Fontos tudnivalók az áfalevonási jogról – VII. rész

Megosztás Tetszik

Cikksorozatunk befejező részében az áfalevonási jog speciális rendelkezéseit ismertetjük.

Az első részben az adólevonási jog gyakorlásának alapvető feltételeit, a másodikban a számlára mint speciális okiratra vonatkozó előírásokat, a harmadikban az ügylettípusokat, illetve az azokhoz kapcsolódó áfaszabályokat foglaltuk össze, a negyedikben pedig tisztáztuk, ki, mi számít adóalanynak, illetve gazdasági tevékenységnek.Az ötödik részben az időintervallumra, valamint az adólevonási jog alapjára és a levonható adóösszegre, az adóalany tevékenységére és az arányosításra, a hatodikban pedig az adóalany tevékenységére és az arányosításra vonatkozó rendelkezéseket ismertettük.

A speciális levonási jogok olyan adóalanyt megillető lehetőségek, amelyek közül háromfajtát különböztethetünk meg az áfatörvényben

Figyelési időszak

A tárgyi eszközöknek az élettartam több, mint egy üzleti év, melyet az adótörvények is elismernek és figyelembe vesznek, ahogy teszi ezt az áfatörvény. A figyelési időszak logikája az, hogy a tárgyi eszközök rendeltetése nem feltétlenül mindig adóköteles tevékenységet szolgálhat. Tehát a tárgyi eszközök esetében van egy törvényi időszak, amely alatt vizsgálni kell az eszközre vonatkozóan azt, hogy mennyiben szolgálja az adóköteles bevételszerző tevékenységet és mennyiben a nem adóköteles bevételszerző tevékenységet.

Kétféle tárgyi eszközök létezik az áfatörvényben, ingóság és ingatlan. Az ingóság figyelési időszaka 5 év, míg az ingatlané 20 év. A levonási hányad miatti korrekciók minden évben az utolsó hónapról szóló adómegállapítási időszakban kell korrigálni, amely, ha eléri a 10 ezer forintos összeget, akkor pótlólagos adófizetési vagy adólevonási joga keletkezik az adóalanynak. Ha a figyelési időszakon belül történik meg az eszköz elidegenítése, akkor a korrekció a fennmaradó időszakra vonatkozik.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyben a továbbiakban az alanyi adómentes ügyletekről és a levonási jog engedményezéséről lesz szó!