További témák
hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Dokumentáció a termék más tagállamba érkezéséről

  • adozona.hu

"A vevő és az eladó is Magyarországon bejegyzett kft. A vevő kérése, hogy a termékértékesítés számláját áfamentesen, a román közösségi adószámát feltüntetve állítsa ki az eladó, mert az árut Romániába viszik. A vevő rendelkezik román közösségi adószámmal. Milyen információkat kell elkérni a vevőtől a romániai adószámával kapcsolatban, illetve hogyan dokumentáljuk az áru Romániába érkezését, ha a vevő azt az eladó magyarországi telephelyéről maga szállítja el?" Olvasói kérdésre dr. Bartha László adójogi szakjogász válaszolt.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 89. §. (1) bekezdése alapján:

"89. § (1) Mentes az adó alól – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott eltéréssel - a belföldön küldeményként feladott vagy belföldről fuvarozott termék értékesítése igazoltan belföldön kívülre, de a Közösség területére, függetlenül attól, hogy a küldeménykénti feladást vagy a fuvarozást akár az értékesítő, akár a beszerző vagy – bármelyikük javára – más végzi, egy olyan másik adóalanynak, aki (amely) ilyen minőségében nem belföldön, hanem a Közösség más tagállamában jár el, vagy szintén a Közösség más tagállamában nyilvántartásba vett adófizetésre kötelezett, nem adóalany jogi személynek."

Tehát az adómentesség feltétele:

♦ az árut igazoltan más közösségi tagállamba történő kiszállítják,
♦ a kiszállítás és az értékesítés között szoros időbeli kapcsolat van,
♦ a vevő érvényes közösségi adószámmal rendelkezik.

Az Áfa tv. nem határozza meg, hogy hogyan kell igazolni a kiszállítás tényét.

A tárgyban elérhető 2007/41. Adózási kérdés főbb megállapításai a következőképp foglalhatóak össze (kiemelve azon pontokat, amelyek arra vonatkoznak, hogy a vevő maga fuvaroz):

I. A termék más tagállamba történő elfuvarozásának, más módon történő eljuttatásának tényét fuvarokmánnyal vagy más hitelt érdemlő módon kell igazolni. Az Áfa tv. közelebbről nem határozza meg a hitelt érdemlő igazolás módjait. A hitelt érdemlő igazolás módja – a helyzettől függően – változhat.

II. Általánosságban azonban elmondható, hogy az esetek legnagyobb hányadában a hitelt érdemlő igazoláshoz szükség van valamely harmadik személy(ek)től származó – a kiszállítás megtörténtét igazoló – hiteles dokumentumra.

III. Hitelt érdemlően bizonyítani szükséges, hogy az áru a rendeltetési helyre meg is érkezett. Ebből adódóan szükséges lehet a címzettnek átvételt igazoló nyilatkozata is. Nincsen akadálya annak, hogy a vevő külön dokumentumban nyilatkozzon arról, hogy a termék a rendeltetési helyre megérkezett (de szerepelhet a fuvarokmányon feltüntetetten is).

IV. Azokban az esetekben, amikor a fuvarokmány kiállítására nincs lehetőség – így például, ha a vevő a terméket saját fuvareszközével viszi ki más tagállamba, azaz nem bíz meg fuvarozót – szóba jöhet más hitelt érdemlő igazolás. Egyéb igazolások akkor fogadhatók el hitelt érdemlő igazolásként, ha az igazolások tartalmából és rendeltetéséből egyértelműen kitűnik a kiszállítás ténye.

A fuvarokmányon kívüli más igazolás elsősorban abban az esetben igazolja hitelt érdemlően a kivitel tényét, ha az a felektől eltérő személytől származik.

A nemzetközi gyakorlatot is figyelembe véve a kiviteli igazolásokat két csoportba lehet sorolni:

1. hivatalos okmányok vagy közokiratok (a kivitelt vagy a más tagállamba történő megérkezést hatóság vagy közjegyző igazolja);
2. kereskedelmi okmányok (különös tekintettel a felektől eltérő személy által kibocsátott kereskedelmi okmányok).

A felektől eltérő független személy által kibocsátott kereskedelmi okmányok különösen:

1. a célország raktára által kibocsátott raktári átvételi elismervény (vagy a raktározási szerződés) vagy beraktározási okmány, amely tartalmazza a beraktározott termékeket fajta, mennyiség, érték és darabszám szerinti bontásban;
2. a célország szaktestülete (például kereskedelmi vagy iparkamara) által kibocsátott igazolás;
3. amennyiben a szerződéshez bankgarancia vagy akkreditív kapcsolódik, akkor azon okmányok, amelyeket ilyen esetben a bank elfogad;
4. a célországban ügyvédi letétbehelyezésről szóló jegyzőkönyv vagy más igazolás;
5. más – megbízható harmadik személyektől származó – igazolás.

V. Amennyiben a harmadik személytől származó igazolás beszerzése is nagyobb nehézségekbe ütközik, illetve aránytalanul nagy költséggel jár a felek számára (például a vevő nem helyezi a terméket raktárba, így raktári átvételi elismervénye nem is lehet, a más tagállamba kivitt termék alacsony értéke nem indokolja az ügyvédi letétbehelyezést, az eladó vagy a vevő saját fuvareszközzel viszi ki a terméket más tagállamba stb.), a szóban forgó igazolás a felektől is származhat, ha az eset összes körülményeit is figyelembe véve arra lehet következtetni, hogy a termék kikerült más tagállamba. Így különös méltánylást érdemlő esetekben a vevő – a termék más tagállamba történő megérkezés tényét igazoló – nyilatkozata is elfogadható.

