Belföldi e-kereskedelem: ezért fontos, hogy milyen teljesítési dátum van a számlán

  • adozona.hu

Az e-kereskedelemben eladott termékek áfavonzatát az átvétel időpontja és a számlán szereplő kibocsátási határidő befolyásolja. Azt RSM Hungary elemzésében összefoglalta, hogy mit kell tudnia annak, aki neten vásárol vagy értékesít.

Manapság, a koronavírus-járvány hatására is egyre többen választják az e-kereskedelemi csatornákat, de a közelgő Black Friday is újabb csúcsot hozhat majd. Gondolhatunk itt a pizzarendeléstől kezdve a nagyháztartási gép vásárlásáig mindenféle eszköz beszerzésére, de akár távoktatásra, szoftver, vagy fizetős tartalmak letöltésére, vagy szálláshely foglalására az interneten keresztül. Minden tranzakció egyben áfakötelezettséggel is jár, így fontos figyelni a számlázás, kiszállítás, átvétel részleteire!

E-kereskedelem, számla, áfakötelezettség

Az e-kereskedelemben értékesített termékek/szolgáltatások esetében a szolgáltató ugyanúgy köteles számlát kiállítani, mint bolti vásárláskor, amely egyben áfafizetési kötelezettségét is meghatározza. Gyakran felmerülő kérdés, hogy mi a termékértékesítésről kibocsátott számlán szereplő teljesítési időpont megfelelő megjelölése akkor, amikor a vevő a terméket postán, futártól, vagy átvételi ponton veszi át?

Mindenekelőtt le kell szögezni: a számlának minden esetben tartalmaznia kell a teljesítés időpontját! A teljesítés időpontja megegyezhet a számla keltével és ez esetben külön feltüntetése nem szükséges. Ugyanakkor a két dátum el is térhet, ilyenkor azt külön jelölni kell.

A teljesítési időpont pontos megjelölésének nehézségét az okozza, hogy a számlakibocsátási kötelezettség teljesítésére biztosított határidő fenti esetekben már azelőtt letelik, hogy a teljesítés pontos időpontja az eladó számára ismertté válna. A probléma oka a termékértékesítés teljesítésének e-kereskedelemben széles körben elterjedt módjában, valamint az ezt megelőzően, de legkésőbb azzal egyidejűleg megfizetett vételárhoz kapcsolódó számlakibocsátási kötelezettségre biztosított határidőben keresendő.

Teljesítés és a számlakibocsátási határidő

Nézzük meg részletesebben először a teljesítést, majd a számlakibocsátásra nyitva álló határidőt!

Adójogi szempontból a termékértékesítés akkor tekinthető teljesítettnek, amikortól a vásárló, mint tulajdonos már jogosult rendelkezni a termékkel. Arra vonatkozóan, hogy ez milyen feltételek mellett és mely időpontan történik meg, elsősorban az adásvétel során eljáró felek közötti megállapodás az irányadó. A belföldi e-kereskedelemben ezt az eladó által a webshop, online piacfelület honlapján közzétett általános szerződési feltételek szabályozzák (ÁSZF).

1. Teljesítés

A legnagyobb webshopok ÁSZF-ét megvizsgálva megállapítható, a teljesítésre kétféle gyakorlat alakult ki:

  • széles körben elterjedt kereskedelmi szokás, gyakorlat alapján a teljesítés azáltal és akkor történik meg, amikor a kiszállított (hibátlan, nem sérült) árut a vásárló átveszi;
  • vannak azonban olyan webáruházak, ahol ezt a webshop a termék fuvarozó (szállítmányozó) részére történő átadásával tekinti teljesítettnek.

2.Számlakibocsátás

A számlakibocsátási kötelezettség teljesítésére biztosított határidő egyfelől az ügylet jellegének, másrészt az ellenérték megfizetése módjának és időpontjának a függvénye.

