Holdingok típusai és áfalevonási joguk

Megosztás Tetszik

A gyakorlatban sokszor problémát jelent annak eldöntése, hogy a vagyonkezeléssel foglalkozó holdingtársaságok adóalanynak tekinthetők-e, illetve jogosultak-e általános forgalmi adó levonására. Tekintettel arra, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) nincs még elérhető iránymutatása a holdingok áfalevonási jogának gyakorlásával kapcsolatban, a vonatkozó Európai Bírósági ítéletek mutathatnak irányt a holdingoknál felmerülő költségek áfavonzatának levonásba helyezésére vonatkozóan.

Holdingok típusai

A holdingok tipikusan vagyonkezelő társaságok, amelyek a tulajdonukban álló gazdasági szervezetek csoportja fölött többnyire irányító és ellenőrző tevékenységet végeznek, oly módon, hogy leányvállalataik részvényeinek, üzletrészeinek ellenőrzésre jogot biztosító többségét birtokolják. Alapvetően a holding társaságok legfőbb tevékenysége a részvények szerzése, más vállalatok részvényeinek birtoklása, illetve adóköteles menedzsmentszolgáltatások nyújtása e vállalkozások számára.

Háromfajta holdingot különböztethetünk meg:

» passzív holding,

» aktív holding,

» vegyes holding.

A passzív holdingok azok a társaságok, melyek kizárólagos célja részvények szerzése és megtartása, illetve bizonyos esetekben az értékesítése. Áfa-szempontból ez a tevékenység nem minősül gazdasági tevékenységnek, és nem jogosít áfalevonásra.

Az e témával kapcsolatban legrégebben született jogeset a Polysar-eset (C-60/90.), amelyben az Európai Bíróság megállapította, hogy pusztán más társaságok részesedéseinek megszerzése, illetve tartása nem tekinthető adóköteles tevékenységnek a hozzáadottérték-adózás rendszerében, a csupán e tevékenységeket folytató személyek tehát nem minősülnek adóalanynak.

A Bíróság AB SKF-ügyben (C-29/08.) hozott ítéletében már a részesedések értékesítéséről is szól, miszerint a részvények egyszerű vásárlása, birtoklása vagy eladása önmagában nem minősül a hatodik irányelv értelmében vett gazdasági tevékenységnek, mivel az esetleges osztalék mint a részesedés eredménye pusztán a dolog feletti tulajdonjog következménye és nem az irányelv szerinti bármely gazdasági tevékenységért járó ellenszolgáltatás.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, mit mondott ki a Bíróság a Kretztechnik AG (C-465/03.) és a C&D Foods (C-502/17.) ügyben, valamint, hogy melyek az aktív, illetve a vegyes holdingok jellemzői!