Fordított adózás: minden, amit az építési hatósági eljárásokról tudni érdemes

Megosztás Tetszik

A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 2023. december 30-án lépett hatályba. A kormány e jogszabály felhatalmazása alapján a 284/2024. kormányrendeletben szabályozta az építésügyi előírásokat, melyek 2024. október 1-jétől alkalmazandók. Cikkünkben az egyes építési engedélyeket, bejelentéseket járjuk körbe, tekintettel az engedély, bejelentés áfabeli horderejére.

A fordított adózású építés-szerelési munkára vonatkozó általánosforgalmiadó-rendelkezés alapján fordított adózás alá esik:

„b) a szolgáltatás nyújtásának minősülő olyan építési-szerelési és egyéb szerelési munka, amely ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására, az ingatlan bontással történő megszüntetésére és rendeltetésének megváltoztatására (a továbbiakban együtt: ingatlanra vonatkozó tevékenység) irányul, feltéve, hogy az ingatlanra vonatkozó tevékenység hatósági engedélyhez vagy hatósághoz történő bejelentéshez kötött, amelyről a szolgáltatás adóalany igénybevevője előzetesen és írásban köteles nyilatkozni a szolgáltatás nyújtójának, azzal, hogy ha a hatósági engedély vagy hatósághoz történő bejelentés a szolgáltatásnyújtó által végzett, ingatlanra vonatkozó tevékenységhez kapcsolódik, a nyilatkozattétel az utóbbit terheli a szolgáltatás adóalany igénybevevője felé”.

Az új rendelkezések ugyan nem csak az építési engedélyekre, hatósági bejelentésekre vonatkoznak, azonban ezek továbbra is jelentős esetkört képeznek. Ezekben az esetekben jellemzően az engedély, bejelentés a teljes beruházásra vonatkozik, így a beruházáshoz térben és időben kapcsolódó valamennyi (a feltételeknek egyébként megfelelő) építési-szerelési szolgáltatásra kiterjedhet a fordított adózás.

» a legfeljebb 300 m2 összes hasznos alapterületű, kizárólag lakófunkciót és azt kiszolgáló helyiséget tartalmazó új lakóépület építése, ha a szomszédos ingatlanon lévő, zártsorúan vagy ikresen csatlakozó épület alapozásának megerősítése nem szükséges;

» nemzeti emléknek minősülő műemlék kivételével a meglévő lakóépület 300 m2 összes hasznos alapterületet meg nem haladó méretűre történő bővítése;

» a lakóépületet kiszolgáló melléképület építése, bővítése, ha az az építési tevékenység elvégzése után a 17. § a) pontjában meghatározott méretet meghaladja, de legfeljebb 60 m2 összes hasznos alapterületű és legfeljebb 6,0 méteres gerincmagasságú, lapostetős melléképület esetén legfeljebb 4,5 méteres párkánymagasságú;

» az előzőek szerinti építési tevékenység megvalósításához szükséges, a rendezett alsó terepszinttől számított 1,5 méter magasságot meghaladó támfal építése;

» a bejelentett építési tevékenységtől eltérő és

• az épület külső alaprajzi méretét megváltoztató,

• az épület beépítési magasságát megváltoztató vagy

• az épület telken belüli elhelyezkedését módosító

építési tevékenység, vagy

» a lejárt hatályú egyszerű bejelentéssel rendelkező, használatbavételre nem alkalmas épület befejezéséhez szükséges, tartószerkezetet érintő építési tevékenység.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket a többi tudnivalóért!