A belföldi e-kereskedelemben kialakult fizetési gyakorlat alapján a vételár megfizetésére a teljesítési időpontjával egyező fizetési határidőt biztosít az eladó. A vételárat:

  • a vevő tipikusan interneten keresztül történő előre utalással,
  • esetleg az átvételkor készpénzben vagy bankkártya használatával fizet ki.

Ennek következtében az eladónak a számlát legkésőbb a teljesítés időpontjáig, illetve a teljesítéssel egyidejűleg ki kell bocsátania.

A teljesítés időpontjának és a számlázásra biztosított határidő alapján a probléma abban ragadható meg, hogy az eladónak legkésőbb a teljesítéséig ki kell bocsátania a számlát, de a teljesítést eredményező termékátadáskor nincs jelen. Ezért a számlakibocsátást sokszor csak az átadást-átvételt megelőzően tudja megtenni, amikor utóbbi pontos időpontja még nem ismert.

Az az e-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozások ezt úgy próbálják meg kiküszöbölni, hogy már a postai feladás, fuvarozónak történő átadás időpontjáig elkészítik és a termékhez mellékelik a számlát. A vevő részéről történő átvételt, mint teljesítési időpontot 2–3 nappal későbbi időpontra datálva egyszerűen megbecsülik – ami vagy bejön vagy nem. Nagyon gyakori, hogy ez a „saccolt” teljesítési időpont sajnos téves, amit az átvételi értesítőn szereplő, a vevő részére történő tényleges átadás dátuma bizonyít.

Ilyen esetben a számla alaki szempontból hibás.

Mi az alaki hibás számla következménye?

Eladó és – amennyiben adóalany a vevő, akkor – vevő részéről egyaránt hordozhat komoly szankcióval fenyegető adójogi kockázatot az alaki hibás számla. Előfordulhat, hogy a számlán szereplő fizetendő adót eladó (és vevő) rossz adóbevallásban tünteti fel. Az adót ugyanis a teljesítés napját magában foglaló adómegállapítási időszakról benyújtott bevallásban kell szerepeltetni.

Például, ha a számlán február 27-i teljesítési időpontot tüntetett fel az eladó és ennek megfelelően az azon szereplő fizetendő adót a február havi bevallásában vallotta be, de a termék vevő általi átvételének és ezáltal a teljesítésnek is az időpontja március 2., akkor azt a március havi bevallásban kellett volna bevallania és megfizetnie. Ebben az esetben függetlenül attól, hogy február hónapi bevallásában szerepel, március havi bevallásának ellenőrzése esetén terhére szóló adókülönbözetként (be nem vallott adó) jelenik meg. Emellett mulasztási bírsággal sújtható amiatt, hogy számlával egy tekintet alá eső okirattal (helyesbítő számla) nem javította a teljesítési időpontot. Holott rendelkezésére állt az az okirat (a postai kézbesítés, illetve fuvarozó cég esetén az átvételt igazoló okirat), amely alapján a tényleges teljesítési időpont megállapítható lenne.

Amennyiben a vevő adóalany (vállalkozás) – aki például nagy mennyiségű irodaszert szerez be –, akkor a nem megfelelő teljesítési időpont következtében hibásnak tekinthető számla nem alkalmas a levonási jog gyakorlására. Másrészt, ha a hibás teljesítési időpont szerinti bevallási időszak esetleg megelőzi a helyes időpont szerintit, mert például elsőre a kézbesítés sikertelen volt, és a sikeres már következő hónapra esik, akkor a levonási jog meg sem nyílik, ami egy esetleges adóellenőrzésnél adókülönbözetet eredményez.

Mi lehet a megoldás?

Erre nincs egy egyértelmű, minden esetet lefedő válasz. Az e-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozásoknak külön-külön kell vizsgálni, hogy az adott esetben számára mi lehet a legkézenfekvőbb és az adószabályoknak megfelelő megoldás.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Kifizető vagy nem kifizető?

Szipszer Tamás

adószakértő

NAV jogkövetési vizsgálat, adókülönbözet

Kocsis Zoltán

közgazdász

Dr. Szeiler & Partners Könyvelő és Adótanácsadó Iroda

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2021 november
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5
hirdetÉs