hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Amikor a vevő adószámát is fel kell tüntetni a számlán

  • adozona.hu
1

Áfakörös egyéni vállalkozó kétmillió forint értékű terméket vásárolt. Az áfát levonásba helyezte. Viszont a számlán nem tüntették fel az adószámát. Készpénzes számlát állítottak ki az értékesítésről. Ilyen esetben mi a teendő? Esetleges ellenőrzéskor milyen szankcióra lehet számítani? – kérdezte olvasónk. Dr. Bartha László adójogi szakjogász szakértőnk válaszolt.

Az áfatörvény 169. paragrafus d) pont dc) alpontja szerint fel kel tüntetni a számlán a termék beszerzője, a szolgáltatás igénybevevője adószámának vagy csoportos általánosforgalmiadó-alanyiság esetén a csoportazonosító számának első nyolc számjegyét, amely alatt, mint belföldön nyilvántartásba vett adóalany részére a termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást teljesítették, ha a terméket beszerző, a szolgáltatást igénybevevő adóalanyra áthárított adó a 100 ezer forintot eléri vagy meghaladja, és a termék értékesítője, a szolgáltatás nyújtója gazdasági céllal belföldön telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig a lakóhelye vagy a szokásos tartózkodási helye van belföldön van.

Tehát a 100 ezer forintot meghaladó áfatartalmú számla esetében a beszerző adószámát kötelező feltüntetni a számlán, annak hiányában formailag hibás a bizonylat.

Az adóhatóság által kiadott 3012/2017. útmutatója szerint a számla módosításának formájára, technikájára vonatkozóan nincs kötelező jogszabályi előírás.

Kézi kiállítású számla esetén a számla módosításának lehetséges módja például – az eredeti számla érvénytelenítése és új számla kibocsátása,

– vagy számlával egy tekintet alá eső, önálló módosító okirat [áfatörvény 168. § (2) bekezdés] kibocsátása,

– továbbá nem kifogásolható a számla adót, adóalapot nem érintő hibája esetén a rontott adat áthúzása (az eredetileg feltüntetett adat olvashatóságának megőrzése mellett) és a helyes adat alá-, fölé- vagy melléírása, a hiányzó adat pótlása, a javítást végző aláírása, a javítás időpontjának feltüntetése minden számlapéldányon;

Számítástechnikai eszköz útján kiállított („gépi”) számla esetén egyaránt elfogadható az eredeti számla érvénytelenítése és új számla kibocsátása, vagy számlával egy tekintet alá eső, önálló módosító okirat [áfatörvény 168. § (2) bekezdés] kibocsátása;

Az említett módok közül – a konkrét eset körülményeire tekintettel – a számlát módosítani szándékozó adóalany választhat.

Az adólevonási jog csak tartalmilag és formailag hiteles számla birtokában gyakorolható, így a formailag hibás számla korrekciója a befogadó oldalán is fontos. Ehhez mindenképpen szükséges az érintett számla módosítása.

Ha az ellenőrzés megállapítása szerint a gazdasági esemény a számlában foglaltak szerint megtörtént, azonban a számla tévedésből az áfatörvény által előírt, kötelezően szerepeltetendő adatok valamelyikét nem vagy helytelenül tartalmazza, az adóhatóság felhívja az adóalanyt a számla hibájának a kijavíttatására, illetve a hiányok pótoltatására.

Ha az adóalany a valós adatok alapján az áfatörvény rendelkezéseinek megfelelően módosított számlát az eljárás során, legkésőbb az adóhatóság határozatának jogerőssé válásáig bemutatja, az adólevonási joga – az egyéb feltételek fennállása esetén – az adólevonási jog keletkezésének adó-megállapítási időszakára, illetve az azt követő adómegállapítási időszakra vonatkozóan sem korlátozható.

Ha a számla korrigálására nem kerül sor a fentiekkel összhangban, az adóhatóság a hibás számla teljes adótartalmára vonatkozóan – a hiba jellegétől függetlenül – megtagadhatja az adóalany adólevonási jogát, és ehhez kapcsolódóan adóhiányt és adóbírságot állapíthat meg.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (1)
Ruszin Zsolt

A 2006/112 irányelv 178. cikkének a) pontját úgy kell értelmezni, hogy az kizárja azt, hogy a nemzeti adóhatóságok megtagadják a héalevonás jogát kizárólag azon okból, hogy az adóalany olyan számlával rendelkezik, amely nem teljesíti az ezen irányelv 226. cikkének 6. és 7. pontjában előírt feltételeket, miközben e hatóságok rendelkezésére áll minden olyan szükséges információ, amely alapján ellenőrizni tudják, hogy az e jog gyakorlásához kapcsolódó anyagi jogi feltételek teljesülnek‑e. (http://curia.europa.eu/juris/liste.jsf?language=hu&td=ALL&num=C-516/14)

Az EUB elve világos, a cikk így csak ijesztgetés.

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Nonprofit kft. áfa levonhatósága II.

Nagy Norbert

adószakértő

Beruházás bérelt ingatlanon

Nagy Norbert

adószakértő

Éttermi kiszállítás számlázása

Kelemen László

adószakértő, jogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 május
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close