Termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás az EU-ba, illetve harmadik országba: számlázási kérdések

Megosztás Tetszik

Olvasónk több termékértékesítési, illetve szolgáltatásnyújtási verziót vázolt fel uniós és harmadik ország viszonylatában is. Ezek számlázási szabályai, illetve az alkalmazandó áfakulcsok iránt érdeklődött. Az Adózóna oldalán érkezett kérdéseket Bunna Erika adótanácsadó válaszolta meg.

A kérdés részletesen így hangzik: társaságunk az alábbi értékesítésekről (termék és szolgáltatás) állít ki számlát EU-s és 3. országbeli partnerei számára:
1. Terméket értékesít EU-n belülre, a termékek hazai gyártásúak.
2. Terméket értékesít harmadik országba, a termékek hazai gyártásúak.
3. Tanácsadási (mérnöki, pénzügyi-gazdasági) szolgáltatást nyújt EU-n belülre.
4. Tanácsadási (mérnöki, pénzügyi-gazdasági) szolgáltatást nyújt harmadik országba.
5. Építési szolgáltatást nyújt EU-n belülre.
6. Építési szolgáltatást nyújt harmadik országba.
Ezeket a számlákat milyen adókulccsal kell kiállítania, és mely törvényi hivatkozás(oka)t kell szerepeltetni a számlán információként a partner részére?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

Válaszaimat az Ön által pontoknak megfelelően adom meg, feltételezve, hogy adóalany partnerekről van szó, mivel ez sajnos nem derül ki a kérdésből.

Az 1. pontnál közösségi adómentes értékesítés történik, amennyiben az áfatörvény 89. §-ában foglalt feltételek teljesülnek, így a számlára mindkét közösségi adószám, illetve ezen paragrafus megjelölése szükséges, amennyiben ezt választják, hiszen a 169. § m) pontja alapján ilyen esetben, azaz adómentesség esetében jogszabályi vagy a héa-irányelv vonatkozó rendelkezéseire történő hivatkozás vagy bármely más, de egyértelmű utalás arra, hogy a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása mentes az adó alól. Véleményem szerint azon szöveg is elegendő, hogy mentes az adó alól a termék közösségi adómentes értékesítésére tekintettel, ez gyakran használt formula.

A 2. esetben hasonló szöveg használható, csupán ott exportértékesítés történik, a konkrét jogszabályi hivatkozás a 98. §, és itt értelemszerűen közösségi adószámok nem fognak szerepelni.

A 3–4. esetet összevonnám, mivel ezek a főszabály alá tartozó, a megrendelő székhelyén adózó ügyletek mind harmadik országos, mind közösségi viszonylatban, fordított adózású számlát szükséges kiállítani, a számlára szükséges megjegyzés a „fordított adózás” a 169. § n) pontja alapján. Emellett szokásos gyakorlat, bár erre az áfatörvény nem tartalmaz utalást, az áfa területi hatályán kívül teljesített szolgáltatásnyújtás kifejezés is. Természetesen a közösségi adószámokat csupán közösségi viszonylatban kell ráírni a számlára.

Az 5–6. esetben – amennyiben az építési szolgáltatás ingatlanhoz kötődik –, a teljesítési hely az ingatlan fekvése szerint alakul, amennyiben az önök partnere ezen a helyen rendelkezik adószámmal és a helyi hozzáadottértékadó-szabályok is megengedik (közösségi viszonylatban igen) fordított adózású számla állítható ki, itt is mindkét viszonylatban. Az adót a partnerük fogja rendezni saját bevallásában.

Annyit még hozzátennék az utolsó esetkörhöz, hogy érdemes megvizsgálni, hogy az építési munka keletkeztet e telephelyet a célországban, mivel ez esetben önöknek kell számlájukat a helyi áfával terhelten kiállítani.