalható át a számlakibocsátási kötelezettség, milyen jogszabályi kötelezettségeknek kell ehhez megfelelni a feleknek!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Temetési segély

Dr. Császár Zoltán

adótanácsadó, jogász

Nyílt végű lízing áfa, számvitel

Nagy Norbert

adószakértő

Számlázás borravaló esetén

Nagy Norbert

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 október
H K Sze Cs P Sz V
30 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3

Együttműködő partnereink