Kötelező pénztárgép, szeptember 30-ától ismét bővül a kör

Megosztás Tetszik

Mi a teendő, ha ugyanaz a személy egyik tevékenységénél köteles online pénztárgép használatával eleget tenni nyugtaadási kötelezettségének, a másiknál viszont nem? Olvasónk kérdésére Szolnoki Béla adószakértő, könyvvizsgáló válaszol.

Olvasónk így összegzi helyzetét: jelenleg szüneteltetem a kozmetikai szolgáltatásomat. A masszírozás miatt az online pénztárgép engem is érintene. A szünetelés időszakában kell bármit intézkednem ez ügyben? Vagy csak a vállalkozás újraindításakor? A másik kérdésem, hogy ha a masszírozás miatt online pénztárgépet kell használnom, abba a kozmetikai tevékenység bevételeit is be kell majd ütnöm, vagy külön kell kezelnem a két tevékenységet?

Adószakértőnk válasza

Kérdése két fontos, tulajdonképpen egymástól elkülönülő részből áll. Egyrészt az adott tevékenység aktív végzésekor kell-e pénztárgépet működtetni, másrészt mi történik, ha szünetelteti a tevékenységét?

A 48/2013. (XI.15.) NGM-rendelet 1. számú melléklete sorolja fel azon tevékenységeket, amelyek folytatása esetén a vállalkozó csak online pénztárgép használatával tehet eleget nyugtaadási kötelezettségének, feltéve, hogy ennek feltételei egyébként az áfatörvény alapján fennállnak. Ezek közt szerepel szeptember 30-ától a TEÁOR 9604 – Fizikai közérzetet javító szolgáltatás. Ebbe a szakágazatba tartozik: a törökfürdők, szaunák és gőzfürdők, szoláriumok, gyógyfürdők, fogyasztó- és karcsúsítószalonok, masszázsszalonok stb. tevékenysége.

A hivatkozott mellékletben viszont nem szerepel a TEÁOR 9602 – Fodrászat, szépségápolás. Ebbe a szakágazatba tartozik: a haj mosása, vágása, berakása, szárítása, festése, színezése, hullámosítása, egyenesítése és hasonló kezelése, férfiak, nők és gyerekek részére, a borotválás, szakáll vágása, a kozmetikai kezelés, arcmasszázs, manikűr, pedikűr, arckikészítés, sminkelés, testfestés stb.

Tehát, ha kozmetikai szolgáltatást nyújt, az nem tartozik a pénztárgépes felsorolásba, míg a masszírozás igen.

Csak a pénztárgépre köteles tevékenység esetén köteles azt használni, azonban nem zárja ki azt sem semmi, hogy egyéb esetekben is használja a pénztárgépet.

A nempénztárgép-köteles tevékenységeknél egyébként kézi nyugtát is lehet adni. Ugyanakkor megjegyzendő, hogy egyszerre több rendszer fenntartása egyes esetekben nehezebben kezelhető.

A nyilvántartás, könyvelés formája a vállalkozás formájától függ.

A másik kérdés, ha az egyébként pénztárgépet használó vállalkozás működési körülményei megváltoznak. Az üzemeltető az erre rendszeresített nyomtatványon köteles bejelenteni az állami adóhatóságnak a pénztárgép használatának 30 napot meghaladó szüneteltetését, a szüneteltetés megkezdésétől számított 45 napon belül. Ez után a pénztárgép csak azt követően használható újra, ha az üzemeltető az erre rendszeresített nyomtatványon újra bejelenti az állami adóhatóságnak a használat folytatását.

A pénztárgéprendelet szeptember 30-ától módosuló változásairól itt olvashat!