Az áfafigyelési időszak szabályai II. rész – Ingatlan

  • Gyüre Ferenc adótanácsadó
1

Az áfatörvény egyik legtöbbet használt paragrafusai a 135. § és a 136. §. Ezen jogszabályhelyek írják le, hogy egy-egy tárgyi eszközhöz kapcsolódó áfa milyen szabályok mentén vonható le, és mennyi ideig kell azt korrigálni. Természetesen az áfatörvény főszabálya az irányadó, azaz a 120. §, mely szerint egy előzetesen felszámított áfa akkor helyezhető levonásba, hogy ha azt bevételszerző tevékenységhez használják.

Jelen cikknek nem része az építési telek és az új ingatlanra vonatkozó specialitások ismertetése. Előző cikkünkben már tárgyaltuk, hogy a figyelési időszak a tárgyi eszközök élettartamához köthető. Ez azt jelenti, hogy míg egy készletbeszerzés vagy szolgáltatás igénybevétele esetén ilyen nincsen, mivel lényegében azonnal vagy éven belül felhasználjuk a bevételszerző tevékenységhez, addig egy tárgyi eszközt több éven át használ egy vállalkozás, és emiatt nem biztos, hogy mindig csak az adott adóköteles bevételszerző tevékenységet fogja szolgálni.

A figyelési időszak az eszközök hosszú használati idejében bekövetkező bizonytalanságok/változások kezelése szolgáló fogalom. Az áfatörvény a kiigazítást a naptári év végéhez köti normál esetben, de ha értékesítés történik akkor az értékesítés napja lesz az utolsó korrigálandó időszak. Emellett, ha a kiigazítás értéke nem éri el a 10 ezer forintot, akkor szintén nem kell a kiigazítással élni.

Áfa témakörben további írásokat az Adózóna oldalán itt olvashat. 15 százalék kiadói kedvezménnyel megvásárolható a HVG Adó 2024 különszám.

Az áfatörvény ismeri az ingatlan eszközöket is, és tudja, hogy egy ingatlan hasznos élettartama a valóságban igen hosszú évekre is kitolódhat. Jelen cikk az ingatlan vagyontárgyra fókuszál, az ingó tételekkel az előző cikkben foglalkoztunk. Az ingatlan vagyontárgyra vonatkozóan a figyelési időszak 20 év, azaz 240 hónap. Ez azt jelenti, hogy az adóalany ezen időintervallumban köteles figyelni azt, hogy a beszerzéskor levont áfa aránya a használati idő alatt (jelen esetben 20 év), nem változik, vagy ha változik milyen irányba, és azt kiigazítsa. Fontos, hogy ha a visszaigényelt áfa összege a figyelési időszak alatt csökkent, akkor az adóalany köteles a kiigazítással élni, és a pótlólagosan keletkező áfa összeget megfizetni.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyben ismertetjük, hogy ingatlan esetében milyen szempontokra kell ügyelni a figyelési időszakban!
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (1)
realterdik

'• Adóalany nem lakóingatlant vett bérbeadás/tovább értékesítés céljával, úgy, hogy ezen tételeket az adóalany nem választott adókötelezettséget – az áfa levonható.' Alap esetben a használt ingatlan értékesítés és az ingatlan bérbeadás adómentes. Ha nem választ rá adókötelezettséget, akkor áfa miért vonható le?

"Ingatlan értékesítésekor az a logika érvényes, hogy ha nem vonhattuk le az ingatlant terhelő előzetesen felszámított áfát, és nem tettük adókötelessé az értékesítést, akkor az értékesítéskor a hátralévő időre vonatkozó áfa levonásba helyezhető. Ha adókötelessé lett téve az ingatlan értékesítés, akkor természetesen az áfa levonható volt a beszerzéskor, akkor az értékesítést követően a figyelési időszakból hátralévő időszakra az áfa pótlólagosan megfizetendő."
Tisztelt szakértő! Ezt legyen szíves kifejteni mert nem értem. Az első mondat szerint, ha nem vontuk le az ingatlant terhelő áfát, akkor az azért lehet mert nem adóköteles célból szereztük be, vagy tételes tiltás vonatkozik rá és nem éltünk az adóköteles értékesítés és bérbeadás választásával. Akkor miért is lehet értékesítéskor a hátralévő időre jutó áfát levonni?
Második mondat szerint, ha adókötelessé lett téve és ezért levonható volt az áfa, akkor miért fizetendő értékesítéskor pótlólagosan a beszerzéskor levont áfa?

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Megbízási jogviszony szocho fizetése

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő, jogász

Fejlesztési tartalék feloldása

Nagy Norbert

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 február
H K Sze Cs P Sz V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 1 2 3