Az áfafigyelési időszak szabályai I. – Ingóságok

Megosztás Tetszik

Az áfatörvény egyik legtöbbet használt paragrafushelye a 135. § és a 136. §. Ezen jogszabályhelyek írják le, hogy egy-egy tárgyi eszközhöz kapcsolódó áfa milyen szabályok mentén vonható le, és mennyi ideig kell azt korrigálni. Természetesen az áfatörvény fő szabálya az irányadó, azaz a 120. §, mely szerint egy előzetesen felszámított áfa akkor helyezhető levonásba, ha azt bevételszerző tevékenységhez használják. A figyelési időszak a tárgyi eszközök élettartamához köthető. Az áfatörvény megkülönbözteti, hogy ingó, vagy ingatlan eszközökről beszélünk-e, jelen cikk az ingó vagyontárgyra fókuszál, az ingatlannal egy külön cikkben foglalkozunk.

A figyelési időszak a tárgyi eszközök élettartamához köthető. Ez azt jelenti, hogy míg egy készletbeszerzés vagy szolgáltatás-igénybevétel esetén ilyen nincsen, mivel lényegében azonnal vagy éven belül felhasználjuk a bevételszerző tevékenységhez, addig egy tárgyi eszközt több éven át használ egy vállalkozás, és emiatt nem biztos, hogy mindig csak az adott adóköteles bevételszerző tevékenységet fogja szolgálni. A figyelési időszak az eszközök hosszú használati idejében bekövetkező bizonytalanságok/változások kezelése szolgáló fogalom.

Az ingó vagyontárgyra vonatkozóan a figyelési időszak 5 év, azaz 60 hónap. Ez azt jelenti, hogy az adóalany ezen időintervallumban köteles figyelni azt, hogy a beszerzéskor levont áfa aránya a használati idő alatt (jelen esetben 5 év), nem változik, vagy ha változik, akkor milyen irányba, és azt kiigazítsa. Fontos, hogy ha a visszaigényelt áfa összege a figyelési időszak alatt csökkent, akkor az adóalany köteles a kiigazítással élni, és a pótlólagosan keletkező áfa összegét megfizetni.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, még milyen kötelezettségeket ír elő az áfatörvény a figyelési időszakkal kapcsolatban ingóságok esetében, illetve ennek értelmében mikor és hogyan kell a kiigazítást elvégezni!