Az áfatörvény bosszúja: éveken át aggódhat miatta

Megosztás Tetszik

Bár július 1-jén életbe léptek az időszakonkénti elszámolás, fizetés új szabályai a könyvviteli, könyvvizsgálati, adótanácsadási szolgáltatást nyújtók körében, s jövőre a többi adózó is áttér az új előírásokra, mégis lehetnek olyanok, akik számára a régi regulák még jó ideig emlékezetesek maradhatnak.

2015. július 1-jén lépett életbe a részletfizetésre, a határozott időre szóló elszámolások kapcsán keletkező adófizetési kötelezettség időpontjának meghatározására vonatkozó, az áfatörvény [2007. CXXVII. tv.] 58/A §-ában rögzített új szabály a fenti adózói körben, amely megszünteti az ezen ügyleteknél bevésődött „teljesítés időpontja = fizetési határidő” kapcsolatot, s helyette a „teljesítés időpontja = az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napja” összefüggést rendszeresíti újfent. 

Most azonban mégsem az új, hanem a régi rendelkezés kapcsán tekintek vissza a szabályozásra.

Bár a régi (és még jelenlegi) szabály 2008. január 1. óta része életünknek, s napjai már meg vannak számlálva, mégis úgy tűnik, sokaknak okozhat a jövőben is kellemetlen meglepetést e paragrafus 2008–2015 között szövegezése. Mégpedig egy-egy adóellenőrzés alkalmával. Nézzük, miről is van szó!

Az áfatörvény vonatkozó passzusa az alábbiakat rögzíti:

„58. § (1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a felek részletfizetésben vagy határozott időre szóló elszámolásban állapodtak meg, teljesítés az ellenérték megtérítésének esedékessége, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik.”

Abban az esetben, ha az adózó ennek megfelelően állította ki a számlát, de utóbb kiderül, hogy annak valamely adata hibás, hiányos, akkor szerencsére kisebb a valószínűsége az új számla – a helyesbítő számla, számlával egy tekintet alá eső bizonylat – hibás kiállításának, mivel az eredeti számlán megjelenik az eredeti fizetési határidő és az azzal egyező teljesítési időpont is.

Nem ennyire egyértelmű a helyzet azonban, ha az adózó csak később, számlakibocsátási határidőn túl (például 2015 nyarán egy 2014 őszi ügylet esetében) észleli, hogy egy 58. § alá tartozó ügyletről nem állított ki számlát. Tehát fizetés sem történt a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője részéről. És ez az a körülmény, ami elvonhatja a figyelmet arról, hogy miként is kell értelmezni az áfatörvény 58. §-ának szabályát egy ilyen esetben.

Állítsuk ki virtuálisan a számlát!

Az utólag kibocsátandó számlán ami nem kérdéses, az a számla kiállításának kelte (amikor készítjük a számlát). Ezt követően sokan a szerződés szerinti 8, 15, 30 stb. napos fizetési határidő beállítására fókuszálnak. Ezt – egy jövőbeni időpontot – megadják (vagy a program automatikusan hozza), majd szó szerint követve az 58. § rendelkezéseit, megadják a teljesítés időpontját: egyezően a jövőbeli időpontot jelölő fizetési határidővel.

Itt álljunk meg! Biztosan jó ez így?

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, hogy megtudja, mire kell figyelni a számla kiállításánál!
A teljes cikkhez előfizetőink és az oldalunkon próbaregisztrálók (korlátozott ideig) férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.