Általánosságban elmondható, hogy a vevő erre irányuló nyilatkozatának bizonyító ereje nagyobb, ha a vevő rendelkezik belső ellenőrzési rendszerrel, amely kellőképpen kizárja a valótlan tartalmú igazolások kibocsátásának lehetőségét (például a vevő működése során könyvvizsgálót vesz igénybe stb.).
Úgyszintén nagyobb a bizonyító ereje a vevői nyilatkozatnak, ha az eladó maga is meggyőződött a kiszállítás tényéről (például az eladó maga elfuvarozza a terméket más tagállamba).

A vevő nyilatkozatából ki kell tűnnie, hogy a termék kiszállítása más tagállamba már megtörtént. A vevő azon szándéknyilatkozata, hogy az értékesítést követően a terméket más tagállamba kívánja kiszállítani, nem fogadható el kiszállítási igazolásként, mert az nem a tényleges kiszállítást, hanem csupán annak szándékát igazolja.

VI. Az adóhatóság egy esetleges ellenőrzés során az összes körülményt figyelembe véve bírálja el, hogy hitelt érdemlően igazolják-e a rendelkezésre álló dokumentumok, hogy az áru más közösségi tagállamba került. Az adóhatóság kiegészítő igazolásokat kérhet (ezek önmagukban nem igazolják a kiszállítás megtörténtét), ilyenek lehetnek például:

a) a vevő megrendelése,
b) a felek közötti szerződések,
c) az adóalanyok közötti levelezés,
d) a számla másolata,
e) a teljesítési igazolás,
f) a vevő átvételi nyilatkozata,
g) a rakományjegyzék,
h) amennyiben a kereskedelmi gyakorlatban normális körülmények között ez szokásos, a szállítmány biztosítása,
i) a pénzügyi teljesítés igazolása (banki bizonylatok),
j) amennyiben az adott szektorban közismerten előforduló adócsalási kockázatok miatt ez indokolt (például számítástechnikai alkatrész-kereskedelem), a vevő megbízhatóságának, teljesítőképességének valószínűsítésére irányuló dokumentáció,
k) ha közúton viszik az árut, a gépjármű rendszáma,
l) ha konténerben szállítják, a konténer száma,
m) ha az eladó saját fuvareszközével viszi ki a terméket:
  1. saját menetlevele,
  2. az eladó cégen belüli írásbeli felszólítása a szállításra,
  3. a vevő által kiállított átvételi elismervény,
  4. útnyilvántartás.
n) ha a vevő saját fuvareszközével viszi ki a terméket:
  1. írásbeli megrendelés a vevőtől, amelyen a vevő neve, címe, adószáma és a célállomás is szerepel,
  2. a gépjármű rendszáma.
o) egyéb hitelt érdemlő igazolások. "

Mint a fentiekből látható, amennyiben a vevő fuvaroz, szükséges részletesen dokumentálni, hogy az áru más közösségi tagállamba került, ellenkező esetben az az eladó számára adókockázatot jelent.

Megjegyzendő, hogy jelenleg bevezetésre vár az Európai Unió Tanácsának rendelettervezete ( a szabályok bevezetése 2020. január 1-jétől várható), amely foglalkozik azzal az esettel, ha az áru szállítását a vevő szervezi.

A jogszabálytervezet alapján az adómentesség igazolására az eladónak az alábbiakkal kell rendelkezni:

♦ a vevő írásbeli nyilatkozatával, amely igazolja, hogy a terméket ő vagy egy, a nevében eljáró harmadik személy fuvarozta vagy adta fel, és amelyen szerepel a termék rendeltetési helye szerinti tagállam. Ennek a dokumentumnak tartalmaznia kell a kiállítás napját, a vevő nevét és címét, a termékek mennyiségét és jellegét, a termékek megérkezésének idejét és helyét, valamint közlekedési eszköz értékesítése esetén annak azonosító számát és a vevő nevében a termékeket átvevő személy azonosító adatait;
♦ legalább két olyan, egymásnak nem ellentmondó bizonyítékkal, amelyeket mind egymástól, mind a vevőtől és az eladótól is független két fél állított ki, melyek közül legalább az egyik a termékek fuvarozására vagy feladására vonatkozó dokumentum, mint például:
az aláírt CMR-dokumentum vagy CMR-fuvarlevél,
♦ a fuvarlevél,
♦ a légi teherszállítási számla,
♦ az áru fuvarozója által kiállított számla.

A másik dokumentum lehet szintén a fentiek szerinti dokumentum, vagy egy az alábbiak közül:

♦ a termékek fuvarozására vagy feladására vonatkozó biztosítási kötvény vagy
♦ az áru fuvarozásának vagy feladásának kifizetését igazoló banki dokumentumok;
♦ közigazgatási hatóság, például közjegyző által kiállított közokirat, amely megerősíti a termékek rendeltetési hely szerinti tagállamba való megérkezését;
♦ a rendeltetési hely szerinti tagállamban a raktárengedélyes által kiállított átvételi elismervény, amely igazolja a termékeknek az adott tagállamban való tárolását.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Közösségi szolgáltatás áfájának könyvelése

Pölöskei Pálné

adószakértő

Szochokedvezmény változása

Lepsényi Mária

adószakértő

Tiszteletdíj II.

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

2019 augusztus
H K Sze Cs P Sz V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X