Európai Számvevőszék: szabálytalanságok tapasztalhatók a helyreállítási alap 2025-ös kifizetéseinél

Megosztás Tetszik

Túl magas az uniós kiadások becsült hibaszintje, emellett szabálytalan kifizetések és rendszerszintű hiányosságok tapasztalhatók a koronavírus-járvány utáni gazdasági helyreállítást segítő uniós alap (RRF) forrásainak folyósításánál – tárta fel a 2025-ös uniós költségvetés felhasználását értékelő éves jelentésében az Európai Unió luxembourgi székhelyű számvevőszéke, közölte az MTI.

Csütörtökön közétett jelentésében az uniós számvevőszék közölte: a gyenge kiadás-ellenőrzés alááshatja azt a bizalmat, hogy az uniós források valóban eljutnak a jogosultakhoz és meghozzák a kívánt eredményeket. Ez – mint írták – különös jelentőséggel bír, mivel jelenleg is zajlanak az EU következő, 2028-2034-es időszakra szóló hosszú távú költségvetéséről (MFF) szóló tárgyalások.

A jelentéstevők fontosnak nevezték, hogy a tárgyalt új költségvetés ne ismételje meg a helyreállítási alapnál talált a hiányosságokat.

Emlékeztettek: a tavalyi volt a helyreállítási alap végrehajtásának utolsó előtti éve. Az RRF keretében az uniós országok akkor kaphatnak forrásokat, ha elérnek bizonyos előre meghatározott mérföldköveket, illetve célokat. 2025 végéig az RRF keretében lekötött 359,9 milliárd euróból 237,5 milliárd eurót folyósítottak, a támogatási források egyharmadát, így több mint 122 milliárd eurót az eszköz utolsó évében kell kifizetni. A 27 tagállam közül mindössze három hívta le a források legalább 80 százalékát.

A jelentés szerint a tagállamoknak 2025-ben folyósított 37 RRF-támogatásból kilenc nem felelt meg az előírt szabályoknak és feltételeknek. Egyes esetekben nem volt kielégítő a mérföldkövek és célértékek teljesítése, nem tartották be a közbeszerzési szabályokat, illetve szabálytalanságokra derült fény az állami támogatások kapcsán is. Hiányosságok jellemezték továbbá a mérföldkövek és célok kialakítását, illetve a bizottsági nyomonkövetést, emellett visszatérő problémák jellemezték a tagállami ellenőrző rendszerek megbízhatóságát.

Az uniós számvevőszék szerint az uniós országoknak arra is lehetőségük volt, hogy meggyőző indoklás és bizonyítékok benyújtása nélkül lazítsanak vagy szűkítsenek kötelezettségvállalásaikon. E módosításokra azonban egyes esetekben csak azt követően került sor, ha egy ország megkérte a kifizetést az Európai Bizottságtól. Ez azzal a kockázattal jár, hogy az országok akkor is részesülhetnek uniós forrásokban, ha az eredetileg ígértnél kevesebbet teljesítenek – hívták fel a figyelmet.

A hagyományos uniós költségvetési kiadásokat illetően a számvevők megállapították, hogy a hibák jelentősek voltak és széles körben elterjedtek, ezért immár a hetedik egymást követő évben elutasító véleményt adtak ki az uniós kiadásokról. A legmagasabb hibaarány a munkahelyteremtést, a növekedést és a regionális fejlesztést támogató kohéziós finanszírozás, valamint a mezőgazdasági és környezetvédelmi kiadások terén volt tapasztalható. A kohéziós finanszírozás hibaaránya a 2024-es 5,7 százalékról 2025-ben 6,6 százalékra, míg a mezőgazdaságé és a környezetvédelemé 2,6 százalékról 3,9 százalékra nőtt. A leggyakoribb probléma a nem támogatható projektek vagy költségek finanszírozása, valamint a közbeszerzési szabályok be nem tartása volt – tájékoztattak.

A jelentéstevők arra is figyelmeztettek, hogy az EU növekvő adósságterhe súlyos nyomást gyakorolhat a költségvetésre. Az uniós hitelfelvétel 2027-re elérheti az ezermilliárd eurót, a vissza nem térítendő támogatás kamatköltsége a 2028-2034-es időszakban önmagában a 93 milliárd eurót. Kiemelték: az uniós bizottság javaslatai a következő költségvetésre jelentős új hitelfelvételt is lehetővé tennének Ukrajna és a tagállamok nemzeti terveinek támogatására.

Az Ukrajnának 2014 óta jóváhagyott hitelek például, köztük a 2026 elején elfogadott 90 milliárd euró összegű Ukrajna-segélykölcsönnel, 170,1 milliárd eurót tettek ki, ebből 2025 végéig 70,3 milliárd eurót folyósítottak – emlékeztettek.

A számvevők ezért óvatosságra intettek, mondván: új bevételi forrásokra vonatkozó megállapodás hiányában az uniós költségvetés jelentős hiánnyal nézhet szembe, ami magasabb tagállami hozzájárulásokat vagy visszafogott kiadásokat tehet szükségessé – olvasható az MTI közleményében.