Közeledik az szja-bevallási határidő, ne hagyjuk veszni az adó-visszatérítést!

Megosztás Tetszik

Bár az szja-bevalláshoz tartozó nyilatkozat kevesebb mint egy perc alatt kitölthető, ezt elmulasztva mégis évente több milliárd forint adó-visszatérítésről mondanak le a nyugdíj-, illetve egészségpénztári tagsággal rendelkező magánszemélyek. Tavaly 4 milliárd forinttal több adót kaptak vissza a pénztártagok, mint egy évvel korábban – derül ki az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) sajtóközleményéből.

Egyre közeledik az szja-bevallás május 20-i határideje – a dátum a tavalyihoz hasonlóan 2025-ben is egy keddi napra esik. Az adózók számára a NAV az idén is elkészítette azt a bevallástervezetet, amelyet az ügyfélkapu-regisztrációval rendelkezők az eSZJA portálon (eszja.nav.gov.hu) tekinthetnek meg.

Azoknak, akik rendelkeznek önkéntes nyugdíj- vagy egészségpénztári tagsággal, nyugdíj-előtakarékossági számlával vagy nyugdíjbiztosítással, a portálra történő belépés során nem csak a befizetendő vagy visszaigényelhető adójukat célszerű ellenőrizniük, hanem azt is, hogy az öngondoskodást szolgáló befizetések után járó adó-visszatérítés szintén rendben legyen. Ez azt jelenti, hogy amennyiben nem csak egy pénztárban rendelkeznek tagsággal, nyilatkozniuk kell arról, melyik pénztári számlájukra érkezzen az önkéntes nyugdíjpénztári és egészségpénztári befizetésekre összesen járó 20 százalékos, legfeljebb 150 ezer forintos kedvezmény. (Azoknál, akik a pénztári tagság mellett nyugdíjbiztosítással, illetve nyugdíj-előtakarékossági számlával is rendelkeznek, akár a 280 ezer forintot is elérheti ez az szja-visszatérítés.)

Egyre többen választják a pénztárakat

Az adatok azt mutatják, hogy egyre többen ismerik fel a kasszák előnyeit, hiszen amellett, hogy kitartóan nő az egészségpénztárak taglétszáma, a múlt év második felében már a nyugdíjkasszák tagsága is újra bővülésnek indult. Mindemellett az öngondoskodók összesített megtakarításainak értéke megközelítette az új rekordnak számító 2,3 ezer milliárd forintos szintet.

„Az idei év újdonsága, hogy a tavaly szeptemberi egyenleg erejéig lakhatási célra, illetve jelzáloghitel-törlesztésre is felhasználható a nyugdíjpénztárakban megtakarított összeg. Mivel az önkéntes nyugdíjpénztárak olyan megtakarítási, öngondoskodási formát jelentenek, amelyek alacsony költségek mellett megbízhatóan, stabilan képesek hosszú távon érdemi hozamokat termelni, érdemes a lakhatási célra igénybe vett összegeket pótolni, hogy ne sérüljön az idős kori anyagi biztonságunk” – mondta Mohr Lajos, az ÖPOSZ elnöke.

El kell döntenünk, hová kérjük az adó-visszatérítést

Fontos, hogy az adó-visszatérítés összege nem osztható meg, vagyis csak egyetlen pénztári számla jelölhető meg, ráadásul további feltétel, hogy ezen a számlán az adóévben befizetésnek, jóváírásnak, lekötésnek, illetve szolgáltatás-igénybevételnek kellett történnie. A bevallás elkészítése során a NAV automatikusan azt a számlát ajánlja fel, ahová az előző évben is kérte a pénztártag a visszatérítést.

Azoknak, akik hosszú távon gondolkodnak és főként az időskori megélhetésüket tartják szem előtt, célszerű a nyugdíjpénztári számlájukra kérni a visszatérítést. A döntéshez nem árt tudni azt sem, hogy a tagság kezdetétől számítva 10 év után lehetőség van a számláról kifizetést igényelni, illetve a nyugdíjpénztári megtakarítás örökölhető.

Azok számára viszont, akik rövidebb távon szeretnék élvezni az szja-visszatérítés előnyeit, az egészségpénztári visszatérítés lehet a jobb választás, hiszen abból akár a hozzátartozók egészséggel összefüggő kiadásai is fedezhetők, sőt, a gyermekvállalással kapcsolatos költségek, a beiskolázással járó kiadások, a felsőoktatás költségei vagy akár a lakáshitel-törlesztés szintén finanszírozható.

Nem használjuk ki az adó-visszatérítési plafont

2024-ben az ÖPOSZ-hoz tartozó önkéntes nyugdíj- és egészségpénztárakhoz összesen 222 milliárd forintot fizettek be a tagok és a munkáltatók, amit 34,8 milliárd forint szja-visszatérítés egészített ki a megelőző év befizetései után. Ez utóbbi egyrészt 4 milliárd forinttal több az egy esztendővel korábban visszakapott adó összegénél, másrészt a 2023. évi tagi és munkáltatói befizetések 17,5 százalékának felel meg, ami kismértékben meghaladja a megelőző évben mért 17,1 százalékot.

„Számos oka van, hogy a valós adó-visszatérítési arány nem éri el a lehetséges 20 százalékos értéket. Vannak, akik a maximális visszatérítésre jogosító évi 750 ezer forintos összegnél többet takarítanak meg, az szja-mentesek pedig nem élhetnek az adó-visszatérítés lehetőségével – ők ugyanakkor önmagában is ki akarhatják használni a költséghatékony, előző évek tapasztalatai alapján kimagasló hozamot biztosító befektetési lehetőséget. Mellettük továbbá vannak olyanok is, akik elmulasztják a most esedékes nyilatkozat megtételét: a Pénztárszövetség becslései szerint utóbbi kör évente több milliárd forinttól esik el” – fogalmazott Kravalik Gábor, az ÖPOSZ főtitkára.

Az adatokból jól látszik, hogy a visszatérítésről való rendelkezés során arányaiban jóval többen választják a már rövid távon és sokoldalúan felhasználható egészségpénztárakat a hosszú távú nyugdíjcélú megtakarítások helyett. Míg ugyanis a tagi befizetések bő kétharmada a nyugdíjkasszákba érkezik, addig a visszajáró adónak már csak alig több mint a felét kérik ebbe az öngondoskodási ágba – olvasható az ÖPOSZ sajtóközleményében.