Dokumentáció a termék más tagállamba érkezéséről

Megosztás Tetszik

"A vevő és az eladó is Magyarországon bejegyzett kft. A vevő kérése, hogy a termékértékesítés számláját áfamentesen, a román közösségi adószámát feltüntetve állítsa ki az eladó, mert az árut Romániába viszik. A vevő rendelkezik román közösségi adószámmal. Milyen információkat kell elkérni a vevőtől a romániai adószámával kapcsolatban, illetve hogyan dokumentáljuk az áru Romániába érkezését, ha a vevő azt az eladó magyarországi telephelyéről maga szállítja el?" Olvasói kérdésre dr. Bartha László adójogi szakjogász válaszolt.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 89. §. (1) bekezdése alapján:

"89. § (1) Mentes az adó alól – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott eltéréssel - a belföldön küldeményként feladott vagy belföldről fuvarozott termék értékesítése igazoltan belföldön kívülre, de a Közösség területére, függetlenül attól, hogy a küldeménykénti feladást vagy a fuvarozást akár az értékesítő, akár a beszerző vagy – bármelyikük javára – más végzi, egy olyan másik adóalanynak, aki (amely) ilyen minőségében nem belföldön, hanem a Közösség más tagállamában jár el, vagy szintén a Közösség más tagállamában nyilvántartásba vett adófizetésre kötelezett, nem adóalany jogi személynek."

Tehát az adómentesség feltétele:

♦ az árut igazoltan más közösségi tagállamba történő kiszállítják,
♦ a kiszállítás és az értékesítés között szoros időbeli kapcsolat van,
♦ a vevő érvényes közösségi adószámmal rendelkezik.

Az Áfa tv. nem határozza meg, hogy hogyan kell igazolni a kiszállítás tényét.

A tárgyban elérhető 2007/41. Adózási kérdés főbb megállapításai a következőképp foglalhatóak össze (kiemelve azon pontokat, amelyek arra vonatkoznak, hogy a vevő maga fuvaroz):

I. A termék más tagállamba történő elfuvarozásának, más módon történő eljuttatásának tényét fuvarokmánnyal vagy más hitelt érdemlő módon kell igazolni. Az Áfa tv. közelebbről nem határozza meg a hitelt érdemlő igazolás módjait. A hitelt érdemlő igazolás módja – a helyzettől függően – változhat.

II. Általánosságban azonban elmondható, hogy az esetek legnagyobb hányadában a hitelt érdemlő igazoláshoz szükség van valamely harmadik személy(ek)től származó – a kiszállítás megtörténtét igazoló – hiteles dokumentumra.

III. Hitelt érdemlően bizonyítani szükséges, hogy az áru a rendeltetési helyre meg is érkezett. Ebből adódóan szükséges lehet a címzettnek átvételt igazoló nyilatkozata is. Nincsen akadálya annak, hogy a vevő külön dokumentumban nyilatkozzon arról, hogy a termék a rendeltetési helyre megérkezett (de szerepelhet a fuvarokmányon feltüntetetten is).

IV. Azokban az esetekben, amikor a fuvarokmány kiállítására nincs lehetőség – így például, ha a vevő a terméket saját fuvareszközével viszi ki más tagállamba, azaz nem bíz meg fuvarozót – szóba jöhet más hitelt érdemlő igazolás. Egyéb igazolások akkor fogadhatók el hitelt érdemlő igazolásként, ha az igazolások tartalmából és rendeltetéséből egyértelműen kitűnik a kiszállítás ténye.

A fuvarokmányon kívüli más igazolás elsősorban abban az esetben igazolja hitelt érdemlően a kivitel tényét, ha az a felektől eltérő személytől származik.

A nemzetközi gyakorlatot is figyelembe véve a kiviteli igazolásokat két csoportba lehet sorolni:

1. hivatalos okmányok vagy közokiratok (a kivitelt vagy a más tagállamba történő megérkezést hatóság vagy közjegyző igazolja);
2. kereskedelmi okmányok (különös tekintettel a felektől eltérő személy által kibocsátott kereskedelmi okmányok).

A felektől eltérő független személy által kibocsátott kereskedelmi okmányok különösen:

1. a célország raktára által kibocsátott raktári átvételi elismervény (vagy a raktározási szerződés) vagy beraktározási okmány, amely tartalmazza a beraktározott termékeket fajta, mennyiség, érték és darabszám szerinti bontásban;
2. a célország szaktestülete (például kereskedelmi vagy iparkamara) által kibocsátott igazolás;
3. amennyiben a szerződéshez bankgarancia vagy akkreditív kapcsolódik, akkor azon okmányok, amelyeket ilyen esetben a bank elfogad;
4. a célországban ügyvédi letétbehelyezésről szóló jegyzőkönyv vagy más igazolás;
5. más – megbízható harmadik személyektől származó – igazolás.

V. Amennyiben a harmadik személytől származó igazolás beszerzése is nagyobb nehézségekbe ütközik, illetve aránytalanul nagy költséggel jár a felek számára (például a vevő nem helyezi a terméket raktárba, így raktári átvételi elismervénye nem is lehet, a más tagállamba kivitt termék alacsony értéke nem indokolja az ügyvédi letétbehelyezést, az eladó vagy a vevő saját fuvareszközzel viszi ki a terméket más tagállamba stb.), a szóban forgó igazolás a felektől is származhat, ha az eset összes körülményeit is figyelembe véve arra lehet következtetni, hogy a termék kikerült más tagállamba. Így különös méltánylást érdemlő esetekben a vevő – a termék más tagállamba történő megérkezés tényét igazoló – nyilatkozata is elfogadható.

