Számlázási szabályok határon átnyúló ügyletek és azok önszámlázása esetén Cikk
A meghatalmazottként történő számlakiállítás tapasztalataink szerint számos problémát vet fel. Három részből álló cikksorozatunkban ezen kérdésekkel foglalkozunk.
A meghatalmazottként történő számlakiállítás tapasztalataink szerint számos problémát vet fel. Három részből álló cikksorozatunkban ezen kérdésekkel foglalkozunk.
Milyen feltételekkel vállalható át a számlakibocsátási kötelezettség? Önszámlázással, más helyetti számlázással kapcsolatos szabályokról szóló, háromrészes cikksorozatunk első része ezt a kérdést járja körbe. A következő két rész elemzi, hogy melyik ország számlázási szabályai alkalmazandók a számla kiállítására a határon átnyúló ügyletek önszámlázása esetén, illetve hogyan teljesíthető az online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség a határon átnyúló ügyletek önszámlázása esetén.
Az Európai Unión belüli, adózás területén megvalósuló együttműködés eredményeképp 2018-ban lépett hatályba az az irányelvi módosítás (DAC 6), amely adatszolgáltatási kötelezettség elé állítja az adótanácsadókat, könyvvizsgálókat, közreműködőket, valamint magukat az adózókat az agresszívnek ítélt, határon átnyúló adótervezési megoldásokkal kapcsolatban.
A napokban járt le a határon átnyúló adózási konstrukcióban érintett feleknek az első úgynevezett DAC-6-os adatszolgáltatási kötelezettsége. Ezzel egyidejűleg – még utolsó pillanatban – a Pénzügyminisztérium is közzétett egy tájékoztatót az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésével kapcsolatos egyes kérdésekről.
Hatályba lépett ma a határon átnyúló euróügyletekre vonatkozó uniós jogszabály, amelynek révén az euróövezeten kívüli tagállamokban a fogyasztók és vállalkozások számára alacsonyabb lesz az euróban teljesített fizetések díja – közölte az Európai Bizottság.
Nem mindig egyértelmű, milyen szempontok szerint kell eljárni a határon átnyúló ügyletekben, de a számlakezelés is tartogathat meglepetéseket, sőt még a látszólag egyszerű adónemeket is megbonyolíthatja az áfa. Legújabb kiadványunk abban segít Önnek, hogy a leggyakoribb félreértésre okot adó speciális eseteket áttekintve magabiztosan tudja alkalmazni a jogszabály előírásait.
Tisztelt szakértő! Egy magyar cég (A) ipari nagyberendezések értékesítésével foglalkozik. A megkötött szerződések alapján EU-ban honos cég (B) szállít (értékesít) magyar vásárlóinak, a szerződést kötő (A) cég az üzlet után jutalékot kap. Olyan szerződésről van szó, amelyben a szállítandó berendezés részeként egy viszonylag kisebb berendezést (A) cég megrendelésére magyar cég állít elő, amelyet (A) cég számláz (B) cég részére, de a berendezést a gyártó közvetlenül a beruházás magyarországi helyszínére szállítja (vagyis az áru nem lép át határt). A kérdés az, hogy ebben az esetben megvalósul-e a határon túli értékesítés és (A) cég számlázhat-e (B) cég részére áfamentesen? Ha igen, ezt hogyan lehet intézni úgy, hogy az ekáerrendszerbe is illeszkedjen? Feltehetőleg áfaokokból nem kell a berendezést fölöslegesen a határon oda-vissza utaztatni, mert (B) cég nem kíván magyar áfás számlát befogadni.
Meghosszabbított határidővel, 2014. év végéig lehet teszt jelleggel kérni a határon átnyúló ügyletek áfakezelésére vonatkozó állásfoglalást. Az új jogintézmény segítséget nyújthat a vállalkozásoknak azokban az esetekben, amikor a határon átnyúló tranzakciók áfakezelése bizonytalan vagy kérdéseket vet fel.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől