hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Számlák az irattárban – megőrzési idő, selejtezés

  • Sinka Júlia, adószakértő, mérlegképes könyvelő

Mennyi ideig kell megőrizni a céges iratokat, bizonylatokat? Mit kell papír alapon tárolni és mit elektronikus formában? Mi a teendő akkor, ha a különböző jogszabályok mást írnak elő?

Még javában tart a nyár, de azért nem árt felkészülni az év végi „rendezkedésre” is, a leltározással együtt esedékes selejtezésre, amibe a szükségtelenné vált iratok is beletartoznak.

Az iratok megőrzését illetően a legfontosabb kérdések egyike, hogy meddig, mennyi ideig kell egyáltalán „megtűrni” azokat a cég irodájában, irattárában.

A válasz kicsit bonyolultabb, mint azt először gondolnánk, általában nem elég csupán egy dátumot meghatározni erre. Az iratok megőrzésére, tárolására és selejtezésére vonatkozó rendelkezések ugyanis több jogszabályban is helyet kaptak, ráadásul az elektronikus iratkezelés, az elektronikus archiválás is egyre inkább része a vállalkozások gyakorlatának. Ez pedig ráirányítja a figyelmet az eredeti bizonylatok megfelelő kezelésének problémáira is.

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) szerint a bizonylatokat az adó-megállapításhoz való jog elévüléséig kell megőrizni. Ez alapesetben azt jelenti, hogy a bevallás, bejelentés beadási vagy az adó fizetési határideje évének utolsó napjától számított ötödik év utolsó napjáig kell a dokumentumokat megőrizni.

Bizonyos, a törvényben rögzítettek szerinti esetekben azonban az elévülési időszak és ezáltal a megőrzési időszak meghosszabbodhat. Az adózó javára mutatkozó önellenőrzés pedig – időt adva az adóhatóságnak az esetleges ellenőrzés lefolytatására – meg is szakítja az elévülést (Art. 202–205. §).

Ezzel szemben, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) alapján az üzleti évről készített beszámolót, üzleti jelentést és ezeket alátámasztó dokumentumokat nyolc évig kell megőrizni (169. §).

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, milyen jogszabályok írnak még elő és milyen megőrzési időt, valamint, hogy mi a teendő akkor, ha egy irat tekintetében több szabály eltérő megőrzési időket ír elő!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Fordított áfa ingatlanhoz kapcsolódó beszerzés során

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Csoportos személyszállítás - visszaigényelhető áfa

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

5 százalékos áfa, ha egyéni vállalkozó az építtető

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 május
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Együttműködő partnereink