Általánosságban elmondható, hogy a vevő erre irányuló nyilatkozatának bizonyító ereje nagyobb, ha a vevő rendelkezik belső ellenőrzési rendszerrel, amely kellőképpen kizárja a valótlan tartalmú igazolások kibocsátásának lehetőségét (például a vevő működése során könyvvizsgálót vesz igénybe stb.).
Úgyszintén nagyobb a bizonyító ereje a vevői nyilatkozatnak, ha az eladó maga is meggyőződött a kiszállítás tényéről (például az eladó maga elfuvarozza a terméket más tagállamba).

A vevő nyilatkozatából ki kell tűnnie, hogy a termék kiszállítása más tagállamba már megtörtént. A vevő azon szándéknyilatkozata, hogy az értékesítést követően a terméket más tagállamba kívánja kiszállítani, nem fogadható el kiszállítási igazolásként, mert az nem a tényleges kiszállítást, hanem csupán annak szándékát igazolja.

VI. Az adóhatóság egy esetleges ellenőrzés során az összes körülményt figyelembe véve bírálja el, hogy hitelt érdemlően igazolják-e a rendelkezésre álló dokumentumok, hogy az áru más közösségi tagállamba került. Az adóhatóság kiegészítő igazolásokat kérhet (ezek önmagukban nem igazolják a kiszállítás megtörténtét), ilyenek lehetnek például:

a) a vevő megrendelése,
b) a felek közötti szerződések,
c) az adóalanyok közötti levelezés,
d) a számla másolata,
e) a teljesítési igazolás,
f) a vevő átvételi nyilatkozata,
g) a rakományjegyzék,
h) amennyiben a kereskedelmi gyakorlatban normális körülmények között ez szokásos, a szállítmány biztosítása,
i) a pénzügyi teljesítés igazolása (banki bizonylatok),
j) amennyiben az adott szektorban közismerten előforduló adócsalási kockázatok miatt ez indokolt (például számítástechnikai alkatrész-kereskedelem), a vevő megbízhatóságának, teljesítőképességének valószínűsítésére irányuló dokumentáció,
k) ha közúton viszik az árut, a gépjármű rendszáma,
l) ha konténerben szállítják, a konténer száma,
m) ha az eladó saját fuvareszközével viszi ki a terméket:
  1. saját menetlevele,
  2. az eladó cégen belüli írásbeli felszólítása a szállításra,
  3. a vevő által kiállított átvételi elismervény,
  4. útnyilvántartás.
n) ha a vevő saját fuvareszközével viszi ki a terméket:
  1. írásbeli megrendelés a vevőtől, amelyen a vevő neve, címe, adószáma és a célállomás is szerepel,
  2. a gépjármű rendszáma.
o) egyéb hitelt érdemlő igazolások. "

Mint a fentiekből látható, amennyiben a vevő fuvaroz, szükséges részletesen dokumentálni, hogy az áru más közösségi tagállamba került, ellenkező esetben az az eladó számára adókockázatot jelent.

Megjegyzendő, hogy jelenleg bevezetésre vár az Európai Unió Tanácsának rendelettervezete ( a szabályok bevezetése 2020. január 1-jétől várható), amely foglalkozik azzal az esettel, ha az áru szállítását a vevő szervezi.

A jogszabálytervezet alapján az adómentesség igazolására az eladónak az alábbiakkal kell rendelkezni:

♦ a vevő írásbeli nyilatkozatával, amely igazolja, hogy a terméket ő vagy egy, a nevében eljáró harmadik személy fuvarozta vagy adta fel, és amelyen szerepel a termék rendeltetési helye szerinti tagállam. Ennek a dokumentumnak tartalmaznia kell a kiállítás napját, a vevő nevét és címét, a termékek mennyiségét és jellegét, a termékek megérkezésének idejét és helyét, valamint közlekedési eszköz értékesítése esetén annak azonosító számát és a vevő nevében a termékeket átvevő személy azonosító adatait;
♦ legalább két olyan, egymásnak nem ellentmondó bizonyítékkal, amelyeket mind egymástól, mind a vevőtől és az eladótól is független két fél állított ki, melyek közül legalább az egyik a termékek fuvarozására vagy feladására vonatkozó dokumentum, mint például:
az aláírt CMR-dokumentum vagy CMR-fuvarlevél,
♦ a fuvarlevél,
♦ a légi teherszállítási számla,
♦ az áru fuvarozója által kiállított számla.

A másik dokumentum lehet szintén a fentiek szerinti dokumentum, vagy egy az alábbiak közül:

♦ a termékek fuvarozására vagy feladására vonatkozó biztosítási kötvény vagy
♦ az áru fuvarozásának vagy feladásának kifizetését igazoló banki dokumentumok;
♦ közigazgatási hatóság, például közjegyző által kiállított közokirat, amely megerősíti a termékek rendeltetési hely szerinti tagállamba való megérkezését;
♦ a rendeltetési hely szerinti tagállamban a raktárengedélyes által kiállított átvételi elismervény, amely igazolja a termékeknek az adott tagállamban való tárolását.