Kapcsolt vállalkozási viszony egy családi holding kft.-nél Kérdés
Tisztelt Szakértő! TényállásEgy magyar családi holding kft.
Tisztelt Szakértő! TényállásEgy magyar családi holding kft.
Holdingstruktúrában a holdingcég saját tőkéje meghaladja az 500 millió forintot, ezért rejtett tartalékot kell számolni. A holding mérlegében a leányvállalati részesedések szerepelnek, az ingatlanok a struktúra alján lévő cégekben vannak. A leányvállalati részesedések piaci értékét mi alapján kell meghatározni? A leánycég saját tőkéje alapján, a vagyonadóról szóló törvényjavaslat 1. számú melléklete szerinti vagyonérték meghatározásánál a 2026. 12. 31-ei saját tőke értékéből kell kiindulni? – kérdezte olvasónk. Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.
A vagyonadóról szóló törvényjavaslat benyújtása óta sok vagyonos család és tanácsadóik csapata próbál gyors megoldást találni arra, hogyan lehetne a december 31-ei fordulónapra csökkenteni a várható adóalapot. Decemberben azonban nemcsak egy új adónemet vezetnek be, a T/927. számon a parlament előtt lévő törvényjavaslat szerint az adóelkerülés megítélésének szabályai is alapjaiban megváltoznának.
A napokban kihirdetett C-203/25. számú Neo Group ítéletben (ECLI:EU:C:2026:863) az Európai Unió Bírósága (EUB) jelentősen kiszélesítette a tagállami adóhatóságok mozgásterét az anya- és leányvállalatokról szóló irányelv (PSD) visszaélésellenes szabályainak alkalmazásában. A döntés lényegében arról szól, hogy nemzetközi struktúrák esetén az adóhatóságnak mikor van lehetősége túltekinteni a láncban szereplő egyes társaságokon, és akár tisztán uniós, PSD által védett kontextusban is forrásadót kivetni – olvasható az EY közleményében.
Írásunkban példák segítségével, közérthető formában mutatjuk be a vagyonadóról szóló törvény tervezetét. Mivel egy tervezetről beszélünk, amely a jogalkotás során még számos pontján változhat, nem törekedhettünk teljességre, és biztos „tippeket” sem szeretnénk adni, csupán a jobb megértést kívánjuk szolgálni. Számtalan más élethelyzet is adódhat – itt a vélhetően leggyakrabban előforduló eseteket elemezzük.
A vagyonadóról szóló törvényjavaslat az egymilliárd forintot meghaladó nettó vagyont vonja be – évente egyszer adóztatva – a közteherviselésbe. Állományi adó, azaz a vagyon meglétéhez kapcsolódik; az adókötelezettség évente egyszer, a tárgyév utolsó napjára vonatkoztatva áll fenn (adóévről tehát nem beszélhetünk). A javaslatot a Pénzügyminisztérium október 6-án bocsátotta társadalmi egyeztetésre, a véleményezési határidő október 14., a szöveg ennek megfelelően még változhat.
Egy technológiai vállalkozás életében adózási szempontból négy fordulópont különböztethető meg: az alapítás és a korai fejlesztési időszak; a tulajdonosi vagy működési modell átszervezése; a nyereségessé válás időszaka valamint az exit. Nem minden vállalkozás jut el mindegyikhez, és nem is feltétlenül ebben a sorrendben. Az alapítók többsége érthető módon az első szakaszra koncentrál. A cél ilyenkor a túlélés, a termékfejlesztés és a finanszírozás biztosítása. Problémát jelent azonban, hogy Magyarországon nem alakultak ki olyan általánosan ismert vállalkozásfejlesztési mintázatok, amelyek megmondanák, hogy az adóstruktúra szempontjából mikor milyen kérdésekkel kellene foglalkozni. Emiatt az alapítók – és sokszor a körülöttük lévő professzionális befektetők – gyakran nemcsak a válaszokat nem ismerik, hanem azt sem tudják, hogy egyáltalán kellett volna valamiről dönteniük, vagy hogy egy döntésüknek voltak számításba sem vett következményei is. A legdrágább adóhibák pedig így jellemzően nem akkor keletkeznek, amikor az adót meg kell fizetni. Hanem évekkel korábban, amikor még nyitva áll egy ajtó.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől