Amikor a vevő adószámát is fel kell tüntetni a számlán

Megosztás Tetszik

Áfakörös egyéni vállalkozó kétmillió forint értékű terméket vásárolt. Az áfát levonásba helyezte. Viszont a számlán nem tüntették fel az adószámát. Készpénzes számlát állítottak ki az értékesítésről. Ilyen esetben mi a teendő? Esetleges ellenőrzéskor milyen szankcióra lehet számítani? – kérdezte olvasónk. Dr. Bartha László adójogi szakjogász szakértőnk válaszolt.

Az áfatörvény 169. paragrafus d) pont dc) alpontja szerint fel kel tüntetni a számlán a termék beszerzője, a szolgáltatás igénybevevője adószámának vagy csoportos általánosforgalmiadó-alanyiság esetén a csoportazonosító számának első nyolc számjegyét, amely alatt, mint belföldön nyilvántartásba vett adóalany részére a termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást teljesítették, ha a terméket beszerző, a szolgáltatást igénybevevő adóalanyra áthárított adó a 100 ezer forintot eléri vagy meghaladja, és a termék értékesítője, a szolgáltatás nyújtója gazdasági céllal belföldön telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig a lakóhelye vagy a szokásos tartózkodási helye van belföldön van.

Tehát a 100 ezer forintot meghaladó áfatartalmú számla esetében a beszerző adószámát kötelező feltüntetni a számlán, annak hiányában formailag hibás a bizonylat.

Az adóhatóság által kiadott 3012/2017. útmutatója szerint a számla módosításának formájára, technikájára vonatkozóan nincs kötelező jogszabályi előírás.

Kézi kiállítású számla esetén a számla módosításának lehetséges módja például – az eredeti számla érvénytelenítése és új számla kibocsátása,

– vagy számlával egy tekintet alá eső, önálló módosító okirat [áfatörvény 168. § (2) bekezdés] kibocsátása,

– továbbá nem kifogásolható a számla adót, adóalapot nem érintő hibája esetén a rontott adat áthúzása (az eredetileg feltüntetett adat olvashatóságának megőrzése mellett) és a helyes adat alá-, fölé- vagy melléírása, a hiányzó adat pótlása, a javítást végző aláírása, a javítás időpontjának feltüntetése minden számlapéldányon;

Számítástechnikai eszköz útján kiállított („gépi”) számla esetén egyaránt elfogadható az eredeti számla érvénytelenítése és új számla kibocsátása, vagy számlával egy tekintet alá eső, önálló módosító okirat [áfatörvény 168. § (2) bekezdés] kibocsátása;

Az említett módok közül – a konkrét eset körülményeire tekintettel – a számlát módosítani szándékozó adóalany választhat.

Az adólevonási jog csak tartalmilag és formailag hiteles számla birtokában gyakorolható, így a formailag hibás számla korrekciója a befogadó oldalán is fontos. Ehhez mindenképpen szükséges az érintett számla módosítása.

Ha az ellenőrzés megállapítása szerint a gazdasági esemény a számlában foglaltak szerint megtörtént, azonban a számla tévedésből az áfatörvény által előírt, kötelezően szerepeltetendő adatok valamelyikét nem vagy helytelenül tartalmazza, az adóhatóság felhívja az adóalanyt a számla hibájának a kijavíttatására, illetve a hiányok pótoltatására.

Ha az adóalany a valós adatok alapján az áfatörvény rendelkezéseinek megfelelően módosított számlát az eljárás során, legkésőbb az adóhatóság határozatának jogerőssé válásáig bemutatja, az adólevonási joga – az egyéb feltételek fennállása esetén – az adólevonási jog keletkezésének adó-megállapítási időszakára, illetve az azt követő adómegállapítási időszakra vonatkozóan sem korlátozható.

Ha a számla korrigálására nem kerül sor a fentiekkel összhangban, az adóhatóság a hibás számla teljes adótartalmára vonatkozóan – a hiba jellegétől függetlenül – megtagadhatja az adóalany adólevonási jogát, és ehhez kapcsolódóan adóhiányt és adóbírságot állapíthat meg.