Áfa fogászati implantátumok értékesítésekor

Megosztás Tetszik

Áfásan számlázott fogászati implantátumokat egy cég, holott áfamentesen is tehette volna. Utólag hogyan korrigálhatók a korábbi lépések? Olvasónk kérdéseire dr. Csobánczy Péter közgazdász, jogász, adótanácsadó válaszolt.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Közlését, miszerint a fogászati implantátummal kapcsolatos önálló ügyletek az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (áfatörvény) 85. § (1) bekezdés e) pontját érintő időközi módosítás nyomán 2024. január 1-jével váltak áfamentessé, tényként fogadom el, mert annak valóságtartalmát nyilvánvalóan nem vizsgálhatom.

A tévedés kijavítására vázolt megoldások közül azzal, ami a fogászati implantátumok 2024. évi értékesítését illeti, egyetértek azzal, hogy ebben a körben az áfatörvény 153/B § (1) bekezdés a) pontját kell alkalmazni. Önellenőrzésre tehát e tekintetben nincs szükség.

A fogászati implantátumok 2024-et megelőző Közösségen belüli beszerzéséhez kapcsolódóan szintén nem vetődik fel az önellenőrzés szükségessége, mert akkor ezek önálló ügyletként áfakötelesek, így áfalevonásra jogosítóak voltak, lévén azt – az áfatörvény 153/A § (1) bekezdés a) pontja alapján – a fizetendő adó megállapításának időszakában kell vizsgálni.

Viszont van az áfatörvénynek egy sajátos termékértékesítési tényállása, amely a kérdezett esetkörre vonatkozik. Ez pedig a 11. § (2) bekezdés c) pontja, szövege a következő:

„11.§ (2) Szintén ellenérték fejében teljesített termékértékesítés: […]

c) tárgyi eszköznek nem minősülő termék felhasználása adólevonásra nem jogosító tevékenység folytatásához, feltéve, hogy a termék beszerzéséhez vagy b) pont szerinti felhasználásához kapcsolódóan az adóalanyt egészben vagy részben adólevonási jog illette meg;” […]

A Közösségen belül – 2024-et megelőzően – beszerzett fogászati implantátum 2023-at követő áfamentes és áfalevonásra nem jogosító értékesítéséhez kapcsolódva tehát ezt a fentebb idézett rendelkezést is alkalmazni kell. Sajátossága, hogy az ehhez társuló fizetendő adó terhe másra nem hárítható át, ami egyúttal azt is jelenti, hogy másik fél hiányában számlakibocsátási kötelezettség sem keletkezik. A fizetendő adó összegszerű megállapításához áfaalapként az áfatörvény 68. §-át, áfamértékként pedig a fogászati implantátum egyébkénti, az áfatörvény 85. § (1) bekezdés e) pontjától független besorolását kell figyelembe venni. Szemben a bevezetőben leírtakkal, itt a tévedés kijavítása önellenőrzést igényel, mert ez azokat bevallási időszakokat érinti, amelyekben az ilyen fogászati implantátum másik fél részére való értékesítése ténylegesen megtörtént.